Figyelő, 2020. április-június (63. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-21 / 21. szám
I TÁRSADALOM | TESZTELNI, TESZTELNI, TESZTELNI? COVID-19 Véget ért a négy orvosi egyetem által szervezett elemzés, amely reprezentatív mintán, közel 18 ezer fő vizsgálatával próbált pontos képet kapni arról, hogy mennyire terjedt el a vírus a lakosság körében, milyen a fertőzöttség mintázata, hány ember vészelhette át tünetmentesen a megbetegedést. Mit tudhatunk eddig? ■i Ezek az információk nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a járvány esetleges következő hulláma bekövetkeztekor a szükséges intézkedéseket meghozhassák, úgy, hogy a felesleges korlátozások és a belőlük fakadó gazdasági károk elkerülhetők legyenek. Az eredmények cikkünk írásakor még nem ismertek, de a vizsgálat félidejéig kapott számokból is több fontos következtetés vonható le. HITBÉLI VITA A hazai járványkezelést övező vita egyik sarokpontja volt a Pesti úti idősek otthonában történtek felelősének a személye mellett, hogy elég tesztet végez-e a kormány, és netán nem azért ilyen jók az arányaink a nyugat-európai országokéihoz képest, mert nem ismerjük fel a rejtett eseteket. A polémia a közbeszédben hitbéli kérdéssé vált. Az észrevétlen tömeges megbetegedés mellett kardoskodókat cseppet sem ingatta meg a hitében az, hogy a kormánynak végképp nem fűződik politikai érdeke ahhoz, hogy a valósnál kisebb esetszámokat kommunikáljon, s hogy egyetlen másodlagos mutató sem jelzett ilyet. Most pedig azzal a meglepő ténnyel kell szembesülni a KSH adatait böngészve, hogy a pandémia idején az eddigi számok alapján nem nőtt az összhalálozás a korábbi évek azonos időszakához képest. Sőt több olyan hét is volt, amikor kevesebb embert veszítettünk el, mint az előző esztendők ugyanezen intervallumában. Hogy mennyire jók ezek az adatok, annak kapcsán érdemes rápillantani a Magyarországgal lakosságszámban öszszemérhető és a járvány által a leginkább sújtott olasz tartomány, Lombardia számaira. Ott a bármely okból bekövetkező halálozás márciusban a megelőző évek átlagának a háromszorosára, a pandémia gócpontjának számító Bergamo városában pedig az ötszörösére nőtt. Hogy nálunk miként lehetett csökkenés, annak egyik magyarázatául szolgálhat, hogy a távolságtartó lépések nemcsak a Covid-19 terjedését gátolják, hanem a koronavírus-járvány kezdetén még javában tomboló influenzavírust is fékezték. EGYEDÜLÁLLÓ VIZSGÁLAT A négy orvostudományi egyetem és a KSH közös projektje valószínűleg az első olyan kísérlet a világon, hogy egy ország lakosságát epidemiológiai szempontok alapján átszűrjék. Óriási munka a tesztelés, amit jól mutat, hogy ebben a felmérésben 1500 egészségügyi dolgozó vett részt, hogy két hét alatt körülbelül 18 ezer ember szűrése megvalósulhasson. A számokból az is megérthető, miért teljesen irreális elvárás, hogy „legalább” az egészségügyi és szociális dolgozókat szűrjék. Az ezen a területen tevékenykedők száma ugyanis egy nagyságrenddel nagyobb, mint a kiválasztott reprezentatív minta, így a tesz- A jó hír az, hogy nincsenek tömegesen fel nem ismert fertőzöttek, az élet újraindításának kicsi a kockázata. 78 FIGYELŐ 2020/21 FOTÓ: GETTY IMAGES