Film Színház Irodalom, 1941. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1941-08-08 / 32. szám
A Hunnia Filmgyárban e pillanatban két parádés magyar filmet forgatnak. Mind a két film szokatlanul bőkezű költségvetéssel készül, gazdag szereposztással és mutatós kiállításban. A két műterem, ahol a felvételek folynak, csupa sürgés-forgás, csupa izgalom, mind a két műterem, mint óriás kazán izzik és remeg a produktív munka diadalmas ütemétől. Elkészül ez a két film , s azután a két műteremben egy ideig nem készítenek magyar filmet. A Hunnia Filmgyárban szeptembertől kezdve német filmeket gyártanak. A gyermekcipőjéből kinőtt, szárnyakat kapott magyar filmgyártás életében oly rendkívüli jelentőségű esemény küszöbén felkerestük dr. Bingert Jánost, a Hunnia vezérigazgatóját, akitől hiteles információkat akarunk kapni a szakmai körökben elterjedt hírekről. Dr. Bingert János kérdéseinkre a következő választ adta: — Szeptember 15-től a Hunnia két új műtermét német filmgyártó cégek bérelték ki, egyelőre öt film gyártására, ami a némeek gyártási tempója szerint nyolc-nyolc és fél hónapi időt jelent. Az öt film közül kettőt a Märkische, kettőt a Wien Film készít, egyet pedig egy később megnevezendő cég. Az első filmet a budapesti Léna-céggel együtt a Märkische készíti, aKék álarc című revűfilmet Tabódy Klárival a főszerepben, Martin Pál rendezésében. Ezt követi egy Wien-filmprodukció, Paula Wessely főszereplésével. Ezt Gustav Voicky rendezi. — Tulajdonképpen mi adta az impulzust erre a nagyszabású bérleti tranzakcióra? — A német filmgyártásra természetszerűleg kihatással van az a gigantikus méretű háború, amelyet Németország vív. A technikai személyzet nagy része bevonult katonának, hogy teljesítse kötelességét hazája iránt. A háborús állapot ezenkívül is szükségképpen magával hozza, hogy a termelés üteme nem olyan zökkenésmentes, mint béke idején. Az óriási mértékben fejlődő német filmgyártás természetesen nem állhat meg. A német filmgyártás tehát a helyzetnek megfelelő megoldásokat keresett és — talált is. Párizsban négy műteremben, Prágában egy műteremben német filmeket gyártanak. Ehhez jön most a két budapesti műterem igénybevétele. — Úgy értelmezhető tehát az előbbi magyarázat, hogy a budapesti német filmgyártáshoz mi adjuk a technikai személyzetet! — A szereplőkön és rendezőn kívül mindent mi adunk! Mi adjuk a hangot, a képet, az építészetet. Igen magyar szakember taelhelyezkedést. Ezenkívül mi adjuk a statisztérát is. — Hol bonyolódik le ezek után a magyar filmgyártás? — A németek a Hunnia két csarnokát bérelték ki, az úgynevezett új műteremkomplexumot. A két régebbi műteremben és a Magyar Film Iroda műtermében továbbra is magyar filmeket gyártanak, ezenkívül — mint már ismeretes — megvettük és üzembe állítjuk a hosszú ideig parlagon heverő Sztár Filmgyárat, ahol két műterem van. Semmi fennakadás nem lesz. — Nem forog fenn az a veszély, hogy a legjobb magyar szakembereket, hangmérnököket, operatőröket, építészeket, stb. a német filmgyártás veszi fel és a magyar filmekhez csak az úgynevezett második garnitúra jut? — Nem. Erre vigyázunk. A technikai személyzetet mi osztjuk be az egyes filmekhez és a szétosztás aránylagosan fog történni a magyar és német filmek között. — Jövedelmező a Hunniának ez a bérleti tranzakciói — Jövedelmező. Annyi bért kapunk, hogy három év alatt ki tudjuk fizetni a most megvásárolt és restaurálás alatt álló Sztár Filmgyárat. — De hiszen csak nyolc hónapról van szó. — Egyelőre. De minden reményünk megvan arra, hogy a német cégek tovább is folytatni akarják a bérletet. Nem valószínű, hogy