Figyelő, 2020. április-június (63. évfolyam, 14-26. szám)

2020-05-21 / 21. szám

I TÁRSADALOM | TESZTELNI, TESZTELNI, TESZTELNI? COVID-19­­ Véget ért a négy orvosi egyetem által szervezett elemzés, amely reprezentatív mintán, közel 18 ezer fő vizsgálatával próbált pontos képet kapni arról, hogy mennyire terjedt el a vírus a lakosság körében, milyen a fertőzöttség mintázata, hány ember vészelhette át tünetmentesen a megbetegedést. Mit tudhatunk eddig? ■i Ezek az információk nélkülözhetet­lenek ahhoz, hogy a járvány esetleges kö­vetkező hulláma bekövetkeztekor a szük­séges intézkedéseket meghozhassák, úgy, hogy a felesleges korlátozások és a belő­lük fakadó gazdasági károk elkerülhetők legyenek. Az eredmények cikkünk írá­sakor még nem ismertek, de a vizsgálat félidejéig kapott számokból is több fon­tos következtetés vonható le. HITBÉLI VITA A hazai járványkezelést övező vita egyik sarokpontja volt a Pesti úti idősek ottho­nában történtek felelősének a személye mellett, hogy elég tesztet végez-e a kor­mány, és netán nem azért ilyen jók az arányaink a nyugat-európai országokéi­hoz képest, mert nem ismerjük fel a rej­tett eseteket. A polémia a közbeszédben hitbéli kérdéssé vált. Az észrevétlen tö­meges megbetegedés mellett kardosko­­dókat cseppet sem ingatta meg a hitében az, hogy a kormánynak végképp nem fű­ződik politikai érdeke ahhoz, hogy a va­lósnál kisebb esetszámokat kommuni­káljon, s hogy egyetlen másodlagos mu­tató sem jelzett ilyet. Most pedig azzal a meglepő ténnyel kell szembesülni a KSH adatait böngészve, hogy a pandémia ide­jén az eddigi számok alapján nem nőtt az összhalálozás a korábbi évek azonos idő­szakához képest. Sőt több olyan hét is volt, amikor ke­vesebb embert veszítettünk el, mint az előző esztendők ugyanezen intervallu­mában. Hogy mennyire jók ezek az ada­tok, annak kapcsán érdemes rápillantani a Magyarországgal lakosságszámban ösz­­szemérhető és a járvány által a leginkább sújtott olasz tartomány, Lombardia szá­maira. Ott a bármely okból bekövetkező halálozás márciusban a megelőző évek átlagának a háromszorosára, a pandémia gócpontjának számító Bergamo városában pedig az ötszörösére nőtt. Hogy nálunk miként lehetett csökkenés, annak egyik magyarázatául szolgálhat, hogy a távol­ságtartó lépések nemcsak a Covid-19 ter­jedését gátolják, hanem a koronavírus-jár­­vány kezdetén még javában tomboló inf­luenzavírust is fékezték. EGYEDÜLÁLLÓ VIZSGÁLAT A négy orvostudományi egyetem és a KSH közös projektje valószínűleg az első olyan kísérlet a világon, hogy egy ország lakos­ságát epidemiológiai szempontok alapján átszűrjék. Óriási munka a tesztelés, amit jól mutat, hogy ebben a felmérésben 1500 egészségügyi dolgozó vett részt, hogy két hét alatt körülbelül 18 ezer ember szű­rése megvalósulhasson. A számokból az is megérthető, miért teljesen irreális el­várás, hogy „legalább” az egészségügyi és szociális dolgozókat szűrjék. Az ezen a területen tevékenykedők száma ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb, mint a ki­választott reprezentatív minta, így a tesz- A jó hír az, hogy nincsenek tömegesen fel nem ismert fertőzöttek, az élet újraindításának kicsi a kockázata. 78­­ FIGYELŐ 2020/21 FOTÓ: GETTY IMAGES

Next