Figyelő, 1986. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-14 / 33. szám
22 Szerencsés szerencsiek Az Alföld és a hegyvidék találkozópontján épült ősi város, Szerencs nevének említésekor sokan gondolnak a világszerte ismert, cicás kakaóporra vagy a közkedvelt Boci tejcsokoládára. A Szerencsi Édesipari Vállalat termékeinek híre ma már Európán túlira is eljutott. A gyár, több mint 60 éves történelmi hagyományával, Szerencs város munkásainak egyik jelentős fellegvárává lett. Annak idején több szempontból is szerencsésen jelölték ki a helyet, ahová a Szerencsi Csokoládégyárat telepítették. A gyártásban nagy mennyiségben használt alapanyagot, a cukrot, a nála három évtizeddel idősebb, szomszédos Szerencsi Cukorgyár adja. De szerencsés veslit a választás azért is, mert Szerencs és környéke iparszegény település volt. Munkavállalási célból így sokan kényszerültek más vidékre vándorolni, hosszú órákat ingázni. Különösen kedvezőtlen volt a helyzet a csokoládégyár termelésbe állása előtt a női munkaerő foglalkoztatási lehetőségeit illetően. A gyár a termékek és a termelés bővülésével már a környéken levő községek lányainak, asszonyainak is mind nagyobb számban teremtett munkalehetőséget. Az alapítók persze nem bízhattak a könnyű sikerben. Hírnév kellett, s ezt a hírnevet is Szerencs adta. Abban az időben ugyanis már jó neve volt a piacon a szerencsi cukornak, így a csokoládégyár is e jól csengő névvel indulhatott hódító útjára. Hat évtizede a félszáz munkással kezdte meg a termelést. . Noha volt kakaópörkölő,hántoló, rendelkezésre álltak finomítók, s egy formázó gépsor is, aZ uralkodó ekkor még a kézi munka volt. A gyár első termékéből, az úgynevezett 101-es csokoládéból — elsősorban propagandacéllal — 200 kilogrammot készítettek. A siker nem maradt el. Ahogy telt az idő, úgy érkezett be mind több megrendelés. A kereskedők és a fogyasztók hamar megismerték és elismerték a szerencsi csokoládé kiváló minőségét. Kezdetben a gyár tulajdonosa a Magyar Kakaó- és Csokoládégyár Részvénytársasága volt. Ezt a céget 1921- ben alapították. A szerencsi gyár hírnevének növekedésével, 1929-ben már fejlesztés vált szükségessé. Ekkor létesítették a karamella- és cukorüzemet, az ostya- és kekszgyártó részleget, s fejlesztették a csomagolóegységeket is. Szociális létesítményekre is gondoltak: megépült az ebédlő és a fürdő. E beruházásoknak is köszönhető, hogy a termelés dinamikusan emelkedett. Új munkaerőt — főként lányokat, asszonyokat — vettek fel a gyárba. A harmincas években már szerte az országban voltak lerakataik, sőt több helyütt mintaboltjaik is. 1939-ben a termelés elérte a 110 vagonos mennyiséget. A gyár ebben az időben már külpiacokon is jelentkezett termékeivel, elsősorban Angliában és Egyiptomban lettek híressé a szerencsi gyártmányok. A II. világháború éveiben a termelés erősen visszaesett, hiszen az ellátás a külföldi alapanyagokból — főként kakaóbabból — nem volt megoldható, így pedig csak nugázokat, ostyaféléket, cukorkát lehetett gyártani. A felszabadulás után az államosított Szerencsi Csokoládégyár — amely jó ideig önállóan működött — gyors ütemű fejlődésnek indult. Az életszínvonal általános növekedésével párhuzamosan, nőtt a kereslet a szerencsiek kiváló termékei iránt. Állandóan napirenden volt a kapacitásbővítés, s ez ismét felvetette jelentős számú — főként női — munkaerő felvételét. Az önállóság 1982-ben megszűnt, ekkor a magyar édesipar gyárait egy vállalat irányítása alá vonták össze. A Szerencsi Csokoládégyár e vállalat 5. sz. gyáregysége lett. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése új helyzetet teremtett. A termelés fokozódott, az önállóság mind nagyobb lett. Olyannyira, hogy az egység visszakapta a régi nevét. A Szerencsi Csokoládégyárban ekkor a fő profil a cukorka, a karamella, a csokoládé, a csokoládés termékek, a kakaópor, a drazsétermékek és a különféle desszertek gyártásából állt. Az édesipari termékek iránt növekvő kereslet kielégítése érdekében. 