Figyelő, 2016. január-március (60. évfolyam, 1-13. szám)

2016-02-04 / 5. szám

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER nyilatkozott. Próbáltuk telefonon elérni, hogy miért változtatta meg álláspontját, de nem értük utol. A helyzetet komplikálja, hogy három évvel ezelőtt Kothencz La­jos és a Mulatós Masszőr néven elhíresült Roberto egyszer már levédette a Nézését meg a járását című szerzeményt. Hogyan lehetséges, hogy több ember is levédheti ugyanazt a dalt? - tettük fel a kérdést az Artisjusnak. Válaszuk sze­rint évente csaknem 16 ezer új magyar művet jelentenek be náluk, ezeket végig­hallgatni és egymással összevetni a vilá­gon sehol nem lehet a jogkezelők dolga. Úgy számolják, csak az előbbi feladat 133 munkanapot venne igénybe. Szóval magára a szerzőre hagyatkoznak, jelent­se be ő, ha úgy érzi, védett művét plagi­zálták. Amennyiben 30 napon belül bí­rósághoz fordul a szerzőség tisztázására, akkor úgynevezett függőszámlára helye­zik a jogdíjakat, amelyeket később a per­nyertes kap meg. TÖBBET AKARNAK Ennél jóval nehezebb feladat az, ami­kor nem védett művek - népdalok vagy olyan zenék, amelyek szerzői már legke­vesebb 70 évvel korábban elhunytak - át­dolgozásairól van szó. Az új verziók tel­jesen jogszerűen jönnek létre, nemegy­szer akár több tucat is. Ezeket az Artisjus szakértőkből álló bizottságai bírálják el annak függvényében, hogy azok mennyi­ben tekinthetők kreatívnak. Az átdolgo­­zónak a teljes jogdíj 25 vagy 50 százalé­kát ítélik meg. Védett zeneműhöz csak a szerző vagy a jogtulajdonos engedélyé­vel lehet nyúlni. A népdalokban és a feldolgozásokban jártas szakértők arra hívták fel a figyel­münket, hogy a Nézését meg a járását semmivel sem hasonlít jobban az erede­tire, mint Bródy János Ha én rózsa vol­nék című szerzeménye. Márpedig ennek ugyanaz a népdal, a Megkötöm lovamat (mások szerint a Lovamat kötöttem című virágének) a kiindulási alapja. A dallam egyébként másoknak is a fülébe mászott, a 19. században egy szlovák szerzőt is meg­ihletett. Több, általunk megkérdezett ze­nei szakértő szerint innen eredeztethető a szomszédos ország himnusza. Kíváncsiak voltunk, Bródy János szer­zeményét annak idején hogyan bírálta el a szerzői jogvédő hivatal, de nem lettünk sokkal okosabbak. „A két dal bejelenté­se között több évtized telt el, eközben az Artisjus működési szabályai is változtak. Ebből a távolságból nem tudunk tájékoz­tatást adni, hogy azzal a művel annak be­jelentése kapcsán milyen eljárást folytatott le a hivatal” - közölte az Artisjus. A népzenei átdolgozási bizottság min­denesetre döntött. Megállapították, hogy a dal több változatban ismert, az eredeti mind zenéjében, mind szövegében tradi­cionális, ezért nem áll szerzői jogi véde­lem alatt. A Fásy-Kothencz-féle változat zenéjét 25 százalékban találta eredetinek a testület, így ha Kis Grófo, Rakonczai vagy más ezt a verziót játssza, akkor Fásyékat illeti a befizetett jogdíjak negyede. Fásyék azonban nem érik be ennyivel, mint megtudtuk, fellebbeznek a döntés ellen. Nagyobb, mondhatni oroszlánrész­re tartanak igényt, arra hivatkozva, hogy csak és kizárólag az általuk átdolgozott szám lett kirobbanó