Figyelő, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-01 / 1. szám

Az 1987. évi költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban azzal számol, hogy a népgazdaság összes jövedelme — folyó áron számítva — 8-8,5 százalékkal gyara­podik. Bevételei 6,1, kiadásai 5,7 százalék­kal növekednek. Az 1987. évi költségvetés 606,9 milliárd forint bevétel és 650,7 milli­árd forint kiadás egyenlegeként 43,8 milli­árd forint hiányt mutat; ez a népgazdaság­ban létrehozott hozzáadott érték (GDP 3,7 százaléka. A gazdálkodószervezetek támogatások­kal csökkentett befizetéseinek előirányzata 327,8 milliárd forint, 6,7 százalékkal több az 1986. évinél. A vállalati támogatások 3,7 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezek egy jelen­tős része — 62,2 milliárd forint — fogyasz­tói árkiegészítés. E támogatások 9,6 száza­lékkal növekednek. A termelési támogatá­sok előirányzata — a központi intézkedé­sek hatására — 7,6 százalékkal csökken. A lakosság összesen 60,1 milliárd forin­tot fizet be az állami költségvetésbe. Az adó- és illetékbefizetések előirányzata 17,3 milliárd forint; ez az 1986. évinél 17,6 szá­zalékkal több. Közülük a társaságok adó­­befizetései — a nyereség alapján fizetendő társasági adó, a tagok személyi jövedelmét terhelő általános jövedelemadó, valamint a tevékenységük alapján fizetendő forgalmi adó­k a legszámottevőbbek. Ezek összege 1987-ben előreláthatólag 9,6 milliárd forint lesz, s ez 1,8 milliárd forinttal több az előző évinél. E bevételek növekedése — a szigorító jellegű adóintézkedések hatásán kívül — legfőképp az adózásra kötelezettek jövedel­mének változásával és tevékenységük bővü­lésével függ össze. Az új illetékszabályok hatására — bár az ingatlanszerzés illeték­terhei számottevően csökkentek — a költ­ségvetés illetékbevételei 1987-ben 13,5 szá­zalékkal növekednek; az előirányzat 3,2 milliárd forint. A lakosság társadalombiz­tosítási és nyugdíjjáruléka a járulékköteles jövedelmek tervezett emelkedésével ará­nyosan növekszik; a befizetés előirányzata 42,8 milliárd forint. Az állami költségvetés felhalmozási ki­adásainak tervezett összege 39,4 milliárd forint, ez 2,1 milliárd forinttal több az 1986-ban várhatónál. Az előirányzat a be­ruházások közvetlen támogatásán felül fe­dezetet nyújt a magánerőből való lakásépí­tés növekvő támogatására és — az állami struktúrapolitikai célok érvényesítése érde­kében — bizonyos vállalatok fejlesztési for­rásainak, kiegészítésére is. Az állami költségvetés keretébe tartozó központi költségvetési szervek egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és sportcélok­ra, védelemre és az egyéb fegyveres testüle­tek kiadásaira, valamint egyéb közkiadá­sokra összesen 113,9 milliárd forintot for­díthatnak; ez 7 százalékkal több, mint az 1986-ra érvényes várható adat. A tanácsok támogatásának 1987. évi költ­ségvetési előirányzata 79,6 milliárd forint, 6 százalékkal több az 1986-ban várhatónál. A tanácsok összes bevétele — az állam ál­tal átengedett úgynevezett szabályozott be­vételek, az állami támogatás és a saját, úgy­nevezett érdekeltségi bevételek együttes összege — a központi számítások szerint — 166,3 milliárd forint lesz; ez 5,5 százalékkal több az 1986. évinél. Ebből — előrelátható­lag — működési és fenntartási kiadásokra 117,1, fejlesztésre 41,2, vállalati támogatá­sokra 8 milliárd forintot fordítanak. A mű­ködési és fenntartási előirányzatok 7 száza­lékkal haladják meg az 1986-ban várhatót. A többletek 90 százalékukban az egészség­­ügyi, a szociális és az oktatási feladatok megvalósítását szolgálják. A fejlesztésre szánt források zömét a tanácsok előrelátha­tólag a folyamatban levő beruházásokra fordítják; ezek között szerepel — többek között — a 492 ágyas