1963-ban létrehozták a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri telepét, amely kezdetben különféle ostyákat, nugátokat, üreges húsvéti és karácsonyi figurákat gyártott. A Szerencsi Csokoládégyárban 1974- ben nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre, ennek következtében a gyár termelése 26 ezer tonnára szökött fel. Új, korszerű gépek, berendezések beállításával nemcsak a termelés mennyisége, hanem a termékek választéka is, jelentősen megnőtt. Időközben a diósgyőri telephely gyáregységgé szerveződött, s termékstruktúrája is megváltozott. Megszűnt az ostyafélék gyártása, a különféle nugárok készítése, s kizárólag a karácsonyi és a húsvéti üreges csokoládéfigurák gyártására álltak át. Újabb mérföldkő a gyár fejlődéstörténetében 1980, amikor a Magyar Édesipari Vállalat feloszlott, s gyárai három önálló egységgé szerveződtek. Így jött létre a Szerencsi Édesipari Vállalat, amely ekkor három gyárat foglalt magába: a Szerencsi Csokoládégyárat, a Szerencsi Cukorgyárat és a Diósgyőri Édesipari Gyárat. Az új vállalat létrehozásával sajátos vertikum jött létre, amely a megye nagyvállalatai közé tartozott. Létszáma elérte a 3500-at, a termelési érték pedig meghaladta a 2,5 milliárd forintot. A két iparág sajátosságai, s az ebből fakadó gazdasági szabályozók nem tették lehetővé az egy vállalaton belüli tartós együttműködést, így 1985. január 1-jétől a Szerencsi Édesipari Vállalatból kivált a Szerencsi Cukorgyár és önállóvá szerveződött. Így megteremtődött annak a lehetősége, hogy a Szerencsi Édesipari Vállalat tiszta profilú vállalatként, hatékonyabban tudja alkalmazni a gazdasági szabályozókat. Az átszervezés következtében a Szerencsi Csokoládégyár több évtized után ismét vállalati rangra emelkedett. A vállalatnak továbbra is gyára maradt a Diósgyőri Édesipari Gyár, amelynek fő profilja az üreges húsvéti és karácsonyi figurák gyártása, de emellett kisebb mennyiségben 5 dkg-os, táblás él- és tejcsokoládékat is készít. Hazai viszonylatban elsőként Diósgyőrött kezdték meg a diabetikus éles tejcsokoládék, valamint a karácsonyi és húsvéti csokoládéfigurák gyártását. A gyár termelése napjainkban eléri a 2500 tonnát. Ezt a mennyiséget 700 fős kollektíva készíti. A Szerencsi Csokoládégyár vállalattá szervezése nagy feladat elé állította a gyár dolgozóit. Az új szervezeti rendszer kidolgozása után fokozták a termékszerkezet korszerűsítését. Miután a vállalat egyik fontos alapanyaga, az importált kakaóbab egyre drágul, a szerencsi gyár az olcsóbb cukorka, valamint a kevesebb csokoládéhányadú termékek irányában fejleszti választékát. Ennek eredményeként jelent meg a piacon, s vált gyorsan népszerűvé . Finom desszert, a Szerencs desszert, a Virágkeverék fantázianevű cukorka, aszilvaízű és a paradicsomos cukorka, a gumicukor, a likőrös drazsé, valamint a mandulás nugát táblacsokoládé. A gyári kollektíva mindent elkövet azért, hogy megőrizze Szerencs város hírnevét, nemcsak ez országhatárokon belül, hanem külföldönt is. Ez eddig sikerült is, amire bizonyíték: aki távoli vidékről vagy küldföldről érkezik Szerencsre, érdeklődéssel keresi fel a Szerencsi Csokoládégyárat és kóstolja meg a gyár termékeit a tőszomszédságban levő pavilonban, ahol valamennyi itt gyártott termék megvásárolható. A XI. Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár látogatói is többször kapnak majd kóstolót a szerencsi édességekből a nyitva tartás idején. Egyebek között újdonságait is minősíthetik, amelyek közül a Virágkeverékkel, a paradicsomos cukorkával, a rumos, likőrös drazséval, a Finom desszerttel és a Mandulás nugát táblacsokoládéval vásári elismerésre is pályázik a Szerencsi Édesipari Vállalat. 1986. AUGUSZTUS 14