Film Színház Irodalom, 1942. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1942-01-23 / 4. szám
VILLÁMLEXIKON A BAUMGARTEN-DÍJASÓKRÓL A magyar irodalmi élet nagy ünnepi eseménye zajlott le vasárnap, amikor kiosztották az idei Baumgarten-díjakat. Kilenc költő, író és kultúrtörténész osztozott a nagy irodalmi díjnak az anyagiaknál is nagyobb erkölcsi örömeiben, kilencen. BERDE MÁRIA „Tüzes kemence“ és „Keresztjáró szerelem“ című regénye éppoly komoly élmény, mint egy-egy asszonyi finomságában is erőteljes verse. Idealizmusában is van valami sötét izzás, mély szenvedélyesség. Erdélyben él s az erdélyi irodalomban kezdettől fogva jelentős szerepet visz. Bátor, őszinte, kérlelhetetlen író, alakjai sorsában a kor végzete lüktet. Regényeiben az élet tragikus viharait, komor tragédiáit a hit és szeretet fénye ragyogja be. Harangszavú lírikus, egyegy sora Erdély fenségességét revelálja. Háromezer pengős nagydíjat kapott, akik az örök magyar szellemiség őrzői és továbbadói. Itt adjuk — villámlexikonszerűen — az ezévt Baumgarten-díjat nyert írók, költők és kritikusok rövid életrajzát és — dióhéjban — írói méltatását: MÁTRAY LÁSZLÓ Egyetemi magántanár, filozófus, az újabb magyar filozófus-nemzedék egyik kiválósága. Hatalmas műve, „Az élmény és a műi úttörő munka, az alkotó tevékenység és műélvezés számtalan eddig rejtve maradt kérdésére derít világot. Irányt jelző munkássága túlhat szaktudománya keretein , a művészet és irodalom döntő kérdéseit értelmezi ötletes, higgadt, mintaszerű prózában. Igen logikus fő, tehát kiváló stiliszta. Háromezer pengős nagydíjat kapott. BOHUNICZKY SZEKI „Három év“ című nagy regényére kapott háromezer pengős nagydíjat. Nemes anyagú, pompás stílusú írás, mint Bohuniczky Szefi valamennyi könyve. Egyformán kitűnően ismeri a tanyák, a falu, a kisvárosi polgárság életét, az emberi lelket és szenvedélyt. Biztoskezű realista, elbűvölő asszony, imádja a zenét minden hangversenyen ott látni. Vidéki kúriák nagyasszonyaira emlékeztet, — és gyönyörűen, ízesen beszél magyarul, írásain is ezt az ízt érezni : erős, bátor, nagyvonalú tehetség, humora felejthetetlen. „Magyar Népművészet“ című hatalmas művéért kapta meg a háromezer pengős nagydíjat. A szegedi egyetem néprajzi tanszékének magántanára, a Rádió tisztviselője, lektora. Egyik legkitűnőbb folkloristánk, „Fedics Mihály mesél“ című gyűjteménye mintaszerű munka. Kritikusnak is kitűnő ; a Magyar Csillag egyik vezető munkatársa, a Magyarságtudomány szerkesztője. Színes, élénk kedély, tele ötlettel, bátorsággal, és páratlan alkotó erővel. ORTUTAY GYULA -V. SZABÉDI LÁSZLÓ A legújabb erdélyi írónemzedék tagja. „Veér Anna alszik“ című regénye nagy föltűnést keltett. Remek novellákat, kitűnő verseket ír. Szerény, viszszahúzódó ember; írónak újhangú és merész. Mágikus realizmusában szenvedélyek lobognak és csodák villannak meg, s a hősök mintha csak népük végzetének hírnökei volnának, mint a görög tragédiákban. Feketébe vörössel dolgozik , tűz, vér és éjszaka a világa , mégis fölemel, mint a nagy katarzisok. Kétezer pengőt kapott. Nem volt soha ilyen eset, fogadom. Telefonon randevút kért lovagom. Addig főzött, míg egészen berekedt. Végül szinte sajnáltam a gyereket. Másnap félsz: az égboltra hág a nap. Háromnegyed: elhagyom az ágyamat. Cipő, ruha ... kikészítve végezek. Tíz óra tíz: reggelimmel végezek. TÉLI RANDEVÚNki /10. 65, kZ Jól van Tibi, ha utánam igy eped. Fölkeressük kettesben a szigetet. De azután pontos legyen, kérem őt. Start a korzón, holnap tízkor délelőtt. SZENTIMREY JENŐ Aradon született, a világháborúban mint honvédszázados teljesített szolgálatot. Költő, lapszerkesztő, publicista, az erdélyi irodalom egyik örök fiatal, TM ösztönző vezető alakja. Hatalmas sodrú, hömpölygő áradású verseiben férfias erő, mély kultúra, bukolikus lágyság egyesül. A nagy erdélyi szervezők és kísérletezők utóda, tele teremtő anyagtalansággal és vérré vált hagyománnyal. Szép antológiája, a Versekben tündöklő Erdély szinte jelképes alkotása. Háromezer pengős díjat kapott. EMBER GYŐZŐ A fiatalabb történetírói nemzedék egyik legjelentősebb tagja, Országos Levéltár tisztviselője. Az egyetemen Szekfű Gyulának volt tanítványa. Bécsben is folytatott levéltári kutatásokat. Több kitűnő s nagyrészt új anyagot földolgozó tanulmánya mellett tudományos körökben általános föltűnést keltett újabban megjelent kitűnő műve, A helytartótanács története. Biztos tudás, nagy anyagismeret, mindig megbízható alaposság és kiművelt, tiszta stílus jellemzi. Munkásságát az alapítvány a kétezer pengős díj odaítélésével ismerte el. RÓNAY GYÖRGY A Révai lektora, regényíró, költő, műfordító. Magyar irodalomtörténettel is foglalkozik ; a pesti egyetemen Horváth Jánosnak volt a tanítványa. „Fák és gyümölcsök“ című regényében, amelyért a háromezer pengős díjat kapta, három magyar nemzedék életének belső útját követi végig s alakjain át az utolsó negyed század történetének lényegét ragadja meg. Mint egymásra következő zenei tételekből, úgy bontakozik ki műveiből a lelkek és a nemzet sorsa. VAJDA ENDRE Fiatal író, nincsenek mögötte művek, könyve nem jelent meg. Tanári oklevelet szerzett s az Athenaeum lektora. Dolgozott a Válasz-ba, s most a A Protestáns Szemle egyik vezető kritikusa. Tiszta művész, halk egyéniség, magas eszméihez kérlelhetetlenül ragaszkodik. Tanulmányai, bírálatai híven vallanak hatalmas tudásáról, Péterfy szellemén nevekedett nemes eszményeiről s ítéletének elfogultság nélküli, lényegre törő biztosságáról. Ezer pengős jutalommal tüntették ki.