Figyelő, 1995. szeptember-október (39. évfolyam, 36-43. szám)
1995-09-28 / 39. szám
Autózás hogy a fordizmust alkalmazó nagy észak-amerikai hármas, a General Motors, a Ford és a Chrysler egyeduralmát nem lehet megtörni. Úgy vélték, csak az általuk alkalmazott módszerek apró módosítására érdemes törekedni, mert gyökeresen új, lényegesen jobb termelési rendszert egyszerűen nem lehet kitalálni. A Toyota-módszer A sajátos japán körülmények - nyersanyag- és tőkehiány, a második világháború pusztításainak következményei - között azonban Eiji Toyoda és Taiichi Ohno teljesen új termelési elveket dolgoztak ki. Az évtizedekig csiszolt, tökéletesített termelési rendszer a nyolcvanas évekre alakult ki a maga teljességében. Mintha mindenben a fordizmus ellentettjét akarták volna megvalósítani. A Toyota gyáraiban - s azóta már egyre több japán, észak-amerikai és nyugat-európai gyárban - sokoldalúan képzett, az ismétlődő rutinfeladatok elvégzése helyett változatos problémák megoldásához szokott munkások csoportjai dolgoznak. Ők kezelik a rugalmasan programozható automata berendezéseket, így kisebb sorozatban többféle típust lehet gyártani, azaz a vevők eltérő igényeit jobban ki lehet elégíteni, mint a hagyományos tömegtermelést folytató vállalatoknál. Talán a legfontosabb újítás a beszállítókkal kialakított hosszú távú kapcsolatrendszer, amely a szoros együttműködéssel elérhető előnyök kölcsönösen elfogadható megosztásán alapul (Figyelő, 1995/36. sz.). A rövid távú beszállítói szerződésekre alapozott tömegtermelési rendszerrel szemben itt nincs beépített érdekkonfliktus az autógyártók és a beszállítók között, ezért gyorsan terjedhetnek a termék-, eljárás és szervezeti innovációk, többek között a sokat emlegetett just-in-time szállítási rendszer és a minőségbiztosítás. A japán autógyárak szoros kapcsolatot igyekeznek kiépíteni a vevőikkel is. A gyárak tulajdonában lévő autókereskedések alkalmazottjai gyakran felkeresik a vásárlókat, érdeklődnek a család életében bekövetkezett változások - gyerekek születése, a jövedelem emelkedése - és az autókkal szemben támasztott igények módosulása iránt. Ezeket az adatokat alaposan elemzik, és természetesen felhasználják a termelési tervek, illetve a fejlesztési elképzelések kidolgozásakor. A nagyobb gyárak pedig mintha a hajdani arisztokraták kiváltságait szeretnék újra felidézni: tervezőközpontokat nyitnak, ahol mindenki _______JOBB, GYORSABB, OLCSÓBB A változások eredményeként az utóbbi években már a japán vállalatok diktálják a tempót az autóiparban is a verseny meghatározó területein: egy új autófejlesztéshez körülbelül feleannyi időre van szükségük, gyorsabban cserélik a modelleket, szélesebb választékot és lényegesen jobb minőséget kínálnak, és mindezek tetejébe, a kisebb sorozat ellenére, még olcsóbban is termelnek. A fejlesztés, a gyártás és a külső kapcsolatok sajátos japán szervezése tehát egyelőre behozhatatlannak látszó előnyt eredményezett a hagyományos tömegtermelés módszereit alkalmazó versenytársakkal szemben megrajzolhatja álmai autóját, természetesen interaktív számítógépek közreműködésével. Ha ebben az ütemben és irányban haladnak - márpedig a versenyben egyre inkább az tehet szert előnyre, aki egyedi terméket kínál, hiszen a minőség és a megfizethető ár már magától értetődő alapkövetelmény - rövidesen visszatérhetünk a századelő boldog békeéveihez, amikor a gazdag vevők kívánságai szerint terveztek egy-egy önjáró hintót. HAVAS ATTILA A Volvo már elindult a Budapesti Autószalon felé, ahol szeptember 27-étől október 1-jéig várjuk a biztonságos és exkluzív autók kedvelőit (A pavilon, 301. stand). Látogassa meg a Volvo-standot, és lehet, hogy nyer egy Volvo-utat. Akik a kiállított Volvo gépkocsik valamelyikét megvásárolják, az autókban található extra felszerelésekért csak félárat fizetnek. Az Autószalonon megrendelt minden gépkocsihoz téli csomagot adunk ajándékba. Beindítjuk országos Null-lízing és kedvezményes részletfizetési akciónkat. (fpdU ) (jji VOLVO XII FigipF 1995. szeptember 28.