Figyelő, 1992. január-március (36. évfolyam, 1-13. szám)

1992-01-02 / 1. szám

XXXVI. évfolyam 1. szám A kizökkent iránytű Nagy fellángolások és hosszantartó pangás. Ez a kettősség jellemzi a másfél évvel ezelőtt újraindult Budapesti Értéktőzsde működését. 5. oldal Évnyitó Látszólag ugyanarról, mégis egészen mást ír Gazdaságpolitika rovatunk két szerzője, Lengyel László és Kádár Béla. 7, 9. oldal Mennyit ér a Sugár Üzletközpont? Egy csendes privatizáció kulisszatitkaiba vezet el a történet, amelyben szinte minden a magyar tulajdonviszonyok és jogszabályok rendezetlenségét bizonyító momentum megtalálható csakúgy, mint a visszaélés összes lehetősége. 17. oldal A MAGYAR EK-TÁRSULÁS MÉRLEGE... ...AZ ASZTAL MÁSIK OLDALÁRÓL Pablo Benavides Salas, az Európai Közösségben az 1. számú (a kül­­kapcsolatokkal és kereskedelempo­litikával foglalkozó) főigazgatóság igazgatója. Ő vezette az EK tárgya­lóküldöttségét a Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelország­gal folytatott társulási megbeszélé­seken. Juhász Endrével, a magyar küldöttség vezetőjével együtt ő pa­rafálta társulási megállapodásun­kat, amelyet december 16-án Brüsz­­szelben írt alá Antall József minisz­terelnök. A Figyelő tudósítója arról kérdezte Benavidest, hogyan látja a tárgyalásokat és magát a megállapo­dást „brüsszeli szemmel”, a tárgya­lóasztal másik oldaláról. Benavides úr, Ön azt mondotta a pa­­rafálás előtti sajtóértekezletén, hogy a szerződést kidolgozó tárgyalások igen nehezek voltak. Mivel magya­rázza ezt, mi volt, hogy úgy mond­jam, ennek a strukturális oka?­­­ Három országgal tárgyaltunk, de ezúttal főleg a magyar esetről sze­retnék beszélni, hiszen megvannak a maga specifikumai A nehézségek első oka az, hogy igen ambiciózus célokat tűztünk le. Olyan szerződé­seket akartunk létrehozni melyek a lehető legtovább mennek ezeknek az országoknak általában a nyugati és konkrétan a közösségi valóságba való integrálásában. Ez felvetette azt a kérdést hogy miyen messze képe­sek elmenni ezek az országok a kö­zösségi követelmények teljesítése,­l­­letve a Közösség a társuló országok igényei irányában. Nevezetesen az érzékeny termékek, mint például a mezőgazdasági vagy textilipari ter­mékek tekintetében. Itt a Közösség csak lassúbb piacnyitásra hajlott, vi­szont például a pénzügyi szolgáltatá­sokban Magyarország gazdasági struktúrája nem tett lehetővé olyan gyors haladást mint amit a Közös­ség óhajtott volna. Másrészt felme­rültek technikai nehézségek A ma­gyar törvények, a magyar reform ala­posabb vizsgálatakor kitűnik, hogy ez a folyamat még tart, még sok min­dent csak ezután végeznek el. Ezt Magyarország a tárgyalás során vé­gig jelezte, és ezt természetesen fi­gyelembe vettük. Mindez azt jelenti, hogy a különböző szektorokban vol­tak ellentétes érdekek, és meg kellett találni a kompromisszumot. Mindig lehet kompromisszumot ta­lálni. A kérdés az, hogy az milyen tartalmú.­­­ Végig arra törekedtünk, hogy ko­moly tartalma legyen a megállapo­dásnak. A kidolgozott kompro­­(tar 22. oldal) GAZDASÁGI HETILAP I .St . ■ -1--------1992. január 2. Ára: 29 Ft NEMZETGAZDASÁG ’92 // KILÁTÁSOK A BÁRSONYSZÉKBŐL A kormány decemberben elfogadta a Pénzügyminisztérium „A kormányzat gazdaságpolitikai feladatai és a nemzetgazdaság várható fejlődése 1992-ben” című előterjesztését. Ennek már korábban nyilvánosságra került elemeit túlzott optimizmusok miatt a Figyelőben is többen vitatták. A kormányzati dokumentumot most kommentár nélkül ismertetjük a 4. oldalon. A NEMZETGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉT JELLEMZŐ FŐBB MUTATÓK Változás az előző év százalékában, összehasonlító áron Zárójelben az 1991 tavaszi Kupa-program prognózisai Megnevezés Bruttó termelés ebből: ipari ágazatok építőipari ágazatok élelmiszer-gazdaság többi anyagi ágazat Bruttó hazai termék (GDP) GDP belföldi felhasználása Végső fogyasztás ebből: lakossági fogyasztás közösségi fogyasztás pénzintézet nélkül