siker, amelytől az egész ország visszhangzik. Munkájuk nél­kül ez a dal is csak egy lenne a sok közül, amit hébe-hóba játszanak - állítják. HATSZÁZ MILLIOMOS Kothencz Lajos egyébként azt állítja, hogy három év alatt mindössze 22 ezer forint jogdíjat kapott. Kissé szerény ösz­­szegnek tűnik, elvégre az egyik legtöbbet játszott számról van szó. Az Artisjus az­zal magyarázza ezt, hogy csak koncerte­ken keletkezett jogdíj, legalábbis a hoz­zájuk befutott adatszolgáltatások szerint máshol nem hangzott el a mű. Mi van a YouTube milliós letöltései­vel? Azokat kizárólag abban az esetben lehetne jogdíjra, aprópénzre váltani, ha a videó feltöltője megfelel néhány felté­telnek. Mindenekelőtt engedélyezi a rek­lámokat. Ha ez nem történik meg, akár többmilliós nézettség mellett is előfor­dulhat, hogy egy vas sem üti a szerző markát. Az igazsághoz tartozik, hogy az online jogdíjak igen alacsonyak a többihez képest. Sok kicsi azonban sok­ra menne. Tavaly idehaza 600 szerző kapott egy­millió forintnál nagyobb jogdíjat. Szeret­tünk volna ennél mélyebbre ásni, részle­teket megtudni, de az Artisjus arra hivat­kozott, hogy a kifizetésekről szóló adat­szolgáltatás nagyon érzékeny téma, a jog­díj mértéke a szerzők személyes adata. Tóth Péter Benjamin kommunikációs igazgató azt sem volt hajlandó elárulni, mekkora volt a legnagyobb összeg, amit eddig kifizettek, azt pedig végképp nem, hogy kinek. Azzal érveltünk, hogy a lot­tó 5-öst is számszerűsítik, anélkül, hogy a főnyereményt megütő személyt meg­neveznék, de szerinte a két eset nem ha­sonlítható össze, mert a legjobban kereső szerzők könnyen beazonosíthatók lenné­nek, hiszen az országban jószerivel min­denki tudja, kik a legnépszerűbbek, kik állnak a slágerlisták élén. Ugyanakkor elmondta, hogy a kifizetett jogdíjaknál 90-10 százalék a könnyű- és komolyze­ne aránya - természetesen az előbbi ja­vára. Annak ellenére, hogy az utóbbinál más, kedvezőbb a szorzó, VARGA ZSOLT TIZENEGYEZREN KAPNAK PÉNZT . Több mint százéves múltra tekint vissza a szerzői jogkezelés közös intézménye Magyarországon. Az alkotók akkor sem voltak abban a helyzetben, hogy minden alkalommal személyesen engedélyezzék zeneműveik felhasználását. De ha meg is tennék, valószínűleg akkor sem tudnának méltányos díjazást elérni a nagy fel­használókkal szemben. Az Artisjusnál ma csaknem 150 alkalmazott igyekszik kéz­ben tartani a dolgokat. Hazánkban ma jó 11 ezer szerző részesül több-kevesebb jogdíjban. Nemzetközi összehasonlításban kimondottan jól állunk a számukat és a kifizetett összegeket tekintve. A közép-európai régióra jellemző, hogy a jogdíjak nagyon sokat nyomnak a latban, ha a szerzők megélhetéséről van szó. A ProArt Zeneipari jelentésében az olvasható, hogy míg a könnyűzenei nagyhatalomnak méltán tekinthető Nagy-Britanniában a zenészek jövedelmének alig 10 százaléka érkezik a jogkezelőktől, addig Magyarországon ez a szám 28 százalék. Idei válto­zás, hogy egyszerűsödött az adminisztráció, és csökkent a szerzői jogdíj mértéke a vendéglátóiparban az élő háttérzene esetében. Az ötezer főnél kisebb települé­seken az Artisjus speciális kedvezményt is bevezetett.* 2016/5. FIGYELŐ 47

Next