Figyelő, 2008. április-június (52. évfolyam, 14-26. szám)
2008-04-03 / 14. szám
Kilas posta Digitális analfabéták A hazai „digitális írástudatlanság" témáját feszegeti Analfabéták című cikkük (Figyelő, 2008/10. szám). A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ebben a témában végzett kutatásai szerint évente mintegy 295 milliárd forint veszteséget okoz az a tény, hogy a számítógéppel dolgozó munkavállalók többsége nem rendelkezik megfelelő számítógép-felhasználói ismeretekkel. Egy munkavállaló hetente 2 óra 51 percet tölt el a számítógéppel kapcsolatos problémák megoldásával! Magyarországon majd akkor beszélhetünk digitális írástudásbeli esélyegyenlőségről, ha a lakosságnak legalább 20-30 százaléka képes lesz - alapvető számítógépes ismeretek birtokában - hatékonyan használni az internetet, és legalább 6-8 százalékuk használja készségszinten a számítógép irodai alkalmazásait. ALFÖLDI ISTVÁN ügyvezető igazgató, Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Schröder több elveszett tartományi választás után, előrehozott választásokkal akarta (újra) maga mögé sorakoztatni a szavazópolgárokat, miután úgy érezte, hogy az előző voksolások alkalmából nem arra a politikára kapott megbízást, amelyet aztán megvalósított. Miután a parlamenti többséget alkotó koalíciós honatyák Schröder kérésének megfelelően a bizalmi szavazáson tartózkodtak, Schröder az ellenzék által választott államelnöktől kérte egy új parlamenti választás kiírását. Merkel - mint írják - az új választást annak ellenére megnyerte a CDU számára, hogy adóemeléssel kampányolt. Az előrehozott választás fontos eredménye az volt, hogy az új kormány utána olyan politikát folytathatott, amit megígért a voksolás előtt. Mindezt a magyar politikára vetítve, ma már csak az a kérdés, hogy Gyurcsány van-e olyan bátor, mint Schröder volt. PETER KÖHLER Drezda Hála- vagy félelempénz? N emrégiben foglalkoztak a hálapénzekkel (Ki miért hálás? - Figyelő, 2008/3. szám). Valóban van olyan eset, amikor valaki meggyógyul egy orvosi kezelés hatására, és ezért hálája jeléül pénzt ad neki. Vannak azonban minden jel szerint más esetek is, amikor inkább félelempénzről kellene beszélni. Az orvosi beavatkozások színvonalának is létezik egyfajta „sávszélessége", az elégségestől a professzionális kategóriáig sokféle megoldás képzelhető el, s mindegyikre elmondható, hogy „a beteg a szükséges ellátást megkapta". Az emberek (többnyire csak szűk baráti vagy rokoni körben ejtve szót erről) időnként azon félelmük miatt adnak pénzt orvosuknak, mert ennek elmaradása esetén nem sok esélyük van arra, hogy egyáltalán valamelyest közelebb kerülhessenek a „kor technikai színvonalának megfelelő legmagasabb szintű" ellátáshoz. A fent jelzett cikknek van egy igencsak jellemző mondata is, miszerint „...a pár száz forintos (azóta eltörölt - a szerk.) vizitdíj vagy napidíj nem váltja ki a paraszolvenciát, mivel ma már egy műtétért fizetendő hálapénz 50-100 ezer forintnál kezdődik". Nos, a „fizetendő" szónak a hála érzéséhez semmi köze sincs. Amúgy kevesen vannak manapság, akik tűzbe mernék tenni kezüket azért, hogy az orvosok adóznak a hálapénz után. Pedig az ehhez szükséges sora kezdetektől fogva rendelkezésre áll az adóbevallási íveken. Országos meglepetést keltett, hogy a legelső szjabevallás idején a szemétszállítók sokkal több „borravalót" vallottak be, mint az orvosok. Tisztelet valamennyi kivételnek, de azok az orvosok, akik netán „elfelejtik" hálapénzeik után az adót megfizetni, éppen azt a magyar államot károsítják meg, amelytől más tekintetben sokat várnak. HIRKÓ CSABA A német példa B erlini fájdalomküszöb című írásukban (Figyelő, 2008/13. szám) a „keletnémet születésű kancellárasszonyról" olvastam. Ám ő valójában Hamburgban született. Igaz, hogy nem sokkal születése után átköltözött a családjával az NDK-ba, mert az apja ott kapott lelkészi állást. Ennél sokkal érdesebb az, miként került Merkel a kancellári székbe. A korábbi kancellár, a szociáldemokrata Gerhard Vélemény? Megjegyzés? írjon! figyelo@sanomabp.hu A szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy szerkesztve közölje a leveleket, s azok tartalmával nem feltétlenül ért egyet „A Food Expressz megalapításától kezdve kiemelt jelentősége volt az informatika kiaknázásának. Most, a nemzetközi terjeszkedés megalapozásakor már tudjuk, nélkülözhetetlen a megfelelő IT háttér.” Microsoft Az informatika nem varázslat! Zsidek László a Food Expressz alapító elnöke és szakmai vezetője Ügyfeleink számára az informatika nem varázslat többé! Az általuk használt rendszerek több, súlyos üzleti probléma megoldásában nyújtottak segítséget. A www.uzleti.hu/esettanulmanyok weboldalon megtudhatja, milyen előnyökkel járt ügyfeleink informatikai hátterének fejlesztése, s ez hogyan segíti jelenleg is vállalatuk működését, alkalmazottaik mindennapi munkáját!