Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1834-1835 (1. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1834)
1834-03-29 / 5. szám
FILLÉRTÁR mindennem i közhasznu ismeretek’ terjesztésére. .. Kijön minden szombaton. [Martius 29-kén 1834.] Egyptomi költő - kemenczék. A’ költésre okvetetlenül 32 fokú (Reaumur) egyenlő hévség kívántatik meg*, ’s ezen elv szerint sikerűl az embernek, a’ tojásokat madár segedelme nélkül kikeletni. Leginkább Egyptomban legrégibb idő óta nagy szerencsével űzetik ezen mesterségt. Hiányosak ugyan az újabb utazók’ tudósításai e’ mesterség felől, de ezen teljességel nem kell csudálkoznunk, mivel Sicard atya azt adja értésünkre, hogy ez még magában Egyptomban is titoknak tartatik, és csak a’ Deltában fekvő Berme falu’ lakosai tudják, kik gyermekeiknek örökségül hagyák, megtiltván nekik, hogy az idegeneket rá ne tanítsák. — Közelgetvén az ősz, mint a’ költésre legalkalmasb idő, e’ falu’ lakosai, az egész országba szétmennek, ’s a’ tojások’ kiköltését magokra válalják. A’ legpontosabb tudósítások szerint az ily kemencze téglából épül, ’s mintegy kilencz lábnyi magas. Közép része három lábnyi széles és nyolcz lábnyi magas folyosóból áll, melly az épület’ egész hosszán végig nyúlik. E’ folyosó a’ kemencze’ bejárását képezi, ’s minthogy mindenhová elér, feletébb könnyíti azon foglalatosságot, mellyel a’ tojás megkivántató hévfokon tartatik. E’ folyosó’ két oldalán kettős szoba- vagy kamara-sor találtatik, úgy hogy minden földszinti kamara felett egy másik hason nagyságú létez, három lábnyi magas, négy-öt széles és tizenkét-tizenöt lábnyi hosszú. Mindegyik hézagnak másfél láb átmérőjű nyilasa van, mellyen egy ember könnyen átbujhatik, ’s egy egy kamarába mintegy ötezer tojás rakatik. Egy ily kemenczében hat vagy tizenkét ily kamara van, ’s így harmincz vagy hatvan ezer tojás költetik ki, mellyek azonban nem a’ kemencze’ padlatán, hanem gyékényen, lenből készült ágyon, vagy más melegebb anyagon hevernek. A’ felsőbb kamarák’ mindegyikében tűzhely van, hogy az alsóbbat megmelegítse, hová a’ kemencze’ nyílásain behat a’ melegség. Igen élénk tüze lévén a’ fának vagy szénnek, szalmával kevert száraz marha-vagy tevetrágyával tüzelnek. A’ folyosó - ajtón a’ füst is kieresztetik. — Némelyek szerint ezen tűz csak egy egy óráig tápláltatik reggel és este, ’s a’ csirkék’ früstökének és vacsorájának neveztetik; mások szerint napjában négyszer rakatik tűz, ez hihetőleg az idézettől függ. Mihelyt a’ füst megszűnik, a’ kamarák’ nyílásai gondosan bedugatnak durva csepűvel. Miután így, az idő’ járta szerint, 8, 10 vagy 12 napig folyvást tüzeltetett, felhagynak vele, mert már akkor a’ kemencze annyi melegséget vett magába, mennyi az általában *21 napig tartó költésre szükséges , a’ tyuk maga is ennyi idő alatt költvén ki tojását. — Ezen időszak’ közepe táján a’ tojások’ egyik száma az alsó kamarából a’ felsőbe rakatik, hogy az embrióknak megkönnyítessék a’ tojáshéjból kibúvásuk, mert alól, hol a’ tojások igen egymásra halmozvák, ez oly könnyen nem mehetne véghez. Egész Egyptomban mintegy 386 ilynemű kemencze mondatik lenni, ’s ezen mennyiség nagyított nem lehet, mert minden kemencze egy egy tisztviselő’ felügyelése alatt áll, és senkinek sem szabad ezen mesterség’ űzése, ha csak írásbeli engedelmet nem kapott rá a’ falu’ agájától , ki a’ levélért tiz tallért fizettet magának. Ha tehát feltesszük, hogy minden éven ötször hatszor költetik egy egy kemenczében, a’ mesterségesen kiköltött csirkék’ mennyisége száz milióra megy fel, habár a’ tojások’ harmad része elromlott is. És valóban, a’ tisztviselő a’ tojásoknak csak két harmadáról tartozik is felelni, azaz 60 ezer tojás után 40 ezer csirkét tar