Figyelő 10. (1881)
Zalár József: Balogh Zoltán
kénytelen volt nejével falusi birtokukra, a szabolcsmegyei Csobajra vonulni, hol néhány évig, a költészet mellett, a festészettel is oly szorgosan foglalkozott, hogy végre háza egész képgyűjteménynyé vált; de azok közül nyilvánosságra egyet sem bocsátott. 1861-ben, midőn a haza sorsa, oly hosszú elnyomatás után, az első politikai lendületet nyerte, ismét Pestre ment, hogy a nagy reményekkel kecsegtető mozgalmakban részt vegyen, s 1862-ben az „Uj nemzedék“ című be nem vallott politikai irányú szépirodalmi és aesthetikai lapot alapította. Alig kezdé meg azonban a lap pályafutását, iránya a rendőrség előtt feltűnt s egy különben nem sokat mondó cikk miatt annak írójával s a lap kiadójával együtt hadi törvényszék elé idéztetett, minek következtében a kiadó a lapot megszüntette. 1863-ban egy új kötet verset bocsátott közre, melyet úgy a magyar, mint a német ítészet jól fogadott.) Ekkor nem érezvén jól magát a fővárosban,ismét falusi magányába vonult vissza, hol most már a költészet és festészeten kívül a földművelésnek is élt. Itt írta, 1865-ben „Báthory Erzsébet“ című szomorújátékát, mely Debrecenben s Nagyváradon elő is adatott, s valószínűleg itt és ez időtájban írta másik szomorújátékát: „Apor vajdát“ is; a harmadik: „Karaffa“ már 1863-ban készen volt. De e kész műveken kívül vannak még ez időből hátrahagyott töredékei is, melyek mind a drámai irodalom köréből valók. Ilyen: „Kölcsey Ferenc,“ dráma 4 felvonásban, Kölcseynek P. J. részére tartott törvényszéki védbeszéde után; továbbá: „Az önhitt,“ vígjáték 3 felvonásban, és „A 1 c i b i a d e s,“ vígjáték 3 felvonásban, mindkettő versekben; s végre: „Had ám,“ vígjáték. Ezen töredékekből csak egy-két jelenet kész s ezek is csak gyors kézzel papírra vetve. De van egy bevégzett felvonás vígjátéka: „Külföldi“ címmel, melyet mint a korra nézve, melyben játszik, jellemzőt, szomorújátékaival együtt, melyek hiányaik dacára, oly részletekkel bírnak, melyekben élénkebb drámai év lüktet s egészben is érdeket képesek kelteni, úgy is mint kulcsokat a költő teljesb világnézetének megismeréséhez, a kiadásra igen méltók. De nem csak a drámai egészek és töredékek kidolgozása, és conceptiójában nyilatkozik Balogh Zoltánnak ez időbeli (hatvanas évek) munkássága. Ekkor írta ő „Alpári“ című verses regényét is, melyet a „Kisfaludy-társaság“ mint a magyar irodalomban e nemű első kísérletet, méltónak tartott a kiadásra, s pártoló tagjainak 1871-ben küldött szét.* 2) Van még egy tér, hol nyomokat hagyott működése s hol nagy hasznát vette festészeti tanulmányainak. Ez a műtárlatok s egyes 1) Balogh Zoltán költeményei. Bécs. Sommer Lipót könyvnyomdájában. 2) Alpári. Költői regény hat könyvben. Irta Balogh Zoltán. Kiadja a Kisfaludy-társulat. Pest. Az Athenaeum tulajdona.