Figyelő 9. (1880)
Kisebb közlemények - Balásy Dénes: Régi dalok
Senki azért ne csudálja, Kedvem olykor, ha nem látja ; Mert az tudja, ki próbálja Szívét mennyi bú találja. Ez az oka mord kedvemnek, Bokros báratja kedvemnek, Nincs orvosa sérelmemnek, Míg napja lesz életemnek. Éltem eddig, — de nem immár, Mindenfelől csak a bú jár; Szívem vigasztalást nem vár. Jobb volna, hogy halnék meg már. Egy verskedvelő összeírta régi füzetből vétettek e dalok, s ez, a benne lévő halvány motívum és vonatkozás révén a mult század első felére tehető. Udvarhely megyében egy pár versszakot ezelőtt gyakran hallottam hallani — kétségkívül rythmikus alakja és könnyedségéért. Mint ilyen megérdemli, hogy a régi nemzeti költészet kiegészítéséhez járuljon II. Kellemetes kikelet, most luvadoz levelet, Add neki nyílt kebeled, rá legyen ily felelet: Bettem örök madarad, megfogó léped, Bennem örökre marad angyali képed. Engemet a megölő, kis Kupidó nyila lő : Hát örömem nevelő, szád heve, jöjjön elő ! Mellemet a csuda tűz érted epeszti, Oltsad azért deli szűz, mert kirepeszti. Gyöngyalakom kegyesem ! Drága szerelmesem ! Oh te szelíd madaram, a kideríted nyaram ! Gerlice tiszta személy, oh be szeretlek ! Szép cica, hogy velem élj, oh be követlek ! Páriusi drága madár tégedet a csere vár ; Nem vagyok én csapodár : szívedet add ide már Szívemet én is adom érte cserében : Jól dobog azt fogadom érted erében. E csinos „éneknek“ nem tudom urát adni ; nem népdal, az bizonyos ; a gyermetegen gyöngéd megszólítások és személyesítések, a tömött gondolat és kitűnő forma az Amadé kezét gyaníttatják, de kiadott költeményei közt nem található, így is neki tulajdonítjuk. III. Mikor én kis gyermek voltam, A diósért majd meghaltam; De már most hogy legény vagyok — A leányért majd meg halok. Quando ego puer fii, Pro nucibus mox morui; Sediam nunc quod adolesco — Pro puellis mox moresco. E népdal közismeretű; megvan a Kisf. társ. Népk. csak azért közlöm hadd kitetszedjék, hogy a latin nyelv hódításai mily terjedtek vala, mi az irodalom- és miveltségtörténet írójára nézve, fontos. Balássy Dénes: Nem adnálak száz petákért, A keresztúri vásárért, A vásárral mit csinálnék De te veled, veled hálnék. Non darem centum petacis, Pro nundinis Keresztúri«, Cum nundine quid agerem — Séd te, cum te per noctorcm. gyűjteményében is; messzire bizonyára