Figyelő, 2005. január-március (49. évfolyam, 1-13. szám)
2005-02-03 / 5. szám
JaELKÉSZÜLT AZ ELSŐ „MAGYAR” GRIPEN Légből kapott üzlet A végelszámolásnál svéd és magyar részről is jó üzletnek bizonyulhat a Gripen-szerződés. Aki csak tehette, ki akarta próbálni a frissen elkészült első magyar Gripen vadászgép pilótaülését. A január 25-i átadási ceremónia záróakkordjaként a linköpingi hangárba átszellemült ünnepélyességgel begurított gépben először Kilián Nándor ezredes, a kecskeméti repülőbázis parancsnokhelyettese foglalt helyet, egy magyar vadászpilóta tehát, bal vállán tenyérnyi méretű, cirill betűs MiG-emblémával. Utána pedig jöttek sorra a többiek, hiszen a történelmi pillanatról senki sem akart lemaradni. „Felavatta” az új gépet többek között Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, majd svéd kollégája, Leni Björklund, de még Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca Gripen-üzletért felelős helyettes államtitkára is elmesélheti majd az unokáinak, hogy ült már igazi harci repülőgépben, még ha az csupán a földön, egy hangár betonján vesztegelt is. Tökéletesen érthető ez a lelkesedés. A Gripen egyfelől minden hozzáértő szerint remek vadászgép. „Lehet, hogy ez lesz az utolsó ember által vezetett repülőgép a magyar légierő történetében. Ám a következőt már az unokáink fogják csak látni, illetve tervezni. Azaz ma óriási technikai ugrást hajtottunk végre” - magasztalta az avatási ünnepségen a 14 darab Gripen beszerzéséről 2001 decemberében, még az Orbán-kormány idején aláírt, majd 2003 februárjában továbbfejlesztett megállapodást Juhász Ferenc. A szerződéssel azonban nem csupán az első repülőket 2006 márciusában - az utolsókat pedig 2007 decemberében - birtokba vevő maroknyi magyar vadászpilóta járt jól. A budapesti döntés a svéd Gripen Internationalnak (GI) szintén egyértelmű nyereség, miközben az egyezség részét képező ellentételezési (offset) üzletből várhatóan a magyar gazdaság is jócskán profitál. PIACKERESÉS. A Gripen-osztályú vadászgépek Svédországon kívüli piaca mintegy 2 ezer darabra tehető, és a GI ennek mintegy 10 százalékát szeretné megszerezni. Azaz a svéd légierőnek eddig leszállított 158 Gripenen - és a később legyártandókon - kívül mintegy 200 gépet szeretnének eladni a világ különböző országaiban. A célkitűzés cseppet sem irreális. A sort ugyanis 28 darabos megrendelésével Dél-Afrika már 1999-ben megnyitotta, két évvel később jött Magyarország a maga 14 darabról aláírt szerződésével - ami újabb áttörést hozott, hiszen a Gripen bekerült egy NATO-ország légierejébe -, hojd tavaly nyáron Csehország kötött le szintén 14 vadászgépet. S a folytatás is ígéretes, érdeklődik például Brazília - az első lépcsőben 12 gépet vennének, de végül akár 60 darabra is fölfuthat a megrendelés -, miközben Thaiföld is erősen hajlik arra, hogy 40-80 Gripenre cserélje légiereje F-5-ös vadászgépeit. Szlovákiában, Bulgáriában és Romániában szintén közeleg a MiG-29-esek „nyugdíjba” küldésének az ideje. A későbbi potenciális vevők sorában pedig ott szerepel még Svájc. In-► A SVÉD ÉS A MAGYAR HONVÉDELMI MINISZTER Szalagátvágás helyett összecsomózás az avatón. 2005. február 3-9. FIGYELŐ 47