Figyelő, 2007. április-június (51. évfolyam, 14-25. szám)

2007-05-03 / 18. szám

Az INA tulajdonosai vezeti maradék­ feldolgozás irányába, ami a Mal és szlovák leányvállalata, a Slovnaft szá­mára már korábban is garantálta a sikert. Ez a program segít átalakítani a termékválasz­tékot, amelyben máig szerepel például az európai piacon már nem értékesíthető ne­­­­héz fűtőolaj.­­ „Amikor odamentünk,a finomítói felújítási­­ program 350 millió dolláros volt. Azt mond­­n­­­­uk, ez így kidobott pénz, kell egy rendes re- 5 konstrukciós program, 1 milliárd dollárért"­­ - idézi fel Geszti László, aki emellett az SAP 2 vállalatirányítási rendszer bevezetését tartja különösen nagy sikernek. Pedig eleinte igen komoly volt az ellenállás a 70 millió dolláros programmal szemben, jóllehet nyilvánvaló, hogy egy INA méretű céget a XXI. század­ban nem lehet egységes számítástechnikai rendszer nélkül irányítani. Amikor azután si­került néhány nagytekintélyű vezetőt meg­győzni, akkor átszakadt a gát. Az SAP nem is elsősorban azért volt fontos Geszti Lász­ló szerint, amiért általában a nagyvállalatok használják. „Ez volt az a tabletta, amivel be­vették: a XXI. század nem úgy működik, hogy a miniszter idetelefonál" - állítja. A harma­dik nagy program, amelyet a magyar veze­tők zászlóra tűztek, a költségmegtakarítás volt. Az INA összes egységét átvilágították hatékonysági szempontból. A horvátok el­fogadták, hogy egy - akkor még csak terve­zett, azóta lezajlott-tőzsdei bevezetésnél ezek a dolgok alapvető fontosságúak. A magyar igazgatósági tagok szerint az egyik ok, amiért ezeket a változásokat végre lehetett hajtani, éppen az volt, hogy ők nem függtek a horvát hétköznapoktól, nem estek hasra, ha például a gazdasági miniszterrel kel­lett egyeztetniük. Másrészt segített, hogy az INA vezetői elfogadták: a Malnak már van­nak tapasztalatai, van használható receptje az állami cégek átalakítására, áramvonalasí­­tására. „A kormány 2004-ben már keveseb­bet szólt közbe, s a korábbi 70-80 millióról 200 millió dollárra vittük fel az eredményt" - számol be Geszti László. Igaz, 2006-ban a zágrábi kormány ismét durván beavatko­zott, a gázüzletből vagy 300, az olaj­üzletből pedig 150-200 millió dollárt kivett, de ettől függetlenül is javult az INA teljesítménye. (Az állami tulajdon jelenleg 51 százalékos a cégben; a privatizációs törvény értelmében 7 százalékos részvénycsomagot kell az alkal­­mazottaknak juttatni, és az uniós csatlakozá­sig legalább 25 százalék plusz 1 szavazatnyi részt meg kell tartania az államnak.) KISEBBSÉGI FÉK: Fontos stratégiai cél­ja volt az első három évben Geszti László csapatának, hogy ne lehessen az INA fel­ső vezetését megosztani magyar és horvát vezetőkre. Három zágrábi éve alatt össze­sen 139 igazgatósági ülést tartottak, de min­dent sikerült konszenzusos alapon elfogad­tatni. Ehhez az kellett, hogy a döntés-előké­szítő bizottságokban alaposan megvitassák az adott előterjesztéseket, s ha a magyar teamnek engednie kellett, megtette bizott­sági szinten. Geszti Lászlónak nincs hiányérzete, azt mondja, elvégezték, amit az első három évre terveztek. Ami még hátra van, ahhoz többségbe kellene kerülniük. A mai INA-ban például a bányászat, a geológia ragyogóan működik, a magyar szakemberek irigyked­ve járnak a cég mezőire, ahol mindenből a legjobb, legdrágább üzemel. Ám messze nem eredménycentrikusan. „Ha végigvin­nénk azt a működésoptimalizálási progra­mot, amelyet Magyarországon végrehajtot­tunk, többtízmilliárd dolláros megtakarítást lehetne realizálni befektetés nélkül" - állít­ja Geszti. Szerinte a molos átalakítási know­how átvételével és bevezetésével az INA a mai 150-200 millió dollárral szemben lé­nyegesen jobb eredményt is tudna produ­kálni, ami a folyamatban lévő finomítói re­konstrukció végeztével további szignifikáns növekedést eredményezhetne. /1. HLAVAY RICHÁRD Horvát állam 51% Mol Zrt.____________25% Tőzsdei befektetők 17% Háborús veterán alap 7% 2007. május 3-9. FIGYELŐ 47 A Mol-INA integráció első három évének főbb projektjei: FINOMÍTÓI INTEGRÁCIÓ. Egymilliárd dolláros költséggel korszerű termék­­szerkezet kialakítása a cél. LAP BEVEZETÉS. 70 millió dolláros rá­fordítással XXL századi IT rendszer és a korszerű üzleti szemlélet meghono­sítása. HATÉKONYSÁGI ÁTVILÁGÍTÁS. A ki­sebbségi tulajdonlásból eredően nem le­hetett maradéktalanul végigvinni a költ­ségcsökkentési programot.

Next