Figyelő, 1994. július-szeptember (38. évfolyam, 27-39. szám)

1994-07-07 / 27. szám

POLITIKAI DÖNTÉS ELŐTT Egyszer lesz(?) Budán világkiállítás Barsiné Pataky Etelkát valósággal az őrületbe kergetik ezekben a na­pokban a kormányalakítás­ra készülő pártok. Az 1996. évi budapesti világki­állítás főbiztosa aggódik amiatt, hogy a szocialisták és a szabaddemokraták ha­bozása árt az „ügynek”: megtorpannak a beruhá­zók; kedvezőtlen lesz a nemzetközi visszhang; a vé­gén csak giccsparádét lehet rendezni egy extravagáns show helyett. A politiku­sok egyelőre nem Barsiné aggályaival és sürgető nyi­latkozataival foglalkoznak, hanem azt latolgatják: mit hozhat a konyhára egy 1996/97-ig tartó, 100—110 milliárd forintos nagyberu­házás? Egyáltalán el lehet-e jutni addig, telik-e a kasszából az expóra? A „vállalkozói alapú ex­po” motívum már a múlté. A Világkiállítási Programi­rodán (VKPI) már arra sem akarnak emlékezni, hogy az expo ügyében hozott par­lamenti döntések idején a korábbi kormánytöbbség kulcsérvként emlegette ezt a szólamot az állami költ­ségvetés teherbírásával pél­dálózó ellenvetésekkel szemben. Ma az járja az ex­­pohivatalban, hogy a vonat­kozó jogszabályok egyiké­ben sem szerepel a „vállal­kozói” kitétel, s az állam ki­egyensúlyozottan vállal sze­repet az expo finanszírozá­sában, nem minden teher nyugszik a költségvetésen, ráadásul az utóhasznosítás mindent megold. Kutyaszorítóban vannak a politikai döntéshozók: csak heteik vannak arra, hogy állást foglaljanak a vi­lágkiállításról. A halogatás alkalmatlan módszer, az építési munkálatok lassítá­sa akkor is ellehetetleníte­né a rendezvényt, ha a hu­zavona végén mégis igenlő lenne a döntés. A hatályos expojogszabá­­lyok szerint az állami költ­ségvetésből 1996-ig folyó áron 28,15 milliárd forint fordítható a világkiállításra. 59,58 milliárd forint a vé­gösszeg, ha a költségvetési kerethez hozzáadjuk az egyetemi célú kötvénykibo­csátás állami kötelezettsége­it és a privatizációs bevéte­lekre adott éves részesedési kereteket. A végső szám mintegy 62—63 milliárd le­het, ugyanis az idén az APEH elnöke saját hatáskö­rében visszaadhatja az ex­­pocélú beruházások forgal­mi adójának 65 százalékát. Ez a lehetőség az expo és a korábbi parlamenti ciklus egyik szürke eminenciásá­nak, Fejes Attilának köszön­hető. Fejes sikeres építési vállalkozó, aki az MDF frakciójából elérte, hogy az idei költségvetési törvény átmeneti rendelkezései közé kerüljön ez a passzus. Évi szűk 1 milliárd forintot hoz az államtól a Világkiál­lítási Programirodának (VKPI) ez a klauzula (talán precedenst is teremtve az adómentességi és kedvez­ményi szabályok megkerü­lésére), feltéve, hogy beke­rül a következő költségveté­sekbe is. (Összeállításunk a 14—15. oldalon) 1994. JÚLIUS 7. ÁRA: 66 FT Tőzsdei privatizáció Hardy Ilona szerint az egész privatizációs stratégiát át kellene alakítani 16 Elkülönített állami pénzalapok Nem biztos, hogy ami törvényes, az egyúttal célszerű is — derül ki többek között az ÁSZ-vizsgálatokból 19 Üzemanyag­forgalmazás Azért, mert az olajmaffia tavaly 20—25 milliárddal „csökkentette” a költségvetés bevételeit, talán mégsem egy újabb adóemelés a helyes megoldás 20 Konzorciális hitelek Oszd meg és uralkodj! 26 MűkincsFigyelő BekERESS ■■■Cards ® American Express Magy­arország 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 10. Telefon: 267-2020 Az American Express Dollárkártya Magyarországon is elérhető B­ANK A KERESKEDELMI BANK Rt. valamennyi budapesti és a szolgáltatásra kijelölt vidéki fiókjaiban.

Next