Film Színház Irodalom, 1944. január-április (7. évfolyam, 1-16. szám)

1944-01-20 / 4. szám

A PIRAMISOK TÖVÉBEN Kairóban születtem. Azért Kairóban, mert édesapám, Rökk Ede építész, aki akkortájt megnyert egy építészeti pá­lyázatot, ott dolgozott. Apám a kairói osztrák-magyar konzulnál jelentett be engem és a keresztségben a Mária Ka­rolina nevet kaptam. JÁSZAI MARI JÓSLATA A világháború kitörésekor még nem voltam egyesztendős. Egyiptomból haza kellett jönnünk. Apám bevonult és mint tartalékos főhadnagy végigszolgálta a háborút. Kis albérleti lakásban laktunk Pesten. Egy vasárnap délután szüleim és a rokonság legnagyobb meglepetésére felugrottam a divánra és énekelni kezdtem, majd egy kis fátyolt a ke­zemben táncra perdültem, ötéves vol­tam ekkor. Ez az első táncos emlékem. Két évvel később Hévizeit nyaraltunk, ahol minden délután táncoltam a pro­­menádon. Már várták a vendégek, hogy mikor jövök. Tánc közben egyszer csak elkapta valaki a kezemet és összecsó­kolt, majd mély, búgó hangon ezt mond­ta a szüleimnek: — Ezt a gyereket pedig taníttassátok, tehetség, rendkívüli tehetség, a színpad lesz a kenyere. A közönség kíváncsian nézett bennün­ket. A hölgy: Jászai Mari volt. AMERIKÁBAN Szüleim megfogadták Jászai Mari ta­nácsát. Először Pallay Annához akartak beíratni, ő azonban éppen Amerikában volt s ezért Liedtke Carlsen, az akkori leghíresebb táncművész feleségénél kezd­tem tánctanuulmányaimat. Később Pár­­isba vitt apám, ahol Maria Rutt­­kovszka tanítványa letltem, aki a balett tudományára oktatott. Közben egyszer felléptem Pesten, mint csodagyerek A Városi Színházban volt az előadás, amelyet akkor az olimpiai kiküldötteik javára rendeztek. Kiköltöztünk Parisba, ahol Gertrud Hoffmann heti 60 dol­ár­ral a párisi Mulon Rouge-ba szerződte­tett táncosnőnek. Ott lettem tiz­enkét-­ éves. Olyan sikerem volt, hogy szerződés­ nemet meghosszabbították és ki akartak­ Vinni Amerikába. Ez az utazás volt a­ legkalandosabb út a világon, m­egdön­­­töttem Columbus lassúsági rekordját Tizen­kétéves voltam­, mikor hajóra szálltam , és tizenhatesztendős lettem,­­ mire az óceánon áttért a hajó és leszáll­tam az új világban. Ennek a kalandos útnak magyarázata az, hogy az akkori szabályok szerinti Newyorkban tizenhat évnél fiatalabb artista nem szerepelhe­tett a­ színpadon és négy érvet hozzá kel­lett hazudnom a koromhoz. Egyébként nem engedtek volna partraszállni Long Islandern. Féléves szerződésem volt a Broadwayn, Al Jolsonnal léptem fel egy műsorban a newyorki Winter Garden­ben. Én volttam­ a® egyetlen nő, akinek Al Jolson keze desókolt, ami Ameriká­ban nem szokás. Négyévi sikeres ame­rikai szereplés után Zoegfdd akart szer­ződtetni. Nan lehettem a sztárja, mert a szigorú ABA-törvény hazakergetett- Nem akarták meghosszabbítani a tar­tózkodási engedélyemet. A górlak atyja heti 700 dollárt kínált, de a munkaügyi minisztérium elitasítot­t. SZÍNÉSZNŐ LESZEK Európában Hamburg, London, Ant­werpen, Monte Carlo, majd újra Pária következett. Később sokáig voltam Lon­donban és ideges lettem a ködtől. Pest­ről álmodtam, a tejfeles paprikás csir­kéről. Egyszerre csak ajánlatot kapok a Royal Orfeumtól. Elfogadtam. Napi ISO pengő fellépti díjért, ami akkor óriási gázsi volt. Nem sokkal később a Magyar Színház hívott meg, hogy játszam el a »Csókprofesszor« című da­rabot. Azután szerződtettek a »Zsákbamacska« című operett főszerepére. Ez volt az első óriási széria. Győztem. Sorra jöttek a »Vadvirág«, »Viki«, »Bál a Savoyban«, a »Cirkusz csillaga«. Egymásután ját­szottam az érdekesebbnél, érdekesebb darabokat, néha 38 fokos lázzal is__ A többi ismeretes. Filmszínésznő let­tem — ugye ismerik a filmjeimet? Amikor »«* Mint Hoffmann-görl Newyorkban, találják el, melyik vagyok én. (A jobbszélen állóik.) Londoni felvétel Első pesti szerződésem idején. Muráti Lilivel, Turay Idával és Ákos Erzsivel Legújabb CFA-filmemben

Next