az öt film, elkészítése után kivonuljanak a Hunniából. Van azonkívül még egy előnye ennek a lépésnek. A németek kötelezték magukat legalább öt magyar film átvételére s ami még ennél is jelentősebb eredmény: teljesen szabaddá tették a magyar film bevitelét Németországba és a német fennhatóságú területekre. A német kérdéskomplexunk letárgyalása után — tekintettel az induló új filmszezonra — a saját filmgyártásunk problémái kerülnek szőnyegre. — Az amerikai filmek behozatalának és forgalombakerülésének természetszerű apadása folytán óriási konjunktúra vár a magyar filmekre, — mondja dr. Bingert János, mintegy bevezetésként. — A legnagyobb üzleti lehetőségek nyílnak meg a magyar film előtt az elkövetkezendő szezonban, nemcsak vidéken, hanem a fővárosban is. A konjunkturális fellendülést ezenkívül fokozza majd az egyre jobban izmosodó, terebélyesedő filmexportunk is: egyre több filmet szállítunk külföldre s egyre újabb országokat hódítunk meg a magyar film számára. Magyarország, minthogy a francia filmgyártás teljesen megszűnt, a harmadik helyen áll Európában a filmtermelés tekintetében. Első helyen áll Németország (mintegy száz filmet gyártott az elmúlt évadban), a második helyen Olaszország (hatvankét filmmel) s a harmadik helyen Magyarország, azzal a negyven filmmel, amelynek jelentős hányada külföldre is kikerült. A gyártási költségvetést természetesen jelentősen befolyásolja a kiviteli lehetőség s a filmgyártó cégek már rájöttek arra, hogy nem kell félni a nagyobb invesztálástól, mert minél bőkezűbb a film, annál inkább hoz tisztességes hasznot. A jó szüzsé mellett a magyar filmgyártás első paragrafusának annak kell lenni, hogy lépést kell tartania a külföldi filmekkel és gazdagabbá kell tenni produkcióinkat. — Volt valami kifogás ebben a vonatkozásban külföldön a magyar filmek ellen? — Mindenhol, ahová magyar filmeket exportáltunk, elismerik filmjeink sajátosan magyar értékeit, de például Olaszországban kifogásolják, hogy a filmszínésznők nincsenek eléggé öltöztetve, hogy egy-egy filmben legfeljebb három-négy toalettjük van. Ugyanúgy kifogásolják például, hogyha ebédjelenetet veszünk fel, szegényesen van terítve az asztal. Egyszóval: tálalni kell a magyar filmeket. -- A vígjátékaink, vagy a komolyabb témájú filmjeink tetszenek inkább külföldön ? — Azt tapasztaltuk, hogy azok a bizonyos sablonvígjátékok, amelyekből sajnos, tömeggyártás folyik nálunk, nem tetszenek. A külföld, legalább is eddig, a színművek iránt érdeklődött. Egyébként a külföldi kivitellel kapcsolatban a legsürgősebben megoldandó kérdés valamilyen export-szervezet felállítása, mert ezidőszerint semmiféle organizáció nincs, amely a magyar filmexporttal foglalkozna. — Az elkövetkezendő szezonban hány magyar film készült — Annak ellenére, hogy a németek is itt vannak, ugyanannyi filmet gyártunk, sőt előreláthatólag többet is, mint tavaly. Számításaink szerint negyvenöt magyar film készül az új szezonban. Ebből 12—14 film a Magyar Film Iroda műtermében készül, a többi a Sztár Filmgyárban és a Hunnia megmaradt két műtermében. Egyébként a németek — mint már mondottam — csak nyolc-nyolc és fél hónapig dolgoznak ebben a szezonban a Hunniában, úgyhogy a teljes szezont figyelembe véve, mintegy háromhónapi nyereség van itt is s esetleg az így megmaradt három hónapban a Hunnia teljes üzeme a magyar filmgyártás rendelkezésére tud állani. — Végeredményben és mindent összegezve, az elkövetkezendő időkben hogyan látja vezérigazgató úr a magyar film helyzetét? — Soha olyan reményteljesnek, mint eddig... Deák Zoltán Dr. Bingert János az íróasztalánál (Escher felv.)