Figyelő, 2006. április-június (50. évfolyam, 14-26. szám)
2006-06-01 / 22. szám
CÍMLAPON műemlékek magánkézben toknak csak ritkán van pénzük. „Nem arról van szó, hogy az állam ráül ezekre az épületekre, és nem adja senkinek. Azt szeretnénk, hogy mindegyiket jó célra használják” - szögezi le Fejérdy Tamás. Ehhez pedig több szempontot figyelembe kell venni: meg kell határozni, mi az, amit az épületből eredeti állapotban kell meghagyni, és mi az az átalakítás, funkció, amit semmiképp nem engedhetnek meg. Mindazonáltal nem lehetetlen nyereségesen működtetni hasonszőrű épületeket, de - Fejérdy szerint - a jelentkezőknek be kell látniuk, hogy ezek hosszú távú befektetések. Néha azonban hiába látnák be. Jelenleg a legtöbb üzlet a kiszemelt épületben lakó állandó „bérlők” vagy az ingatlan katasztrofális állapota miatt hiúsul meg. Ha pedig ez nem akadály, a törvényi megkötések miatt fut világgá az érdeklődő befektető. A tulajdonosi jogokat gyakorló Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVT) pedig legtöbbször azért kénytelen kikosarazni a kérőket, mert azok megre IMMUMKSF Kalandos úton került vissza a közel 50 éve nem működő Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga tavaly szeptemberben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez (Mazsihisz). A hitközség az egyházi tulajdonokról szóló törvény értelmében ugyanis az ősszel visszakapta volna a Budakeszi úton lévő egyik épületét, amely sokáig a kanadai nagykövetségnek adott otthont. Megállapodtak azonban az ügyletet felügyelő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-vel, hogy inkább lemondanak az egykori követségi épületről, cserébe a használaton kívüli zsinagógáért.A rendszerváltásig az Alba Regia cég birtokolta a zsinagógát, s azt többé-kevésbé fel is újította. A kilencvenes évek elejétől az ÁPV Rt. kezeli az épületet.) A lerobbant épülettel lesz még gondja a hitközségnek. A híres bécsi építész, Otto Wagner egyetlen magyarországi műve természetesen műemlék, ráadásul - lévén vallási épület - a tulajdonosnak figyelembe kell vennie eredeti funkcióját is. Ezzel nincs is gond, a Mazsihisz zsinagógaként szeretné üzemeltetni a jelenleg komoly felújításra szoruló épületet, de addig is a nagyközönség számára zárt zsinagógát megnyitotta az érdeklődők előtt. A becslések szerint legalább 800 millió forintot igénylő felújítás nyomán nemcsak új imahely jöhet létre, de egy új múzeum is: a tervek szerint a jelenlegi irodaszárny helyén olyan épületrészt alakítanának ki, ahol elsősorban a magyarországi zsidóság történetét és életmódját bemutató kiállítás kapna helyet. A Mazsihisz egyelőre pályázatokat ír, hogy legyen pénze az épület rendbe tételére. •lelő pénzügyi garanciák nélkül szeretnének kiemelt épületekhez jutni. De a Budavári Önkormányzat kisebbségi és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) többségi tulajdonát képző Várkert Bazárról még csak ez sem mondható el: itt a jelenlegi állami tulajdonosok elképzelései térnek el. Ám miközben az illetékesek vitatkoztak, az egykori képcsarnok és ifjúsági szórakozóhely egyre jobban omladozó romhalmazzá vált. Olyannyira, hogy sikerült felkerülnie az UNESCO által összeírt, a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé. Pedig az Ybl Miklós által tervezett épületegyüttes újrahasznosítására lenne magánbefektető. Ezt egy kormányhatározat is lehetővé tenné, amely kimondja: a fokozottan védett műemléket állami költségvetési eszközökből és befektetői tőkéből kell megújítani, úgy, hogy a helyszínen egy többfunkciós rendezvényközpont is helyet kapjon. A feladatra a Foundation Kft. vállalkozna. ZO FIGYELŐ 2006. június 17.