Figyelő, 2020. április-június (63. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-21 / 21. szám
V ! SZÉCHÉNYI KÁRTYA: ÚJABB MEGOLDÁSOK KRISÁN LÁSZLÓ A mostani krízis megváltoztathatja az emberek gondolkodását, a kis- és közepes vállalkozások is remélhetőleg végrehajtják a szükséges technológiai fejlesztéseket, digitalizációs lépéseket, amelyek révén a gazdasági szereplők megújult módon, versenyképesebben működnek majd. Ugyanakkor nélkülözhetetlenek a hazai vállalkozói kör túlélését, életképességét segítő kormányzati intézkedések - mondta a KAVOSZ vezérigazgatója. ■■ A kormány és a jegybank által meghirdetett, együttesen mintegy 4000 milliárd forintos gazdaságvédelmi csomag különböző részintézkedéseit elkezdte bevezetni a kormányzat. Ön szerint elegendő lesz ez az összeg a magyar gazdaság talpra állításához, a válság kezeléséhez? - Nem látni még, hogy 4000 milliárd forint vagy ennél sokkal több pénz kell-e a krízis kezelésére, vagy elég akár kevesebb is, mert nem tudni, mikor ér véget a pandémia okozta gazdasági válság. Mindazon vélemények, amelyek szerint ennyi vagy annyi százalékkal esik vissza a magyar gazdaság, úgy vélem, a jóslás kategóriájába tartoznak. Nem tudja senki valósan megítélni, mekkora összegre is lehet szükség a gazdaság talpra állításához. Vannak nagyon pesszimista, de optimista forgatókönyvek is, egyes vélemények szerint a gazdaság felgyógyulása egy-másfél évig is elhúzódhat. Az biztos, hogy gyors kormányzati reakciók születtek a gazdaságvédelmi csomag összeállításával, elindításával. Azt viszont most még nehéz megmondani, hogy kell-e további beavatkozás, és ha igen, annak milyen méretűnek kell lennie. Az ábécé végéről bármelyik betű előfordulhat. Lehet U, V, W alak, és bár én a V-re szavaznék, a vállalkozói várakozások ennél borúsabbak. Ezért is kiemelten fontos a piaci szereplők megnyugtatása komplex pénzügyi intézkedésekkel, és ha szükség lesz további intézkedésekre, az biztos, hogy első körben meg kell várni, hogy a már bejelentett és beindított vagy épp beinduló gazdasági programok hatásai milyen mértékben mennek át. Az intézkedéseket folyamatosan monitorozni kell, pontosan úgy, ahogy a járványt is napi szinten kell árgus szemekkel figyelni, és szinte bizonyos, hogy akár állandó finomhangolásra lehet szükség. A koronavírus miatti krízis jobb állapotban találta a magyar gazdaságot, mint 2008-ban, de a válság mélysége, hirtelensége, összetettsége és szokatlansága óvatosságra int. A 2008-as krízisben a három meghatározó gazdasági régió, Európa, Amerika és Ázsia időbeli fáziseltolódással estek térdre, most viszont gyakorlatilag egyszerre állt le a világ mind a termelés, mind a szolgáltatások terén, emellett a kereslet és a kínálat egy időben omlott össze. A korábbi válságban a kormányok, a jegybankok irdatlan mennyiségű pénzt pumpáltak a gazdaságba, ezzel többletkeresletet tudtak generálni. Ezzel szemben a mostani helyzetben karanténállapot van, az emberek az otthonaikba kényszerültek, ezzel pedig a vásárlások, azaz a kereslet drasztikusan csökkent, a másik oldalon pedig a termelés, az értékesítés és a szolgáltatások durván visszaestek, tehát mondhatjuk, hogy a kínálat is leállt. Számolni lehet viszont azzal is, hogy a korlátozások enyhítése után a gazdasági aktivitás üteme a harmadik-negyedik negyedévben megugorhat, de nagy kérdés, lesz-e a járványnak és ezzel a krízisnek második hulláma is. - Most elemezte, hogy számos ágazatot súlyosan érint a koronavírus-járvány. Ön szerint a hazai kis- és középvállalkozások hány százaléka tudja túlélni a krízist, mely ágazatok maradhatnak életképesek? - Nem tudom, és szerintem más sem tudja. A hazai kis- és középvállalkozások kevésbé függnek a nemzetközi piacoktól, többségük a méretéből fakadóan rugalmasan, gyorsan tud reagálni. Viszont jellemzően alacsony a likviditásuk, emellett pedig nagyon nagy a szolgáltatásban működők aránya, ezért a kitettségük is jóval magasabb. Magyarországon körülbelül 750 ezer működő vállalkozás van, ezek állítják elő a GDP 53-55 százalékát, miközben a foglalkoztatottak több mint 70 százalékát alkalmazzák. Ezt figyelembe véve a kkv-k támogatása fontos gazdaságstratégiai érdek. Nem is biztos, hogy a kkv-szektor a helyes elnevezés, talán jobb kifejezés erre az nmkkv, azaz nano-, mikro-, valamint kis- és középvállalkozói szektor, mert az említett 750 ezer cég nagyjából 60 százaléka nanovállalkozás, azaz egyszemélyes vállalkozási forma. Ez azért fontos, mert ezen vállalkozások tartalékai ilyen krízishelyzetekre nem elégségesek, ezért esetükben kiemelt fontosságú rájuk szabott intézkedésekkel ellensúlyozni a válsághatásokat, amelyekkel képesek lehetnek arra, hogy átvészeljék a kieső hónapokat. Egyébként egyre inkább úgy látom, hogy azok a vállalkozások és ágazatok lesznek életképesek a válság után, amelyek képesek megújulni, tanulni a helyzetből, amelyek technológiai fejlesztésekben, digitalizációban, beruházásokban gondolkodnak, nem pedig a helyben járásban, és akik tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, emellett élnek a gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett pénzügyi lehetőségekkel. m 2020/21 FIGYELŐ 139