debreceni megyei kórház és a 220 ágyas kaposvári kórház fej­lesztése. Állami költségvetés ’87 az Állami költségvetés mérlege Milliárd forintban Az 1987. évi A változás Az 1887. évi A változás előirányzat százaléka* előirányzat százaléka* Vállalati gazdálkodó Vállalati gazdálkodó szervezetek szervezetek adóbefizetései 201,S 101,6 támogatása 68,T 92,4 Társadalom- A­dó-visszatérítés ás biztosítási szocialista államközi járulék 106,3 105,8 elszámolások 68,8 107,0 Fogyasztáshoz Fogyasztói kapcsolódó adók 119,3 118,4 árkiegészítés 92,2 108,2 összesen 497,8 108,7 összesen 189,7 103,7 Lakosság befizetései 80,1 113,4 Felhalmozási kiadások 38,4 108,8 Központi költségvetési szervektől származó Társadalombiztosítási bevételek 42,2 103,8 kiadások 182,7 107,8 Elvonás elkülönített Központi költségvetési állami pénzalapokból 0,4 93,2 szarvak kiadása 117,9 107,0 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő Tanácsok és egyéb bevételek 8,7 98,8 támogatása 79,8 108,0 Elkülönített állami Dinzilflmok támogatása 10,4 79,8 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és egyéb kiadások 81,0 109,0 Bevételek főösszege 808,9 108,1 Hiány_______________ 43,8 HA Kiadások főösszege 880,7 108,7 * 1988. évi várható -100 százalék ÚTVESZTŐBEN Az elmúlt hetekben avatták fel az M1 -es autópálya újabb szakaszát. A Biatorbágy—Herceghalom kö­zötti 9,8 kilométeres, kétszer két forgalmi sávos úttal immár össze­sen 313 kilométer hosszú gyors­­forgalmi út szeli át országunkat. Ebből 220 kilométer az autópálya. Az 1970-ben készített hosszú tá­vú közlekedésfejlesztési koncep­cióban az 1985-re prognosztizált 1,4-1,6 millió személygépkocsi­állományhoz és a — hetvenes évekhez képest — 3,5-szeres for­galomnövekedéshez szükséges 620 kilométeres autópálya és to­vábbi 600 kilométer hosszúságú kétnyomú autóút építésének ter­vétől tehát messze elmaradtunk. Hazánkban az országos közúthálózatot az összes közúti forgalom közel kétharmada terheli. A nyolcvanas években az országos közutak fejlesztésére fordított összeg —ösz­­szesen 24 milliárd forint — összehasonlító árakon a hatvanas évek elejének szintjére esett vissza. A gyorsforgalmi utak építésére, korszerűsítésére és fenntartására fordított összeg is csak 89 százaléka volt az eredeti tervnek. Az országos úthálózat minősége romlott, mivel időközben a közutak forgal­mi terhelése a négyszeresére, a főutaké az ötszörösére nőtt. A közúti forgalom csak 1981 és 1984 kö­zött 15-20 százalékkal növekedett, és ami erősen rontotta a tervteljesítés esélyeit: az építéshez felhasznált anyagok tényleges ár­növekedése 35 százalékponttal haladta meg a prognosztizált árindexet. (Például a bitu­men ára 1980 és 1983 között 60 százalékkal nőtt.) A nyolcvanas évek közepére tehát a túl­terhelt főutak a jellemzőek. Ahhoz, hogy a jelenlegi forgalom zavartalan legyen, 500 kilométer út kellene még. Útkapacitás-hi­­ány van, a 2458 híd teherbírása és szélessé­ge nem megfelelő, és égetően szükség lenne 130 külön szintű vasúti és közúti kereszte­zésre. Ebben az évtizedben — úgy látszik — már le kell mondani azokról a fejlesztési elképzelésekről, amelyekben az országos közúthálózat sugaras, Budapest-centrikus szerkezetének megváltoztatásáról volt szó. Hátrább kellett sorolni a terület- és telepü­lésfejlesztéssel összehangolt útkorszerűsíté­seket is, s mindennek következtében a 350-400 milliárd forint bruttó értékű úthá­lózat rohamosan avul. Messze az elképzelésektől A VI. ötéves tervidőszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre kisebb reálértékű költ­ségvetési támogatásból látványos fejleszté­sekre aligha telik, a hangsúlyt az állagmeg­óvásra, a gyors tönkremenetel megakadá­lyozására kellett helyezni. A fenntartás (Folytatás a 4. oldalon.)

Next