Figyelő, 2010. január-március (54. évfolyam, 1-12. szám)
2010-01-07 / 1. szám
FŐSZERKESZTŐI BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! ■ t ízválasztónak ígérkezik az előttünk álló esztendő a nem-zetközi és a magyar gazdaságban, s a közéletben egyaránt./ A mintegy másfél éve elszabadult válság csitulni látszik, így a világ 2010-ben esélyt kap arra, hogy összeszedje magát, és elkezdjen ismét fölfelé kapaszkodni. Más kérdés, hogy a krízis a korábbinál jóval szerényebb mértékűre olvadt fogyasztást és drámaian nagy munkanélküliséget hagyott örökül. Ráadásul az elkövetkező időszakban a gyors kilábalásnak is meglehet még a böjtje. Nagy árat követelhet az a gigantikus méretű állami beavatkozás a pénzügyi és az üzleti szféra működésébe, amellyel az egyes kormányoknak a totális összeomlást sikerült ugyan megakadályozniuk, ám olyan tekintélyes adóssághegyet halmoztak föl, amelynek terheit a következő nemzedék tagjainak is viselniük kell majd. A magyar gazdaság szintén komoly mélységeket járt meg - részint a válság miatt, de sokkal inkább a hazai gazdaságpolitika előző évekbeli hibái következtében -, mielőtt az elmúlt néhány hónapban elkezdett fölfelé araszolni. A tavaly április óta hivatalban lévő kormányzat lényegében elvégezte a tűzoltó munkát. Az ország stabilabb állapotban vág neki 2010-nek, mint amilyenben a múst évet kezdte. Igaz, ennek a stabilizációnak a társadalom itthon is megfizette - és vélhetően még jó ideig fizeti - az életszínvonal romlásában kifejezhető árát. Az új esztendő nagy kérdése, miként folytatódnak a dolgok a tavaszi parlamenti választások után. Utóbbiak nem csupán új kormányt hoznak szinte bizonyosan, de akár az alig húszéves magyar demokrácia eddigi politikai erőviszonyait radikálisan átrendező változások elindítói is lehetnek. A Figyelő a jövőben is az eddig megszokott színvonalon, megbízhatóan és pártatlanul számol be az elkövetkező fordulatos időszak történéseiről - az üzleti és a gazdasági élet fejleményeiről, a társadalom jelenségeiről -, illetve néz majd az események mögé, hogy a háttérben megbúvó összefüggéseket az Olvasó számára megvilágítsa. Erre garancia az a rendkívül felkészült újságírókból és szerkesztőkből álló csapat, amely hétről hétre a Figyelőt az Ön asztalára teszi. Másrészt biztosíték erre a lap több mint fél évszázados múltja és hagyományai. A Figyelő továbbra is független, mértékadó és a körülöttünk lévő világ lényeges történéseire koncentráló heti magazin marad - ahogyan ez jellemezte a bő tíz évvel ezelőtti megújulása óta eltelt időszakot meghatározó főszerkesztők, Merényi Miklós és Martin József Péter idején is. Eközben folyamatosan gazdagodó és mélyülő tartalommal, illetve egyre korszerűbb megjelenéssel igyekszünk szolgálni az Ön igényeit. Az említett két név mellett feltétlenül álljon itt még egy Gömöri Endréé. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Figyelő szerkesztőségében évekig dolgozhattam az ő oldalán. Páratlan szakértelme, elemzői éleslátása, a szó legjobb értelmében vett európai gondolkodása és újságírói eleganciája meghatározó és iránymutató örökség. Tisztelt Olvasó! Kérem, a jövőben is maradjon hű a Figyelőhöz, amely cserére be továbbra is igyekszik segítséget nyújtani ahhoz, hogy a világ dolgaiban, az üzlet és a gazdaság összefüggéseiben értő módon eligazodjon. • 2010. január 7-13. FIGYELŐ 3