Figyelő, 2020. január-március (63. évfolyam, 1-13. szám)
2020-02-13 / 7. szám
FOTÓ: JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ KULTÚRA | ■I „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” - énekli a díva szívszorítóan Csík György rozsdarágta piaci bódéi közt. A frontról visszatért katona hallgatja, hallgatja, aztán szájába veszi revolvere csövét és bumm, így kezdődik a Funtek Frigyes rendezte előadás. Ebben az előjátékban minden benne foglaltatik, amitől más ez a mű, mint a film. S más, mint az előző színpadi feldolgozás, Bereményi Az arany ára címet viselő drámája, amely egykoron szintén továbbgondolta a forgatókönyvben szőtt történetet. Méghozzá a mozisikert megismétlő népszerűséggel, Bagó Bertalan Gáspár Sándor főszereplésével a Bárkában, valamint Tóth Tiborral a Komáromi Jókai Színházban vitte színre. Zalaegerszegen és Pécsett maga az író rendezte, az előbbi együttesnél Farkas Ignácnak, az utóbbinál Balikó Tamásnak, aki pedig a Miskolci Nemzetiben álmodta színpadra Hunyadkürti István Monorijával. MONORI, A PIACOS Monorit a saját nagyapjáról mintázta Bereményi Géza. Ez az ember kereskedőnek született, számára piac az egész világ, s eladó, vevő benne minden férfi és nő. Mindennek ára van, minden megvehető. Ilyen figurát rajzol a szerző korai, Eldorádó című novellájában s a későbbiekben több prózájában. Ezt a Monorit keltette életre zseniálisan Eperjes Károly a mozis változatban. S miként minden alkotás mindegyik Monorija ugyanaz maradt, mégis más és más oldalát mutatta a publikumnak, úgy Csankó Zoltán József Attila színházi jutalomjátéka szintén szolgál újdonsággal. MONORI A TÖRTÉNELEMBEN Ha nem is jutalomjátéknak szánták a bemutatót, a kiváló színész azzá nemesítette. Joggal, lévén maga a történet Monori körül forog, miközben maga azt véli, ő forgatja a sors kerekét. És valóban, a Teleki térről nézve tényleg úgy fest, azonban a nézőtérről már inkább tetszik zajló jégtáblákon folytatott küzdelemnek a fennmaradásért. Rozsdazabálta világ ez. A front még pusztítja a fővárost, de már továbbállnak a ruszkik, lehet nyitni. Éled a remény. Hiú remény. A kommunisták vergődnek hatalomra szovjet segítséggel. A rozsda tovább rág. A Csöpikék országlása következik el. Akik saját sértettségüket az AVO-val vezetik le a másikon. Molnár Zsuzsa döbbenetes realizmussal ábrázolja a másra, mindenkire irigy őskomcsi Gombacsiknét, Csöpikét. Ellentéte Monoriné, a mélyen hívő feleség. Ha Monori az anyagi létezés, Pikali Gerda finom vonásokkal megmunkált karaktere az életet áldozatként viselő, mégis abban helytálló lelkiség. Bereményi Géza tágított a látószögön, a Teleki tér most már a teljesen reményvesztett Magyarország az ötvenes években. DITZENDY ATTILA ARISZTID ELDORADO, SZUBJEKTÍV ! Az elmúlt hét végén mutatta be a József Attila Színház Bereményi Géza Eldorado című színdarabját. Noha az azonos című 1988-as, a szerző rendezte film bő két évtizeddel ezelőtti adaptációját egykor számos színház tűzte műsorára, a mostani premier mégis igazi ősbemutató, amennyiben Bereményi új művet alkotott. Maradt a Teleki tér, a Monori és a Gombacsík család, valamint a piac nyers, ám szerethető csirkefogói. 2020/7 FIGYELŐ |81