Film Színház Irodalom, 1943. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1943-04-16 / 16. szám

R­itmik­usan szól a zene, egyfor­mán dobognak a lábak, egyszerre forognak a karcsú testek, a lábak hajszálpontosan egyformán »Spiegel­nek«... Óra van Troyanoffnál. Ülünk egy sarokban és nézzük az üde, kipi­rult arcú, csillogó tekintetű lányokat, akiik a­ jövő Pavlovici, Nikitinái, Isadora Duncan-jad és,­­ Szalay Karolái akar­nak lenni. Melyik futja be, majd az el­képzelt karriert? Nagyon kell érteni a tánchoz, hogy az ember megsejtse, kiben van meg az a bizonyos lány, amely csa­k a kiválasztottak lelkében ég. Egy fekete, izzószemű, kecses mozdulatú, elragadó lány szólója következik.­­• Gitana... — mondja. ■Kgy spanyol tánc neve. (Nemcsak a tangó spanyol!) A zene tüzes, izgalmas melódiáit vistonál és a lány eljárja a­ spanyol cigány­­lábnig szívdoobbiantó táncát. A zene él minden izmában, arca átszellemül és az egész ifjú hölgy varázs­osan is suggesztív módon köti le a figyelmet. Tehetséges. Sőt, érdekesen tehet­séges. A tánc végén pihegve áll és lesti a mes­tert, Trogamoff bólint. — Igen ...ez így jó... — mondja s a lány arca láthatólag kipirosodik. Meg is kérdezzük, hogy hívják, Imre Mária, Kolozsvári születésű. Meginvitált bennünket, hogy nézzük meg ez­t a táncát a Művelődés Házá­ban. Szombaton lépett fel. Kíváncsiak voltunk rá és elullentuu­lik, hogy elleőrizzük, milyen a narry­­szinpadon. Kitűnő! Imre Máriáról még sokat fo­gunk hallani. Mária l'a rc M.,gyar SSOPA-n

Next