Nemzetgazdasági beruházások Külkereskedelmi áruforgalom* Kivitel összesen Behozatal összesen 1990. tény -6--7 -11 -13-16 -7--6 0-1 -4 -5 -3----4 -4--5 1-2 -8--9 -4--5 -5--6 1991. várható -8--10­­.5--4) -14--16 (-10--5) -13--15 (-1) -3- -4 (-1-0) -5--7 -7- -9 (kb. -4) -7- -8 kb. -5) -8- -7 (-5- -4) -7- -8 (kb. -5) 0-1 (kb. -3) -5- -6 (-8- -7) -10--12 (-5- -4) -8--10 (-6--5) 0- -2 (-7- -8) 1992. prognózis 0-2 (2-3) 0- 3 (1-3) 0- -2 (2) -2--4 (-1-0) 1- 2 0-2 (kb. 3) 3-1 (0-1) 0-1 (kb. 1) 0,5-1 (kb. 1) -1- -2 (-1-0) -6- -7 (-6- -5) 2-4 (kb. 0) 6-9 3-5 • Szakértői becslés A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOKAT JELLEMZŐ NÉHÁNY MUTATÓ (folyó áron, millió dollárban) Megnevezés 1990. tény 1991. várható 1992. prognózis Konvertibilis folyó fizetési mérleg 126­0—300 kb. -500 Konvertibilis áruforgalom egyenlege 1990. évi szerkezetben 945 -700-----800 -400-----500 Vámstatisztika alapján -1200-----1300 -700-----800 Külkereskedelmi cserearány-index 100,4 90—94 100,0 A Jegybank elnökének felmentése más természetű ügy, mint a tavalyi benzinháború, de talán közvetleneb­bül érinti az üzletembert.­­­ Surányi György menesztésé­nek van egy politikai és egy — mondjuk így — gazdasági, vagy üzleti oldala. A két megközelítés nem azonos. A miniszterelnök úr elismerte, hogy politikai okból mentette fel a jegybank elnökét. Ez felettébb aggasztó. A világ sok országában, de az Amerikai Egyesült Államokban biztosan tolerálja a kormány, ha a közpon­ti bank első embere tőle eltérő politikai filozófiát vall, vagy akár más párt reprezentánsa. Et­től még jó összhang lehet az ad­minisztráció gazdaságpolitikája és a központi bank monetáris po­litikája között. Üzletemberként konzervatívnak találtam Surányi monetáris politikáját. Bod Péter Ákos közelebbb áll az üzleti vi­lághoz és ezért üdvözlöm a kine­vezését. Legyünk konkrétak. Ön egy lazább monetáris politika híve?­­ Meggyőződésem, hogy a je­lenlegi stagflációs helyzetben nem célszerű az antiinflációs po­litikát abszolút prioritásként ke­zelni és a monetáris politikában csak erre koncentrálni. A Tungsram nyereségpozíciója 1990- ben, 1989-hez képest 3 milliárd forinttal romlott: az 1,5 milliárdos nyereség ugyanennyi veszteségre váltott át. Hogyan zárt a cég 1991- ben?­­- Az 1989. évi 1,5 milliárdos nyereség a magyar számviteli rend­szer alapján csak a hazai Tungs­ram gyárak tevékenységének az eredményét tükrözte. Az 1990. évi eredményromlás elsősorban annak a következménye, hogy a Tungs­ram külföldi és hazai egységei tel­jesítményeit a magyarénál jóval konzervatívabb nyugati számviteli rendszer alapján egységes mérleg­ben mutattuk ki (US’ 15. oldal) TUNGSRAM RT. 1r 55EZ NEM EGYÉRTELMŰEN ÜZLETBARÁT KORMÁNY” 1990-ben az Antall-kormány első nagy politikai próbatétele — a benzinháború és a taxisblokád — után készült interjú Varga Györggyel, a Tungsram Rt. vezérigazgatójával. (Figyelő, 1990/49. sz.) Most ismét egy politikai üggyé dagadt esemény — Surányi György MNB elnök felmentése — után kértünk Interjút a Tungsram első emberétől. DEVIZATARTALÉK TÖBB LETT A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1991. október végén a nemzetközi tartalékok összege 3944,7 millió dollár volt. Ebből konvertibilis deviza 3214,4 millió dollár (ezen belül az aranytartalék 78,7 a devizatartalék pedig 3136,7 millió dollár). A nem konvertibilis devizatartalék összege 730,3 millió dollár. Az összes külföldi adósságállomány 21 060,4 millió dollár, amelyből a bruttó konvertibilis devizatartozás 20 901,8 dollár. A rövid lejáratú adósságállomány összege 1818,9 millió dollár, a hosszú lejáratú pedig 19 082,8 millió dollár. Az adósság típusa szerint csoportosítva ugyanezt: a financiális hitel összege 17 060,4 millió dollár; a kereskedelmi hitel 2056,5 millió dollár; kormányközi hitel 2056,5 millió dollár; egyéb hitel pedig 886,0 millió dollár. A külföldi működőtőke-befektetések összege 1580,5 millió dollár volt 1991. október végén.

Next