Figyelő, 2011. január-március (55. évfolyam, 1-13. szám)

2011-02-17 / 7. szám

CÉG+PIAC AZ ESMA-ÜGY Ki a főnök? Simicska Lajos érdekeltsége, a Mahir Zrt. meg akarta venni az ESMA Csoport közterületi reklámcéget, de a két fél nem tudott megállapodni az árban. Most egy törvénymódosítás miatt megszűnhet az ESMA. A nagyfőnökhöz jött? - kérdezte a biztonsági őr, ahogy behaj­tottunk az ESMA közterületi reklámcég telephelyére. Igen­lő válasz esetén ugyanis külön igazgatói vendégparkoló jár. A nagyfőnök, Bleuer István még 1989-ben vágott bele a villanyoszlopokra szerelt rek­lámtáblák értékesítésébe, ám az idén akár be is zárhatja kapuit a cég. A prosperáló vállalatot 2009 végén rész­ben vagy egészben meg szerette volna vá­sárolni a Mahir-csoport, amelynek megha­tározó cégét (Mahir Magyar Hirdető Zrt.) jelenleg is Simicska Lajos vezérigazgató irá­nyítja. Bleuer és a vevő azonban nem tud­tak megállapodni a cégértékben, így a tár­gyalások befulladtak. Aztán tavaly decem­berben megjelent a Magyar Közlönyben az „egyes közlekedési tárgyú törvények módo­sításáról" szóló néhány bekezdés, amelyek kimondják, hogy a jövőben „tilos elhelyez­ni" reklámtáblát többek között közvilágítási és telefonoszlopokon. Az új szabály szinte kizárólag az ESM­A-t érinti. Az ország legna­gyobb részében ugyanis ez a cég birtokol­ja az ilyen reklámtáblákat, kivéve Szegedet és környékét, ahol e szegmensben a Dél- Kandeláber Kft. uralja a piacot. (Az ügyben kerestük a Mahirt is, de kérdéseinkre lapzár­tánkig nem kaptunk választ.) Z­AVARÓ, HOGY MERRE A TESCO. A rendelet pár szóban töröl egy többmilliár­dos reklámpiaci szegmenst azzal az indok­kal, hogy így növekszik majd a közlekedés biztonsága. A módosítást egyébként azzal az új szabályozással együtt fogadták el, amely az autóutak, autópályák mellett 100 méte­res sávban tiltja minden 4 négyzetméternél nagyobb reklámtábla elhelyezését, márpe­dig az óriásplakátok átlagosan 12 négyzet­­méteresek. Amíg azonban a városokon kí­vül, az utak mentén elhelyezett hirdetések régóta vita tárgyát képezik, addig a villany­­oszlopokon lévő hirdetésekről még sosem merült fel, hogy veszélyeztetik a közlekedés biztonságát. A reklámok jelentős része rá­adásul irányító tábla, jelzik, hogy egy-egy áruház, holt merre és milyen messze van, hol kell lekanyarodni az eléréséhez. Ilyen­formán inkább hozzájárulnak a közlekedés biztonságához, minthogy veszélyeztetnék azt. Nem véletlen, hogy a közterületi rek­lámpiacon hamar el is terjedt, hogy a siker­telen felvásárlási kísérlet nem független az ESMA-ra nézve végzetes törvénymódosítás­tól, különösen, hogy Simicska Lajost az or­szág egyik legbefolyásosabb üzletembere­ként tartják számon (Ki az ár a magyar gaz­daságban? - Figyelő, 2010/34. szám). Bleuer ELMO-S HÁTSZÉLLEL Bleuer István 1989-ben alapította cégét spa­nyol barátjával, Alejandro Pastranával közö­sen, akit akkor ismert meg, amikor a mad­ridi magyar nagykövetség kereskedelmi tit­kára volt 1975 és 1980 között. Spanyolor­szágból jött az ötlet is, hogy a villanyoszlo­pok reklámjogát megszerezzék. (Innen ered az Espana és Magyarország szavak rövidíté­sét jelző név is.) A céget a 2-es számú Épí­tőipari Vállalat akkori vezetőjével, Miklós Csabával közösen hozták létre, így először az állami cég, később Miklós Csaba is tulaj­donostárs lett. Neki volt jó barátja és szom­szédja Slosár Gábor, a Budapesti Elektromos Művek (ELMŰ) akkori főmérnöke, aki a vál­lalkozó csapatot bevitte az áramcég vezér­­igazgatójához, Börcsök Dezsőhöz. Az üzlet hamar létrejött, 1991-ig szerződésben áll­tak az ELMÜ-vel, utána 16 százalékos tu­lajdonrészt is kapott az áramcég. Az osz­talékon kívül a villanyoszlopokon elhelyezett reklámok után járó bevétel 10 százaléka is az ELMA-t illette, így a cég apportként vitte be az ESMA-ba az oszlopok használati jogát. Az ESMA később az ország további öt terü­leti áramszolgáltatója közül néggyel megál­lapodott, így jelenleg egy 10 és egy 5 éves hosszú távú szerződése van vidéki villanyosz­lopok reklámcélú értékesítésére. A 2000-es évek elején az óriásplakátok piacára is be­léptek, ahol jelenleg a Hungaroplakát 3500 táblájával vannak jelen. Bleuer Istvánt a közterületi piacon töb­ben is „nagyon korrektnek” írták le, ami a reklámpiac „legzűrösebbnek” számító te­rületén sokat számíthat. Aki egyszer segít­séget nyújtott neki, azt mindenesetre nem felejti el, így lehetséges, hogy Börcsök De­zső egykori ELMÜ-vezér később az ESMA felügyelőbizottsági tagja lett, és a mai napig irodája van a cég székházában. Slosár Gábor közbenjárása is viszonzásra talált, mert az ő kérésére 2002-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik legnagyobb, nyilvánosan is vál­lalt adományozója volt Breuer István. A mé­diában egyébként nemcsak a Népszava egy­kori tulajdonosaként jelent meg, szerepelt a brókerbotrány főszereplőjének, Kulcsár At­tilának az ügyféllistáján is.«

Next