Figyelő, 2019. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
2019-07-04 / 27. szám
I KULTÚRA I EMLÉKHÁZ ! Megújulva, immár a XXI. század követelményeinek megfelelő színvonalon várja látogatóit a Nagy László-emlékház a bulgáriai Szmoljan városában. Az összeállításunkban megszólaló írók, szakemberek egy elevenen lüktető bolgár-magyar kapcsolatrendszerről számoltak be, melyet most megújít a „táltos költő" emléke. „Egy kicsit mintha kevesebb figyelem irányulna erre a zsenire, mint amennyit a kortársai közül Weöres, Pilinszky vagy Juhász Ferenc kapott” - vetette föl Zsebők Csaba, a Wekerle Sándor Főiskola tanszékvezető docense Nagy László emlékházának a felújítása kapcsán. Szerinte a méltán nagyra tartott hármak egyenrangú társaként állja meg a helyét a „táltos költő” - Ady mellett leginkább Nagy Lászlót emlegetik így. Zsebők „a bakonyaljai táltos fiú verseinek hihetetlen zeneiségét” látja a poéta egyik fő erősségének. „Többéves program keretében, a Szófiai Magyar Intézet és a Szmoljani Regionális Múzeum összefogásával, a bolgár kulturális kormányzat, az NKA és az MMA támogatásával újították fel Nagy László szmoljani emlékházát” - árulta el Benkő Andrea, a kiállítás kurátora. A szakember felidézte: a költő egészen fiatalon közel két évet töltött ösztöndíjjal (1949 őszétől 1951 nyaráig) Bulgáriában. Ez nemcsak az életművére volt erős hatással, hanem őt is befogadta, a sajátjának tekinti a bolgár irodalmi élet. Halála (1978) után néhány évvel Szmoljanban Nagy László-emlékházat nyitottak egy kiállítással, amely napjainkra elavult, a ház állaga pedig erősen leromlott. 2015-ben kezdték renoválni az épületet, és az idén már egy teljesen új kiállítás készült el - foglalta össze a muzeológus. MAGYAR KÖLTŐ BOTEV-DÍJA A koncepció kidolgozását a Petőfi Irodalmi Múzeum támogatta 2017-ben. Szmoljanban Nagy László nem sokat járt, viszont 1976-ban itt vette át a rangos bolgár irodalmi kitüntetést, a Botev-díjat - jegyezte meg Benkő Andrea. A kiállítás elnevezése Nagy László legismertebb versének a címét - Ki viszi át a Szerelmet - idézi. Nemcsak azért, mert ezt a költeményét ültették át a legtöbb nyelvre, hanem azért is, mert ennek a műnek a bolgár fordítására hirdetett meg versenyt a Szófiai Magyar Kulturális Intézet 1995-ben, ahogy erről a Literaturen Forum az évi júliusi száma tudósít, és közli a műfordításokat neves bolgár költők tollából. „A tárlat anyagát elsősorban Nagy László fia, a hagyaték gondozója, Nagy András bocsátotta a rendelkezésünkre. Az ő képi válogatását használtuk föl elsősorban, hogy költészetét és festői-grafikai alkotásait egymással párhuzamban tudjuk bemutatni” - nyilatkozott a kurátor. Az emlékház alsó terének egyik fala ad helyet a Nagy László-i költészetben kiemelkedő szerepet játszó ló-lovas jelképi kontextusainak. Nem csupán képileg és szövegben - Kiscsikó-sirató -, hanem az általa faragott kis lovacskák másolatait is elhelyezve a térben, a legismertebb képzőművészeti és költői alkotásai közé. Az emeleten a fényképek az életét követik tematikusan - Iszkáz, család, Bulgária, Szigliget -, és itt látható Szárny és piramis című képversének háromdimenziós változata. A bolgárok az 1970- es években filmet forgattak a költőről. Ez is a fenti térben látható, illetve a Nagy András és édesanyja, Szécsi Margit által összeállított diafilmet is megtekintheti a látogató, amelyet az Életem szövege kísér. A rodopei szobába az általa festett Szent György-ikonok, valamint a bolgár ihletésű versei kerültek. ÉVENTE ZAJLÓ „MAGYAR" SZAVALÓVERSENY „A művelt bolgár közönség mind Petőfi, mind Nagy László nevét jól ismeri” -jelentette ki Doncsev Toso író, szociológus. A Szófiai Magyar Kulturális Intézet vezetői posztját 2011-től 2015-ig betöltött Doncsev felidézte, hogy ő kezdeményezte a szmoljani emlékház felújítását. A városi könyvtár előtti téren áll Nagy László mellszobra, Georgi Csapkanov alkotása. A művész alkotta meg a bolgár fővárosnak nevet adó szent szobrát is, a rendszerváltás után. Az emlékház megújítása nem történhetett volna meg Dimitrov Györgyi, a Szófiai Magyar Intézet vezetőjének kitűnő koordinációja nélkül - emelte ki Doncsev. Szintén Csapkanov Nagy László-mellszobra látható az intézmény kirakatában. A bolgár fővárosban a köztéri szobor felállítása helyett - bizonyos nehezen leküzdhető bürokratikus akadályok okán - így tudták láthatóvá tenni ezt az emlékművet. A magyar kultúra bulgáriai jelenlétének a folyamatosságát jelzi, hogy - mint azt Doncsev elmondta - 1969-től a mai napig rendeznek szavalóversenyt Sumenben, ahová a Kossuthemigráció húzódott 1849-ben a határ menti Vidin után. (Kossuth négy hónapig tartózkodott Sumenben, ahol ma is szobor őrzi az emlékét - a szerk.) Az évente sorra kerülő vetélkedőt, melyen „amatőrök” is indulnak, a szófiai intézet és a sumeni városi színház rendezi. Nemcsak Nagy Lászlóról, de például Örkény Istvánról is megemlékeznek - emelte ki Doncsev, s hozzátette: olyan volt a magyar irodalom, kultúra delegáltjának lenni, mintha egy nagyhatalmat képviselt volna Bulgáriában. A BALKÁN ÉS A „FANATIKUSOK „Mikor érdeklődni kezdtem Bulgária iránt, hamar feltűnt, hogy Nagy László micsoda munkát végzett a magyar-bolgár kapcsolatok terén, és miképpen szélesítette saját költői világát is ottani tartózkodása” - fogalmazott Zsebők Csaba. Kiemelte egyik saját élményét: a korábban magyar szakon végzett Liana Petrova és Szondi György, a Napút főszerkesztője szervezésében például a magyar költők tavaly ősszel találkoztak bolgár kollégáikkal. Zsebők úgy látja: nem lehet véletlen, hogy megragadta Nagy Lászlót a bolgár népzene, amelynek a gazdagsága a kontinensen szinte csak a magyaréhoz hasonlítható. A „táltos költő” a „hajdurénekes” népköltéseket is magyarította. Többet ezek közül megzenésített a Gépfolklór, a Kormorán, a Barbaro és a Balkan Fanatik. Manapság a bolgár-magyar közös művészi alkotóerő egyik megjelenítője a Meszecsinka, amely egy magyar énekesnővel és egy bolgár billentyűs-gitárossal az élen saját kompozíciók mellett a két nemzet népdalait feldolgozva adja elő. UDVARDY ZOLTÁN 2019/27 FIGYELŐ 1 79