Figyelő, 2006. január-március (50. évfolyam, 1-13. szám)
2006-01-19 / 3. szám
PLUSZ £•' ft ^■ -mm* ■. .. ■ ■■■■■• 1 ^--•^.X'? 5. El ^HUJJLuJLULXJ&«uilJhl3UUJiiJH 1 BARBADOSI ÖRÖKNYÁR Réges-régi kubai élményeimbe feledkezve, fél nap alatt repültem Berlinből - Lisszabon érintésével - egyhetes barbadosi vakációmra. (Megfizetni nem igen tudtam volna az exkluzív üdülést: egy német utazási irodától nyertük a téli nyaralást.) Remekül éreztem magam távol a globalizációs stressztől és az öreg kontinenst fenyegető terrorhullámtól. Kőhajításnyira Venezuelától, a Karibtenger egyik legszebb szigete várt, amelyet a XVI. században a spanyol hódítók fedeztek fel. A pöttömnyi szárazföld az 1600-as években jutott az angol korona kezébe. Az ipari forradalom térnyerésével párhuzamosan fejlődött a gyarmat (no és gazdagodtak a fehér telepesek). A XIX. században Barbadoson megszűnt a behurcolt színes bőrűek rabszolgasága. Az 1966-ban függetlenné vált - de ma is a brit Nemzetközösséghez (Commonwealth) tartozó - mini államban a gazdaság húzóágazata jelenleg a bevételek háromnegyed részét kitevő szolgáltatói szféra. Ezen belül is főszerep jut az idegenforgalomnak. Évről évre mintegy 1 millió külföldi turista keresi fel a Budapestnél kisebb területű, napsütötte szigetecskét. A távolról jött vendég hamar megtapasztalja a helybéli lakosok büszkeséggel párosuló barátságos mentalitását. „Yes, Sir!” A hófehér fogak nevetéskor elővillannak. A bársonyos homokú - jól őrzött - strandoktól, luxus ho telektől eltávolodva, a XXI. században is találkozhatunk a gyarmati múlt mementóival. Faviskók, földutak, a cukornádültetvények romos épületei. Száguldó-dudáló teherautó matuzsálemek. Félig kész templomokhoz zarándokló mezítlábas hívők serege. A barbadosiak kétharmada protestáns vallású. A Kis-Antillák pompás klímája, a szigetlakók nyugalma, szerénysége, humora - a strandhotel személyzetének profizmusa felejthetetlenné teszi a tengerparti üdülést. Érdemes felkeresni a fantasztikus természetes kikötőiről híres Barbados 7 ezer lakosú fővárosát, Bridgetownt is. Az újonnan épült - szerencsére légkondicionált - szállodák, bankok, bárok és szuvenírüzletek szomszédságában a karibi architektúra évszázados emlékei is lencsevégre kaphatók. A legutolsó divat szerint öltözött üzletemberek, lerongyolódott koldusok, vakítóan fehér blúzt, sötétkék szoknyácskát viselő diáklányok. A kirakatokban itt-ott az államfő, II. Erzsébet királynő szolidan retusált képe. Szörfdeszkát hurcoló, vörösre sült európai turisták. A 60 éve született (1981- ben elhunyt) Bob Marley el nem évülő reggae-muzsikája, csobbanás tengerbe és medencébe, koktélkortyolás. Békesség. Barbados méretét tekintve a Föld 182. állama. Óriási! ^ MOGYORÓSI GÉZA ► könyv^M okáig hittük és váltottuk: a történelem az élet tanítómestere. Ámde hamar kiderült: nem sokat tanultunk a történelemből. Mennyire tehet erről a történetíró, akitől azt várjuk, elmondja a teljes igazságot a múltról, és ezzel útmutatást kapunk a várható jövőről is. Ilyen és hasonló kérdéseken is eltűnődhet az olvasó, aki Ormos Mária A történelem vonatán című könyvét forgatva kíván hasznos következtetésekre jutni. A kitűnő történész Európa és Magyarország zűrzavaros XX. századi históriájának néhány fejezetének bemutatásán kívül megismertet azokkal az illúziókkal, mítoszokkal, valamint szakmai dilemmákkal, amelyekkel a múlt kutatóinak óhatatlanul szembe kell nézniük. „A múltat nem lehet egyszer s mindenkorra lezárni”, amiképpen „végképp eltörölni sem”, mégis hiba volna állítani: nem lehet a valóság kisebb-nagyobb részét hamisí. Ormos Mária: A történelem vonatán • 278 oldal • Múlt és Jövő Kiadó, 2005 • 2300 forint Statlanul feltárni. Az „eredmény” azonban nemcsak a történetírón múlik, mivel a politika hajlamos arra, hogy a történelmet legitimációs bázisának, valamint a hatalom propagandaeszközének tekintse - hangsúlyozza szerzőnk. A történelmi legitimálás változatos érvei között találjuk az eredetmítoszokat, a régi idők hősei köré font legendákat és még sok mást. Az otromba módszerek közé tartozik az agyonhallgatás, valamint a „hivatalos” történelemhamisítás, a történések erőszakos átíratása. Y t°? 36 FIGYELŐ 2006. január 19-25.