Figyelő, 2022. április-június (66. évfolyam, 14-26. szám)

2022-06-30 / 26. szám

■­ I GAZDASÁG ÉS POLITIKA­­ ■ „Az európai demokráciát ki kell ve­zetni a zsákutcából, ahová az Európai Par­lament kormányozta. A testület képvise­lőit a nemzeti parlamenteknek kell dele­gálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást” - többek között ez áll az Or­szággyűlés határozati javaslatának a szö­vegében. SZUVERENITÁSKÉRDÉS A magyar parlamenti döntésről elöljáróban érdemes tudni, hogy Brüsszelben tavaly indult el és ez év tavaszán zárult az Euró­pai Unió jövőjével kapcsolatos vitasoro­zat. Ezt a határozatban az előterjesztő kép­viselők - Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-he­lyettes, Simicskó István, a KDNP, vala­mint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióveze­tője-így minősítették: „Az Országgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy a konferen­cia a nyílt és demokratikus párbeszéd he­lyett - az állampolgári hozzájárulások je­lentős részének kizárásával - a tagállamok szuverenitásának a felszámolásában és az uniós bürokrácia hatalmának a növelésé­ben érdekelt erők politikai, ideológiai tö­rekvéseinek a kiszolgálójává vált.” A kon­ferenciasorozaton felmerült például, hogy az Európai Tanácsban meg kellene vonni a tagországok vétójogát, továbbá az EP-be nem nemzeti pártokból, hanem „transzna­cionális pártlistákon” keresztül jussanak be a képviselők. Ez utóbbi azt jelentené, hogy az EU-s parlamentben még a mosta­nihoz képest is visszaszorítanák a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségét. (Ez utóbbi­ról is lesz szó cikkünk folytatásában - a szerk.) Pócza Istvánnal, a Batthyány La­jos Alapítvány szakmai programvezetőjé­vel elemeztük a határozatban foglaltakat. „Az Országgyűlés szóban forgó hatá­rozatára úgy kell tekinteni, mint a ma­gyar parlament hivatalos állásfoglalására” - mondta a Figyelőnek a szakértő. Sze­rinte a mostani előterjesztés azért fontos, mert az unió jövőjéről szóló vitának té­tet is ad. Magyarország hivatalos állás­pontot fogalmazott meg, több más tagál­lam viszont még nem állt elő a javaslatá­val. Az országgyűlési döntés után Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Ta­nács ülésein a határozatban foglalt állás­pontot kell majd képviselnie, ez lényegé­ben megegyezik az általa tavaly­­ az EU jövőjéről szóló vitasorozat megkezdése­kor-javasolt elképzelésekkel. Az előter­jesztés egyben előremutató is, hiszen az uniós szerződésmódosításokról a közös­ség több országában ki kell kérni a tör­vényhozó testületek véleményét - így a magyar Országgyűlés már egészen korai fázisban hallatja a hangját. NEMZETI DELEGÁLTAK Pócza István kifejtette: az EU reformjá­hoz az Európai Unióról szóló és az Euró­pai Unió működéséről szóló szerződést kellene módosítani. A vitasorozatban fel­ FÉNYVETÍTÉSSEL ÜNNEPELTÉK AZ EURÓT BRÜSSZELBEN, 2002-BEN. A FÖDERALISTÁK ÉS A SZUVERENISTÁK CSATÁJA EGYRE HEVESEBB merült elképzelések és a magyar javaslat­­csomag elemei is mindkét dokumentumot érintik. Ez nem lenne egy gyors folyamat, van egy EU-s vitarend, illetve a tagálla­moknak is - van, ahol népszavazás útján - rá kellene bólintaniuk az új szabályokra. Volt már arra példa, hogy a szerződés­­módosítás a referendumokon bukott el: a franciák és a hollandok például 2005-ben elutasították az európai alkotmány létre­hozásáról szóló szerződést, 2009-ben az írek csak másodszorra támogatták a lissza­boni szerződés elfogadását; elsőre, 2008- ban a „nemek” nyertek a népszavazáson. A szakember szintén kitért rá: a Fidesz- KDNP határozati javaslatcsomagjában az szerepel, hogy az EP képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biz­tosítva a valódi politikai legitimitást. 1974- ben, egy párizsi csúcson döntötték el a kö­zösség akkori tagállamai, hogy közvetlen választással kerüljenek be a képviselők az Európai Parlamentbe. Az EU-ban 1979 óta tartanak uniós parlamenti választásokat. Előtte egyfajta kettős mandátummal ren­delkeztek a delegáltak, hiszen a saját ha­zájukban is képviselőként dolgoztak - az uniós képviselőségnek előfeltétele volt a hazai országgyűlési mandátum megléte. Az európai meghatalmazottakat a tagál­lamok parlamentjei delegálták a képvise­lőik közül. „Bár ez egy korábbi állapot­hoz való visszatérés, a Fidesz-KDNP ja­vaslata mégsem visszalépés, hiszen az Orbán Viktor által többször is hangozta­tott elképzelés szerint az EU-t vissza kell vezetni a gyökereihez, oda, ahonnan az egész közösség elindult” - mondta a szak­mai programvezető. ELSZABADULT HAJÓÁGYÚ Pócza István felhívta a figyelmet, hogy a javaslatban azért is szerepel az EP átala­kítása, mert az intézmény fennállása óta azon dolgozik, hogy miképp tudná meg­erősíteni a befolyását az Európai Bizott­sággal (EB) és az Európai Tanáccsal (EiT) szemben, egy-két éve pedig kifejezetten elszabadult hajóágyúként viselkedik. Ebben sikeresnek is tekinthető az EP, hiszen kiharcolta, hogy a EB mellé társ­jogalkotói pozícióba kerüljön. Célja, hogy a státusza a tagállamok miniszterelnökei, elnökei által alkotott EiT rovására is erő­södjön. Az Európai Parlament 2020-ban azt is megengedte magának, hogy egy po­litikai állásfoglalással a tanács 2021-27- re vonatkozó többéves pénzügyi kereté­nek a stratégiáját elutasítsa. Ezzel az EP 2022/26 FIGYELŐ | 23

Next