Figyelő, 2022. április-június (66. évfolyam, 14-26. szám)
2022-06-30 / 26. szám
■ I GAZDASÁG ÉS POLITIKA ■ „Az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. A testület képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást” - többek között ez áll az Országgyűlés határozati javaslatának a szövegében. SZUVERENITÁSKÉRDÉS A magyar parlamenti döntésről elöljáróban érdemes tudni, hogy Brüsszelben tavaly indult el és ez év tavaszán zárult az Európai Unió jövőjével kapcsolatos vitasorozat. Ezt a határozatban az előterjesztő képviselők - Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Simicskó István, a KDNP, valamint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője-így minősítették: „Az Országgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy a konferencia a nyílt és demokratikus párbeszéd helyett - az állampolgári hozzájárulások jelentős részének kizárásával - a tagállamok szuverenitásának a felszámolásában és az uniós bürokrácia hatalmának a növelésében érdekelt erők politikai, ideológiai törekvéseinek a kiszolgálójává vált.” A konferenciasorozaton felmerült például, hogy az Európai Tanácsban meg kellene vonni a tagországok vétójogát, továbbá az EP-be nem nemzeti pártokból, hanem „transznacionális pártlistákon” keresztül jussanak be a képviselők. Ez utóbbi azt jelentené, hogy az EU-s parlamentben még a mostanihoz képest is visszaszorítanák a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségét. (Ez utóbbiról is lesz szó cikkünk folytatásában - a szerk.) Pócza Istvánnal, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetőjével elemeztük a határozatban foglaltakat. „Az Országgyűlés szóban forgó határozatára úgy kell tekinteni, mint a magyar parlament hivatalos állásfoglalására” - mondta a Figyelőnek a szakértő. Szerinte a mostani előterjesztés azért fontos, mert az unió jövőjéről szóló vitának tétet is ad. Magyarország hivatalos álláspontot fogalmazott meg, több más tagállam viszont még nem állt elő a javaslatával. Az országgyűlési döntés után Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Tanács ülésein a határozatban foglalt álláspontot kell majd képviselnie, ez lényegében megegyezik az általa tavaly az EU jövőjéről szóló vitasorozat megkezdésekor-javasolt elképzelésekkel. Az előterjesztés egyben előremutató is, hiszen az uniós szerződésmódosításokról a közösség több országában ki kell kérni a törvényhozó testületek véleményét - így a magyar Országgyűlés már egészen korai fázisban hallatja a hangját. NEMZETI DELEGÁLTAK Pócza István kifejtette: az EU reformjához az Európai Unióról szóló és az Európai Unió működéséről szóló szerződést kellene módosítani. A vitasorozatban fel FÉNYVETÍTÉSSEL ÜNNEPELTÉK AZ EURÓT BRÜSSZELBEN, 2002-BEN. A FÖDERALISTÁK ÉS A SZUVERENISTÁK CSATÁJA EGYRE HEVESEBB merült elképzelések és a magyar javaslatcsomag elemei is mindkét dokumentumot érintik. Ez nem lenne egy gyors folyamat, van egy EU-s vitarend, illetve a tagállamoknak is - van, ahol népszavazás útján - rá kellene bólintaniuk az új szabályokra. Volt már arra példa, hogy a szerződésmódosítás a referendumokon bukott el: a franciák és a hollandok például 2005-ben elutasították az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést, 2009-ben az írek csak másodszorra támogatták a lisszaboni szerződés elfogadását; elsőre, 2008- ban a „nemek” nyertek a népszavazáson. A szakember szintén kitért rá: a Fidesz- KDNP határozati javaslatcsomagjában az szerepel, hogy az EP képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálniuk, így biztosítva a valódi politikai legitimitást. 1974- ben, egy párizsi csúcson döntötték el a közösség akkori tagállamai, hogy közvetlen választással kerüljenek be a képviselők az Európai Parlamentbe. Az EU-ban 1979 óta tartanak uniós parlamenti választásokat. Előtte egyfajta kettős mandátummal rendelkeztek a delegáltak, hiszen a saját hazájukban is képviselőként dolgoztak - az uniós képviselőségnek előfeltétele volt a hazai országgyűlési mandátum megléte. Az európai meghatalmazottakat a tagállamok parlamentjei delegálták a képviselőik közül. „Bár ez egy korábbi állapothoz való visszatérés, a Fidesz-KDNP javaslata mégsem visszalépés, hiszen az Orbán Viktor által többször is hangoztatott elképzelés szerint az EU-t vissza kell vezetni a gyökereihez, oda, ahonnan az egész közösség elindult” - mondta a szakmai programvezető. ELSZABADULT HAJÓÁGYÚ Pócza István felhívta a figyelmet, hogy a javaslatban azért is szerepel az EP átalakítása, mert az intézmény fennállása óta azon dolgozik, hogy miképp tudná megerősíteni a befolyását az Európai Bizottsággal (EB) és az Európai Tanáccsal (EiT) szemben, egy-két éve pedig kifejezetten elszabadult hajóágyúként viselkedik. Ebben sikeresnek is tekinthető az EP, hiszen kiharcolta, hogy a EB mellé társjogalkotói pozícióba kerüljön. Célja, hogy a státusza a tagállamok miniszterelnökei, elnökei által alkotott EiT rovására is erősödjön. Az Európai Parlament 2020-ban azt is megengedte magának, hogy egy politikai állásfoglalással a tanács 2021-27- re vonatkozó többéves pénzügyi keretének a stratégiáját elutasítsa. Ezzel az EP 2022/26 FIGYELŐ | 23