Figyelő, 1996. július-augusztus (40. évfolyam, 27-35. szám)

1996-08-15 / 33. szám

A 33. hét ­ HELIA-D­­A CAOLA MEGVETTE, AZ UNILEVER ELADJA - Inha V— ---- -------- Arckrémpakolás Hosszú tárgyalások után a Caola megvásárolta a Biogaltól az évi 200 millió forintot meghaladó forgalmú Helia-D kozmetikai márkát. Egy megállapodás értelmében a márka értékesítését és marketingjét a jövőben döntően a Unilever végzi majd. A Biogal Gyógyszergyárat megvásárló, izraeli tulaj­donban lévő Teva cég magyar­­országi megérkezése után nyil­vánvalóvá tette, hogy megválik a gyógyszergyári profilhoz szo­rosan nem kapcsolódó kozme­tikum- és tapaszgyártástól. A Biogal-vezetők úgy vélték: a Teva nincs minden, az opti­mális eladáshoz szükséges információ birtokában, a Heliában rejlő valódi lehe­tőséget nem tudja felmér­ni. A cég azonban a számá­ra idegen termékcsoporttól a lehető legrövidebb idő alatt meg akart szabadulni. Már az eladási szándék nyil­vánosságra kerülésekor sejt­hető volt, hogy a magyar márka megvásárlására akad majd jelentkező, hiszen pél­dául a Colgate-Palmolive ugyancsak gyógyszergyári profiltisztítás során vette meg a Richter Gedeontól a Fabulont és a Richtofitot. A Helia esetében a Caolát tartot­ták biztos befutónak, rajta kívül komolyabb érdeklődőként egyedül a Pharmavit nevet em­legette a szakma. A fél évig hú­zódó tárgyalássorozat után a Caola és a Biogal végül a múlt hét végén írták alá a szerződést az ügyletről. Nagy Imre, a Caola vezérigaz­gatója a Figyelőnek elmondta: azért döntöttek a Helia-D meg­vásárlása mellett, mert ezzel egy olyan márkához és termék­körhöz jutnak, amelyben véle­ményük szerint sokkal na­gyobb lehetőség rejlik, mint amekkora forgalmat a Biogal elért belőle. Nagy úgy véli: a Heliából komoly nemzetközi márkát lehet csinálni, és a mos­tani többszörösére emelhető az export. A Helia-D üzletágvezetőjének tájékoztatása szerint jelenleg 14 országba exportálják a ter­méket, és a Caolával egyetér­tésben elsősorban a szomszé­dos országokban akarják visszahódítani korábbi piaci pozícióikat. Szabó Lukácsné úgy véli: a Caolának nem érde­ke a márka „elhallgattatása”, hiszen a Helia megszerzése szá­mára éppenséggel presztízsnö­vekedést jelent. Szerinte a Helia igazi értékét a benne megtestesülő szellemi termé­kek, a szabadalmak, a kereske­delmi részesedés és a partner­­kapcsolatok jelentik. Az ágazat szakemberei szerint éppen ez utóbbi az, ahol a Caola képes jelentősen javítani a Helia hely­zetén. Nagy Imre a vásárlás végleges feltételeiről elmondta: a Caola a Biogaltól megvette a Helia-D- hez kapcsolódó szellemi jogo­kat, a márkát és a dizájnt. Ezenfelül megvásárolta a ter­meléshez szükséges gépeket, berendezéseket és készleteket. A gyártás egyelőre a Biogal te­rületén, Debrecenben folytató­dik, az ehhez szükséges ingat­lant 1997 végéig bérlik. A cég változatlan munkakörrel és bérrel, a munkaviszony folya­matosságának fenntartásával mind a 77 dolgozót átveszi, rá­adásul az egyéni munkaszerző­désekben hajlandó a Biogal kollektív szerződésének a Caoláénál kedvezőbb passzusa­it érvényesíteni. A Caola az üzlettel egy olyan, a magyar vásárlók körében is­mert márkát szerzett meg, amelynek termékei kiegészítik kozmetikumait. A cég ugyan eddig is jelen volt a piacon testápolókkal, de nem a He­­lia-D termék- és árkategóriájá­ban. A profilbővítés mellett vonzerőt jelenthetett számára a debreceni kvalifikált, gyógy­szeripari