Film Színház Irodalom, 1943. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1943-07-16 / 29. szám
„A maguk fővárosa gyönyörű, csodálatos, a legszebb...“ Beszélgetés a Budapesten tartózkodó Joao Ameal portugál íróval és feleségével Joao Ameal a portugál arisztokrataíró feleségével együtt Budapesten tartózkodik. A Dunapalota első emeleti lakosztályába széles sugárban ömlik a napfény. A marqui és a marquise az ablaknál áll éppen, mikor benyitunk, az ezüstösen csillogó Dunát nézik, a Vár komoly tömbjének zöld kupoláit és az egész csodás panorámát. Ahogy belépünk, felénk fordulnak és miután üdvözöltük egymást, majdnem egyszerre mondják: »A magukfővárosa gyönyörű, csodálatos, a legszebb ...« Nem kellett tehát feltennünk az obligát kérdést: «Hogy tetszik Budapest?« Ameal marqui amerikai cigarettával kínál. (Ilyenkor sajnáljuk, hogy nem dohányzunk.) Inkább alacsony termetű, érdekes férfi, szőke haja van és nagy, nyugtalan kék szemei. — Most fejeztem be egy igen nagyszabású munkámat, — mondja — Portugália történelmét. — Úgy hallottuk, hogy egy másik értékes műben Portugália irodalomtörténetét írta meg. — Ezzel a munkámmal már régebben kész vagyok, de francia fordításban csak most jelent meg. Portugália irodalmából, bevalljuk, csak kevés nevet ismerünk, megemlítjük Braga nevét. Ameal elcsodálkozik a név hallatára. — Braga államférfi volt, éspedig első köztársasági elnökünk, írással is foglalkozott, de meg vagyok döbbenve, hogy mint írót ismerik őt, itt Magyarországon. Most Pascones-ről érdeklődünk, akinek nevétmár itt is ismerik. Pál apostol élettörténetét írta meg, amely magyar nyelven a közeljövőben jelenik meg. — Á. Pa ... (és helyesen ejti ki a nevet, de olyan furcsán hangzik, hogy még fonetikusan sem vagyunk képesek leírni). 1z egyike legkedveltebb íróinknak. A marquise is hozzászól a beszélgetéshez. — Pascones nagyon érdekes író. — mondja — munkái mélyenjáró, néha kicsit borongós művek. Pál apostol regényes élete Portugáliában igen nagy sikert ért el. — Kíváncsi vagyok, — mondja Ameal — hogy itt várjon mennyire fogják őt megkedvelni. Hirtelen fordulattal az irodalomról köznapibb, de aktuálisabb téma felé fordulunk. — Milyen a® élet Lisszabonban? — Nálunk is vannak kisebb redukciók, például az autóforgalom csökkent, de különben úgy élünk, mint azelőtt. Maguk Lisszabonnak ejtik fővárosunkat, de helyesen Lisboa-nak kell mondani. Ameal marquiból kiüt a történész és elmeséli nekünk, hogy Lisboa-t, (most már mi is így mondjuk) a monda szerint Ulysses alapította, innen származik a Lis, és boa portugálul azt jelenti, hogy jó. Mindenesetre megköszöntük az érdekes etimológiai előadást. Ameal mosolyogva beszél tovább. — Magyarország egyes vidékein egészen otthon érzem magam. Különösen éreztem ezt szegedi lapunkkal kapcsolatban, ahová Ullein-Heviczky Antal sajtófőnök olyan lekötelező szívélyességgel kalauzolt el minket A gímeskutak például egészen olyanok, mint minálunk. Nagyon szeretem a magyarokat, a fajtát, volt már alkalmam megfigyelni őket. A magyar arisztokrata nép. Váratlanul közbeszól a telefon. Jelentik, hogy az autó lent vár. Majkára, Esterházy gróf birtokára indul ki a házaspár. Ameal grófnő nagyon érdekes turbánt köt fejére az utazáshoz, mindjárt élünk a gyanúval, hogy párisi találmány. Eltaláltuk! Most már nincs idő, _ . . .... sajnos, hogy lerajzoljuk, de ige ‘P«ci«l Hormon No. 1 Kosztelitz p»**«***. ÁRUSÍTJÁK a SJU&XijtUlLJL PARFÜMÉRIÁKBAN ÉS A MOLNÁR 4 MOLER DROGUISTÁK ÜZLETEIBEN a szabását Pólya Gogó a Ritz előtt (Escher leír). KITŰNŐ JÓ B KÖZÉPES ■ GYENGE I rossz A ,,28“-AS Bágyadtacska, Izsengécszke filmecske, kissé soványacska mesével és I kissé ásatagacska Ihumornál. Mindentáron nevettetni lakar — néha sikéiről is — ám ez I édeskevés az üd- Ivösséghez, Uray, I Makláry, Pethes I Sanyi, Hajmássy úgybuzognak, »megdolgoznak a I pénzért«, de ők sem tehetnek arról, ahogy igyekezetük futott zátonyra Ifut... MészárosAgi és Halász Gé- Iza kedvesek. A ze- Ine (Fényes Száll Kilos) kitűnő. MEGNÉZZÜK? Iszé ... KITŰNŐ? JÓKÖZEPES ■ GYENGE ■ ROSSZ KITŰNŐ JÓ KÖZEPES GYENGE ROSSZ KILENC MÚZSA KÖRÖKKÉ VÁRLAK Flers és Cailla- vet vígjátékában készült franciái film. Két nő a fő-szereplője, az egyik Elvira Po Ipescu, aki írónő. I Férje fogorvos. I Éppen nyaralni készülnek és| könyveket válogatnak, amikor az egyik kötetből kiesik egy szerel-|mesterék így fecí-|dődik a bonyodalom. Gyermeteg | ötletekkel elké- szített filmszíndarab. Úgy állították be a szereplőket, mintha valamennyi agyalá- gyűlt lenne. MEGNÉZZÜK?! Janeta óra ... őszintén bevalljuk, nagyon jól | | éreztük magunkat | |a filmnél. Az voltaz érzésünk, hogy | negyven évvel fia- Italabbak vagyunk lés a mozi őskorában készült ása-1 (tag filmdrámát lá]tünk arról a sze-1 (nyári táról, akit | megszédít a nyári [ |éj. A vidéki bor|bélylegény külsejű | |bonviván a csábító, | | (kinevették a «noziban) mint bika-| | viador karriert | | csinál és a film | | végén minden jó| refordul. Németül | (beszélő eredeti spa-1 |nyol film, magyar | | feliratokkal. MEGNÉZZÜK? !Adlos muehaehos...!