Figyelő, 1995. szeptember-október (39. évfolyam, 36-43. szám)

1995-09-28 / 39. szám

Autózás hogy a fordizmust alkalmazó nagy észak-amerikai hármas, a General Motors, a Ford és a Chrysler egyeduralmát nem lehet megtörni. Úgy vélték, csak az ál­taluk alkalmazott módszerek apró módosítására érdemes törekedni, mert gyökeresen új, lényegesen jobb termelési rendszert egyszerű­en nem lehet kitalálni. A Toyota-módszer A sajátos japán körülmények - nyersanyag- és tőkehiány, a máso­dik világháború pusztításainak kö­vetkezményei - között azonban Eiji Toyoda és Taiichi Ohno telje­sen új termelési elveket dolgoztak ki. Az évtizedekig csiszolt, tökéle­tesített termelési rendszer a nyolc­vanas évekre alakult ki a maga teljességében. Mintha mindenben a fordizmus ellentettjét akarták volna megva­lósítani. A Toyota gyáraiban - s azóta már egyre több japán, észak-amerikai és nyugat-európai gyárban - sokoldalúan képzett, az ismétlődő rutinfeladatok el­végzése helyett változatos prob­lémák megoldásához szokott munkások csoportjai dolgoznak. Ők kezelik a rugalmasan progra­mozható automata berendezése­ket, így kisebb sorozatban többfé­le típust lehet gyártani, azaz a ve­vők eltérő igényeit jobban ki le­het elégíteni, mint a hagyomá­nyos tömegtermelést folytató vál­lalatoknál. Talán a legfontosabb újítás a be­szállítókkal kialakított hosszú távú kapcsolatrendszer, amely a szoros együttműködéssel elérhető elő­nyök kölcsönösen elfogadható megosztásán alapul (Figyelő, 1995/36. sz.). A rövid távú beszál­lítói szerződésekre alapozott tö­megtermelési rendszerrel szem­ben itt nincs beépített érdekkonf­liktus az autógyártók és a beszállí­tók között, ezért gyorsan terjedhet­nek a termék-, eljárás és szervezeti innovációk, többek között a sokat emlegetett just-in-time szállítási rendszer és a minőségbiztosítás. A japán autógyárak szoros kap­csolatot igyekeznek kiépíteni a vevőikkel is. A gyárak tulajdoná­ban lévő autókereskedések alkal­mazottjai gyakran felkeresik a vá­sárlókat, érdeklődnek a család életében bekövetkezett változá­sok - gyerekek születése, a jöve­delem emelkedése - és az autók­kal szemben támasztott igények módosulása iránt. Ezeket az ada­tokat alaposan elemzik, és termé­szetesen felhasználják a termelési tervek, illetve a fejlesztési elkép­zelések kidolgozásakor. A na­gyobb gyárak pedig mintha a haj­dani arisztokraták kiváltságait sze­retnék újra felidézni: tervezőköz­pontokat nyitnak, ahol mindenki _______JOBB, GYORSABB, OLCSÓBB A változások eredményeként az utóbbi években már a japán vállalatok diktálják a tempót az autóiparban is a verseny meghatározó területein: egy új autó­fejlesztéshez körülbelül feleannyi időre van szükségük, gyorsabban cserélik a modelleket, szélesebb választékot és lényegesen jobb minőséget kínálnak, és mindezek tetejébe, a kisebb sorozat ellenére, még olcsóbban is termelnek. A fejlesztés, a gyártás és a külső­ kapcsolatok sajátos japán szervezése tehát egyelőre behozhatatlannak látszó előnyt eredményezett a hagyományos tömegtermelés módszereit alkalmazó versenytársakkal szemben megrajzolhatja álmai autóját, termé­szetesen interaktív számítógépek közreműködésével. Ha ebben az ütemben és irányban haladnak - márpedig a versenyben egyre in­kább az tehet szert előnyre, aki egyedi terméket kínál, hiszen a mi­nőség és a megfizethető ár már ma­gától értetődő alapkövetelmény - rövidesen visszatérhetünk a század­elő boldog békeéveihez, amikor a gazdag vevők kívánságai szerint ter­veztek egy-egy önjáró hintót. HAVAS ATTILA A Volvo már elindult a Budapesti Autószalon felé, ahol szeptember 27-étől október 1-jéig várjuk a biztonságos és exkluzív autók kedvelőit (A pavilon, 301. stand). Látogassa meg a Volvo-standot, és lehet, hogy nyer egy Volvo-utat. Akik a kiállított Volvo gépkocsik valamelyikét megvásárolják, az autókban található extra felszerelésekért csak félárat fizetnek. Az Autószalonon megrendelt minden gépkocsihoz téli csomagot adunk ajándékba. Beindítjuk országos Null-lízing és kedvezményes részletfizetési akciónkat. (fp­dU ) (jji VOLVO XII FigipF 1995. szeptember 28.

Next