Figyelő, 2017. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)

2017-10-26 / 43. szám

I PÉNZ BESZÉL ! NEHÉZKES ÁTADÁS ! A családi vállalkozásokról sokan szeretnek beszélni, pedig az érintett cégekről alig vannak információink. Ezen a helyzeten változtat a Budapest Lab friss felmérése. Magyarország első barkácsboltját Siófokon nyitották, még 1970-ben. Egy házaspár volt az alapító: Juhász János és Juhász Jánosné. Viszont a vállalkozás ve­zetési feladatait a fiuk viszonylag hamar, bő egy évtizeddel később már át is vette. A profilt László még azelőtt elkezdte bő­víteni, hogy beköszöntött volna a rend­szerváltás. A cég 1985-ben már háztar­tási és szerszámgépek forgalmazásával is foglalkozott. Mire sor került a politi­kai fordulatra, nagykereskedelmi tevé­kenységük is volt. A vállalat tulajdono­sai közé azóta az alapítók unokája, Ju­hász Erik is bekerült. A társaság az Opten. hu adatai szerint mostanra 86 főt foglal­koztat, a nettó árbevételük pedig eléri az 1,5 milliárd forintot. Sajnos a magyar családi vállalkozások körében kevés, a JKH Kft. történetéhez hasonló sikersztorit lehet találni. A tipi­kus hazai kkv története a rendszerváltás idején kezdődik, az alapító a cég vezeté­sét pedig rendszerint azóta sem tudja ki­engedni a kezei közül. A generációváltás problémájával az itthoni vállalatok nem szívesen foglalkoznak. A családfő sokszor egyszerűen abban reménykedik, hogy a gyermeke a visszavonulása után automati­kusan átveszi az irányítást, aztán alaposan meglepődik, amikor például a bölcsész­karon végzett csemete nem akar a fém­­megmunkáló társaság élére állni. „Gene­rációváltás? Majd a halál megoldja” - le­hetne tömören összefoglalni jó pár hazai cég stratégiáját. Pedig az USA-ban pél­dául magától értetődőnek számít, hogy a család kisebb tagjait nyári munkára már iskolásként bevonják. De akkor most itt álljunk meg egy szóra, és tegyük fel magunknak a kérdést: mégis mit tudunk a magyar családi vállalko­zásokról? A válasz lehet, hogy meglepő lesz, de döbbenetesen keveset. Például azért is, mert a KSH ezeket a vállalato­kat külön nem is vizsgálja. Annyira ho­mályos ez a terület, hogy sokáig még a pontos számokkal sem voltunk tisztában. Egészen mostanáig, ugyanis a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Vállalkozás­­fejlesztési Központja, a Budapest Lab egy kutatással feltérképezte a szegmenst (az eredményeket pedig az elsők között osztották meg a Figyelővel). Az elemzé­sükből többek közt az is kiderült, hogy a kkv-k mintegy 58 százaléka számít csa­ládi vállalkozásnak, a számuk nagyjából 29 500-ra tehető. A felmérésnek több érdekes tanulsága is van. Például az is kiderült, hogy a ma­gyar kkv-k többsége hiába koncentrálódik a fővárosban, a családi vállalkozásokból arányaiban itt kevesebb található. A ve­zérek pedig a kelleténél kevesebbet fog­lalkoznak a jövővel: 50 százalék egyáltal A többgenerációs cégek száma nagyjából 2866 -ra tehető. Idetartoznak azok a társaságok, amelyeknél az utódlás már lezajlott, vagy öt éven belül lezajlik CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOKRÓL SZÁMOKBAN A családi vállalkozások 47,6 százalékában a tulajdonos vagy az ügyvezető házastársa tulajdonostárs a cégben. Ennél sokkal kisebb arányban, 32,8 százalékban jelennek meg a birtokosok között a gyerekek Magyarországon mintegy 29500 családi vállalkozás működik 54 I FIGYELŐ 2017/43

Next