Figyelő, 2004. szeptember-december (48. évfolyam, 40-53. szám)
2004-11-04 / 45. szám
PÉNZ+BEFEKTETÉS szánylag későn kapcsolódtunk be a lakáshitelezésbe, illetve általában a lakossági hitelezésbe, ez a szegmens is meglehetősen nagy ütemben indult fejlődésnek. Van azonban egy mozzanat, amelyet mindenképpen ki kell emelnem: azt a többletet, amely lehetővé teszi, hogy iyen eredményeket érjünk el, azok az ismeretek jelentik, amelyekkel személyesen én, illetve munkatársaim rendelkezünk az oroszországi piacról, az orosz ügyfelekről. Lekopogom, de bankunk 1996 óta egyetlen forintnyi, egyetlen dollárnyi veszteséget sem produkált még az 1998-as oroszországi rubelválság idején sem. - Van a magyarországi bankok között olyan, amely az ÁÉB-nek érdemben vetélytársa az oroszországi piacon? - Úgy gondolom, Magyarországon nincs ilyen. Nem azért, mert hiányzik a szándék, vagy esetleg képtelenek volnának rá, hanem egyszerűen azért, mert az itteni pénzintézetek többsége német, osztrák és más országbeli anyabankok kezében van. Ez utóbbiak pedig közvetlenül maguk dolgoznak Oroszországgal és az ottani cégekkel. Az ÁÉB tehát más, mint a magyarországi bankok többsége. Mégis, miben látja a legobb különbséget? - Mindenekelőtt az üzleti struktúrában, az irányítás hatékonyságában, hiszen itt a tulajdonos is ott ül az asztalnál, és egy személyben vezeti is a bankot. Igaz, így volt ez akkoriban is, amikor még a Gazprom volt a főtulajdonos, felhatalmazásom volt arra, hogy az igazgatóság nevében egyszemélyi döntéseket hozzak, amelyeket aztán az irányító testület - egyetértése esetén - utólag jóváhagyott. Míg Magyarországon egy fajsúlyosabb döntés - az anyabankok bürokratikus gépezetében lerótt kötelező körök miatt - több hónapot vesz igénybe, nálunk néhány hetet. Hatékonysági mutatóink, az egy főre jutó nyereség és az egy főre jutó költség 2-3-szorosan jobb a magyar bankok hasonló mutatóinál. - A hatékonyság növelése volt a fő motiváció, ami miatt a pénzintézetet meg szerette volna vásárolni magának? - Jól keresni - ez volt a fő motiváció. - Ön nemcsak a bankjában igen aktív, hanem a magyarországi cégvásárlásokban is. Lát-e most olyan vállalatot, amelyet szívesen megvenne? - Pontosítanék: az elmúlt 5-6 évben egyedül a Zalakerámiát vásároltuk fel, a többi cégben csupán pénzügyi befektetők vagyunk. Véleményem szerint egyébként a magyar cégek és bankok igen magas ráfordítással dolgoznak, és inkább a költségnövekedés megindoklásán fáradoznak, semmint a termelés és a hatékonyság növelésén. A veszteséges Zalakerámia működését például egyetlen év alatt nyereségesre fordítottuk, csupán az önköltség csökkentésével. Egyébiránt nem szerepel a terveim között, hogy a közeljövőben akár itt, akár a szomszédos országokban vagy éppen Oroszországban céget vásároljak. Ez persze nem zárja ki, hogy vezető magyar részvényeket vegyünk, mint például Mal- vagy Matáv-papírokat. - És a gázüzletág? Korábban többször is kifejezésre juttatta, milyen jó üzletnek tartaná a megszerzését. - Valóban azon a véleményen voltunk a Gazprom vezetésével, hogy jó lenne a Mólban meghatározó tulajdoni hányadot, a gázüzletágban pedig akár 100 százalékos részesedést szerezni. E közös tervek azonban csak 2000-ig voltak érvényesek, ma már nem olyan a kapcsolatom a Gazprom e döntésekért felelős csapatával, mint régen. Ugyanakkor ma is az a véleményem, hogy a Mal nagyon perspektivikus és alulértékelt társaság. Ha engem kérdeznének a vásárlásról, azt mondanám: minél előbb, annál jobb. -Korábban Ön úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány helyében nem adná el e stratégiai üzletágat. Ez csak az orosz vevőkre, vagy más befektetőkre is érvényes? - Nem szabad hagyni, hogy a kitermelés a szállítás és a kereskedelem egésze egyetlen külföldi cégben összpontosuljon. Ezért a gázüzletág eladása kockázatos lenne minden olyan cégnek - legyen az orosz vagy külföldi -, amelynek gázkitermelése jelentős volumenű és kiterjedt gázvezetékhálózattal rendelkezik. - Ha már itt tartunk: közeli viszonyban áll a magyar politikai elittel? - Elvből nem ápolok iyen kapcsolatokat. Jóllehet, tíz éve még előfordult, hogy a politika prominensei jelezték, megvitatnának velem - mint a Gazprom felhatalmazott képviselőjével - bizonyos gazdasági jellegű kérdéseket, de vallom, hogy a külföldieknek nem szabad beavatkozniuk Magyarország politikai életébe. - Jól érzi magát Magyarországon? - Hogyne, természetesen. Ha ez nem így lenne, már rég hazautaztam volna, és Oroszországban foglalkoznék az üzlettel. - Milyen kapcsolatban áll a magyar üzletemberekkel? - Több nagy formátumú üzletemberrel - például Csányi Sándorral, Erdei Tamással, Kovács F. Lászlóval, Hernádi Zsolttal - rendszeresen találkozunk, hogy megvitassuk az aktuális kérdéseket. De az üzleten kívül is vannak kapcsolataim, van néhány olyan magyar barátom, aki ott volt az ötvenedik születésnapomon, és részt vesz a hatvanadikon is. Mi a véleménye a magyar üzletemberek üzleti kultúrájáról?