Figyelő, 2016. július-szeptember (60. évfolyam, 27-39. szám)
2016-08-04 / 31. szám
MENEDZSMENT • Interjú ben különbözik a menedzserek hazai kiválasztása a nyugat-európai vagy az amerikai gyakorlattól? Tapasztalatom szerint a magyarországi cégek ezen a téren kevésbé korszerű módszereket használnak. A kiválasztásnál főleg az azonos munkakörben és iparágban megszerzett tapasztalatra és a végzettségre figyelnek. Ha például pénzügyi vezetőre van szükség, akkor olyasvalakit keresnek, aki az adott iparágban ült már hasonló pozícióban. Ezzel azonban csak látszólag mennek biztosra: van olyan felmérés, amely szerint ilyen HR- gyakorlat mellett egy éven belül az új vezetők felétől meg kell válni. A sikertelen kiválasztás az elbocsátott menedzser éves jövedelme 15-25-szörösének megfelelő kárt okozhat Ez egy középvezetőnél is másfél-két millió dolláros mínuszt jelenthet, de magyarországi viszonylatban is lehet akár százmillió forintban mérhető a kár. A megfelelően végrehajtott felvételi folyamat tulajdonképpen egy kockázkezelési eljárás is egyben, ami nagyon jOntplú veszteségtől óvja meg a megbízó cégtél. - Az említett hazai módszer miért nem működik? - Mert nem vizsgálja, hogy a jelölt milyen céges kultúrából érkezik, illetve az ő belső értékrendszere mennyiben egyezik meg az új vállalat értékeivel. A Microsoftnál például, amikor még Bill Gates volt az operatív vezető, minden frissen bekerült menedzsernek előre jelezték: „A munkahelyen gyakran játszunk, ugyanakkor napi 12 órát dolgozunk. Ha pedig egy értekezleten Bili kiabál veled, ne ess kétségbe, te is kiabálj vissza.” Százmilliós tétek TÓTH LÁSZLÓ : Ha sikertelenül választanak ki egy menedzsert, az az éves jövedelme akár 25-szörösének megfelelő kárt okozhat - mondja a Transearch Hungary Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A szakember a kkv-kra jellemző problémák mellett arról is beszélt, miért nincs értelmük a referencialeveleknek.