Film Színház Irodalom, 1942. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1942-07-10 / 28. szám
AZ Ú J K I! L T I nINI S T E I! Őrségváltás történt a magyar kultúra legfőbb őrhelyén. Hóman Bálint, Magyarország nagy történésze lemondott és helyét elfoglalta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium élén Szinyei-Merse Jenő, császári és királyi kamarás, titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, a képviselőház alelnöke, a szuverén Máltai Lovagrend tiszteletbeli lovagja. A magyar közvélemény őszinte tisztelettel és örömmel üdvözli az új minisztert, az ezeréves Magijar ország egyik legrégibb, legmagyarabb, legdicsőbb történelmi családjának sarját. Az új kultuszminiszter ötvennégy éves. Budapesten született, Budapesten végezte el iskoláit, a kultuszminisztériumban volt tisztviselő, mint osztálytanácsos ment nyugdíjba és politikai pályára lépett. 1926 óta megszakítás nélkül Hatvan városát képviseli az országgyűlésben. Évek óta alelnöke a képviselőháznak. Szigorú, pártatlan, mindig igazságos elnöklése ma már legendás hírű. A képviselőház legrégibb tagja, a népszerű Putnoky Móric, mondotta néhány nappal ezelőtt róla a képviselőház folyosóján Kossuth Pálnak és Pálffy József grófnak: " — Ötven éve vagyok képviselő, de ez alatt a félszáz esztendő alatt egyetlen egy elnök sem elnökölt olyan jól, mint Szinyeimerse Jenő. Szinyei-Merse Jenő, a kultúrpolitikas, parlamenti működése alatt igen sokszor bebizonyította, hogy kiváló szónok, nagy felkészültségű, nagy műveltségű tagja az országgyűlésnek. Parlamenti körökben elnöki szigorával kapcsolatban sokáig emlékezetes marad híres esete gróf Teleki Pállal. Az Imrédy-kormány idején gróf Teleki Pál kultuszminiszter volt. Szívügye volt a nagy magyar államférfinek, — mint emlékezetes — a táj- és népkutatás. 1938 végén Budapesten nagyszabású kiállítás nyílt meg, amely a táj- és népkutatás tudományos anyagát mutatta be. A kiállítás — szó ami szó — nem sikerült valami fényesen, a tudományos világ és a közvélemény egységes megütközését váltotta ki. Gróf Teleki Fál, mint kultuszminiszter, megtekintette a kiállítást és nyomban, még a helyszínen intézkedett, hogy azt azonnal zárják be. A kudarcba fulladt kiállítás ügye a képviselőház elé került. Akkoriban még őszszel tárgyalták a költségvetést, nyolcórás ülésekben és a házszabályok szerint az interpellációkra csak este hat órakor térhettek át. Erre az interpellációra fél nyolc tájban került sor. Mindenki azt hitte, hogy az interpellációra gróf Teleki Pál kultuszminiszter röviden válaszol és a válasz után az ülés véget ér. Nem ez történt. . Gróf Teleki Pál igen érdekesen több órán keresztül fejtegette a táj- és népkutatás lényegét és fontosságát. Az óra már kilencet mutatott, Teleki Pál gróf még mindig beszélt. Az elnöki emelvényen pedig Szinyei-Merse Jenő ült, aki akkor már délután kettő óta megszakítás nélkül vezette a képviselőház tanácskozását. A tanácskozásra megszabott idő már régen letelt, a kultuszminiszter azonban még újabb és újabb szempontokra hívta fel a t. Ház figyelmét. Szinyei-Merse Jenő, a szigorú elnök, rácsengetett bizony a kultuszminiszterre és felkérte, hogy igen érdekes fejtegetéseit fogja rövidebbre. Teleki Pál gróf elmosolyodott és szót fogadott az elnöknek... Egy-két perc múlva befejezte beszédét... Szinyei-Merse Jenő most az ország kultúrügyeinek élére került, ő lett az ország első tanítója. Természetes, a magyar közvélemény páratlanul nagy érdeklődéssel és várakozással tekint miniszteri működése elé. Köztudomású Szinyei.Merséről, hogy a magyar