munkaerő és a Helia- D gyógyszer minőségű termé­kei. Mindez persze csak akkor hosszú távú üzleti érték a Caola számára, ha a gyártást 1997 után is Debrecenben hagyja, és nem változtat a Helia-D összetételén. Az ügylethez kapcsolódó fi­gyelemre méltó fejlemény, hogy információink szerint a vásárlási tárgyalások köz­ben a Caola megkereste a Unilevert, s a két cég között végül egy olyan, a felek által lényeges részleteiben fel nem tárt megállapodás jött létre, amelynek értelmében a termék forgalmazását és marketingjét a multinacio­nális cég végzi majd. A Unilever magyarországi le­ányvállalatának elnöke, Hans Volker Buss lapunk­nak elmondta: cége szerint a Helia-D-t regionális már­kává lehet fejleszteni a közép- és kelet-európai térségben. A megállapodás révén a Caola megóvhatja új márkáját a Unilever esetleg beindítandó konkurens termékétől, ráadá­sul a multinacionális társ­a je­lentős hazai és külföldi marke­ting- és reklámköltségeket is le­­veheti a válláról, még ha ezzel vélhetően több köze is lesz a Heliához, mint egy egyszerű forgalmazónak. A Caola a privatizációt követő­en eddig csak márkaeladóként jelent meg a piacon: legna­gyobb fogkrémmárkáját, az Amodentet átadta a Unilevernek, a Chemotox ro­varirtót pedig a Douwe Egbertsnek. Mostani lépése ar­ra enged következtetni, hogy árukörét olyan termékekkel akarja bővíteni, amelyek fon­tos részei ugyan egy univerzális háztartás-vegyipari és kozmeti­kai cégnek, azonban a privati­záció előtti időkben más állami vállalatok gyártották ezeket. TERMÉKSZERKEZET A BIOGAL RT.-NÉL SZÁZALÉK ■■ Humán kiszerelt gyógyszrek mint Gyógyszer alapanyagok Gyógyászati tapaszok ■I Kozmetikumok (Hélia-D) ■PB Gyógyhatású készítmények £ Egyéb termékek | Forräs: Biogal Rt. io JETelő 1996. augusztus 15. A LAKOSSÁGI BIZALOM INDEXE Napos oldal A bizalmi index értéke júliusban 7 ponttal emelkedett, elérve a (-59)-es szintet. Bár ez a nyár közepén általában nem jellemző, mégis igaz: az elmúlt közel két év alatt most a legnagyobb a lakosság hajlandósága tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A­z index értéke a múlt év második felé­től kezdve kis kitérőkkel tarkított emelkedő trendet mutat. A nyár közepén tapasztalt javulásra is egy ilyen „túlzott” emelkedést követő visszaesés után került sor. A mintában szereplők minden kér­désre optimistább, de legalábbis az előző hónapoknak megfelelő választ adtak. A legnagyobb mértékben az ország gazdasá­gi helyzetének megítélése és a következő 12 hónapra várt alakulása kapcsán javult a lakosság véleménye. A háztartások jelen­legi pénzügyi helyzetüket ugyancsak ked­vezőbbnek találták az eddiginél, s a továb­bi javulásban is reménykednek. Júliusban a lakosság az egy hónappal korábbinál alacsonyabbnak érezte a fogyasztói árak emelkedésének ütemét, a várható inflá­ciós trendeket illetően azonban nem vál­tozott a vélekedése. A megkérdezet­tek többsége továbbra sem tartja kedvező­nek az alkal­mat a megta­karításra. A különböző szempontok szerint képzett csoportok kö­zül figyelemre méltó volt a fő­városi lakos­ság, valamint az eltartottak várakozásainak javulása. Való­színű, hogy a bizalmi index júliusi emelke­dése mögött a trendhez való visszatérés mellett az el­múlt időszak néhány kedve­ző külpolitikai eseménye (pél­dául az ország NATO-felvéte­­lének javuló esélyei), vala­mint a jövő év­re tervezett adócsökkenté­sek híre is állt.

Next