Figyelő, 2006. április-június (50. évfolyam, 14-26. szám)

2006-06-01 / 22. szám

CÍMLAPON műemlékek magánkézben toknak csak ritkán van pénzük. „Nem arról van szó, hogy az állam ráül ezekre az épületekre, és nem adja senkinek. Azt szeretnénk, hogy mindegyiket jó célra használják” - szögezi le Fejérdy Tamás. Ehhez pedig több szempontot figyelembe kell venni: meg kell határozni, mi az, amit az épületből ere­deti állapotban kell meghagyni, és mi az az átalakítás, funk­ció, amit semmiképp nem engedhetnek meg. Mindazonál­tal nem lehetetlen nyereségesen működ­tetni hasonszőrű épületeket, de - Fejérdy szerint - a jelentkezők­nek be kell látniuk, hogy ezek hosszú távú befektetések. Néha azonban hiába látnák be. Jelenleg a legtöbb üzlet a kisze­melt épületben lakó állandó „bér­lők” vagy az ingatlan katasztrofális állapota miatt hiúsul meg. Ha pedig ez nem akadály, a törvényi megköté­sek miatt fut világgá az érdeklődő be­fektető. A tulajdonosi jogokat gyakor­ló Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVT) pedig legtöbbször azért kénytelen ki­kosarazni a kérőket, mert azok megre­ IMMUMK­SF K­alandos úton került vissza a közel 50 éve nem műkö­dő Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga tavaly szep­temberben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsé­géhez (Mazsihisz). A hitközség az egyházi tulajdonokról szóló törvény értelmében ugyanis az ősszel visszakapta volna a Budakeszi úton lévő egyik épületét, amely soká­ig a kanadai nagykövetségnek adott otthont. Megállapod­tak azonban az ügyletet felügyelő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-vel, hogy inkább lemondanak az egykori követségi épületről, cserébe a használaton kívü­li zsinagógáért.­­A rendszerváltásig az Alba Regia cég bir­tokolta a zsinagógát, s azt többé-kevésbé fel is újította. A kilencvenes évek elejétől az ÁPV Rt. kezeli az épületet.) A lerobbant épülettel lesz még gondja a hitközségnek. A híres bécsi építész, Otto Wagner egyetlen magyarorszá­gi műve természetesen műemlék, ráadásul - lévén vallá­si épület - a tulajdonosnak figyelembe kell vennie erede­ti funkcióját is. Ezzel nincs is gond, a Mazsihisz zsinagó­gaként szeretné üzemeltetni a jelenleg komoly felújítás­ra szoruló épületet, de addig is a nagyközönség számára zárt zsinagógát megnyitotta az érdeklődők előtt. A becs­lések szerint legalább 800 millió forintot igénylő felújí­tás nyomán nemcsak új imahely jöhet létre, de egy új mú­zeum is: a tervek szerint a jelenlegi irodaszárny helyén olyan épületrészt alakítanának ki, ahol elsősorban a ma­gyarországi zsidóság történetét és életmódját bemutató kiállítás kapna helyet. A Mazsihisz egyelőre pályázatokat ír, hogy legyen pénze az épület rendbe tételére. •­lelő pénzügyi garanciák nélkül szeretnének kiemelt épületek­hez jutni. De a Budavári Önkormányzat kisebbségi és a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) többségi tulaj­donát képző Várkert Bazárról még csak ez sem mondható el: itt a jelenlegi állami tulajdonosok elképzelései térnek el. Ám miközben az illetékesek vitatkoztak, az egykori képcsarnok és ifjúsági szórako­zóhely egyre jobban omladozó romhal­mazzá vált. Olyannyira, hogy sikerült felkerülnie az UNESCO­ által összeírt, a világ száz legveszélyeztetettebb mű­emléke közé. Pedig az Ybl Miklós által tervezett épületegyüttes újrahasznosítására len­ne magánbefektető. Ezt egy kormány­­határozat is lehetővé tenné, amely ki­mondja: a fokozottan védett műem­léket állami költségvetési eszkö­zökből és befektetői tőkéből kell megújítani, úgy, hogy a helyszínen egy többfunkciós rendezvényköz­pont is helyet kapjon. A feladat­ra a Foundation Kft. vállalkozna. ZO FIGYELŐ 2006. június 1­7.

Next