művészetnek, irodalomnak, színháznak lelkes támogatója. Markáns, érdekes fejét ott látni minden koncerten, irodalmi premieren. Szereti a színházat, szereti a zenét, szereti a képzőművészetet, Nádor utcai lakásában híres, többezer kötetes könyvtára van. Az irodalom és a művészet iránti szeretetet őseitől örökölte, őseitől, akik Árpáddal jöttek a hazába, részt vettek ennek az országnak felépítésében, megszervezésében, kultúrát teremtettek, harcoltak, életüket áldozták e földért. Szinyei Merse egyik őse IV. Béla királytól kapta 1262-ben birtokát, a híres sárosvármegyei Szinye, Újfalu és Nyerge községek határában fekvő földet. Ezt a birtok- a testet Bánk bán birtokolta, azonban hűtlensége miatt az uradalom visszaszállt a Koronára és IV. Béla Szinyei-Merse Jenő ősének adományozta a földet. Akkoriban véres háborúk dúltak Bulgária földjén és ebben a háborúban részt vett a magyar csapatok élén Szinyei-Merse Jenő őse. Érdekes, hogy ez a Szinye községbeli birtok, amely Szlovákiában fekszik, még ma is Szinyei-Merse Jenő családjának tulajdonában van és a birtokot a kultuszminiszter édesapja, Szinyei-Merse József, a közigazgatási bíróság nyugalmazott tanácselnöke kezeli. Szinyei-Merse Jenő kamarási ősi fáján olyan neveket találunk, mint: Dessewffy gróf, Kubinyi, Pothorányi, Ürményi, Péchy, báró Palocsay, báró Szepessy, Reviczky, Ambrózy, Okolicsányi, báró Vécsey, báró Berzeviczy és Máriássy. Szinyei-Merse Jenő édesanyja a százéves egri érseknek Szmrecsányi Lajosnak testvérhuga, Szmrecsányi Teréz. Felesége pedig báró Ghillány Piroska, néhai báró Ghillány Imrének, a Tisza-kormány híres földmívelésügyiminiszterének leánya. Szinyei-Merse Jenőnek és feleségének négy gyermeke van. A legidősebb lány, Piroska, báró Podmaniczky Istvánnak a felesége. Podmaniczky István báró a legendás hírű Podmaniczky Frigyesnek déd, unokaöccse. Ebből a házasságból két gyermek származott, egy kisfiú és egy kislány, az új kultuszminiszter büszkeségei, unokái. A második gyermek szintén lány: Ma■ Kanne. Ünnepelt, dédelgetett tagja a magyar főúri társadalomnak, gyönyörű szőke teremtés, akinek alakja gyakran feltűnt a képviselőház karzatán. A fiatal Szinyei- Merse kisasszony rendszerint olyan ülésekre jött el, amelyeken az édesapja elnökölt. Olyankor feszülten figyelve előrehajol, szinte visszafojtott lélegzettel hallgatja a szónokokat. A harmadik gyermek fiú, István, aki most elsőéves hallgatója a közgazdasági egyetemnek. Diplomáciai pályára készül. A legkisebb gyermek: Katalin, most végzi a líceumot. Az új kultuszminiszter végigharcolta az elmúlt világháborút. Az orosz és az olasz harctéren küzdött és mint huszárfőhadnagy szerelt le. Harctéri pályafutásának a Film Színház Irodalom szerkesztője is szemtanúja és társa volt, amennyiben ugyanahhoz a cs. és kir. 55. hadosztályparancsnoksághoz volt beosztva, melyhez Szinyei-Merse Jenő, az akkori karcsú, elegáns huszárhadnagy. Szinyei-Merse Jenő parancsőrtiszt volt az 55. hadosztálynál, Fleischmann hadosztály-generális úr és a parancsnokság tisztjeinek kedvence. Szinyei-Merse Jenő nagy tervekkel, kész programmal jött. Munkássága nyomán egészen bizonyos, hogy a magyar kultúra újabb fejlődésének korszaka következik el. A magyar közvélemény sikert és szerencsét kiván az új miniszternek. Szinyei-Merse Jenő, az új kultuszminiszter (M. F. I. felv.) A világháborús Szinyei-Merse Jenőné leány- A kultuszminiszter asszony- Szinyei-Merse Marianne huszárfőhadnagy úrkori képe leánya: báró Podmaniczky Ist- (Várkonyi Studio felv.) (Székely Aladár felv.) Bánné, Szinyei-Merse Piroska