Film Színház Irodalom, 1944. január-április (7. évfolyam, 1-16. szám)

1944-03-30 / 14. szám

A­ bőr akkor tiszta, ha mentes a gyulla­dásos tüneteket, kivörösödéseket és pörse­néseket elő­idéző baktériumok­tól. Lára eszményi módon megtisztítja bőrét és pórusait a piszoktól. Győződ­jön meg erről úgy, hogy l­ára-val átitatott va­tacsomóval a Wf* ledörzsöli l*őrét. Megdöb­enve látja majd, hogy milyen fekete lett a vatta­csomó! Csak Inra segítségével bizto­síthat lw»rénekegészséget és szépséget. LPR ' bevált \\ isiehtswasser tévézése. ' UG90 Xeuue £até: Szerelmet amhcIUL A francia lira kincsesház.at»«! ¡*jjy ncmes tv/.­­itel fénylő Cdönévsort emd ki a magyar kori»»» Kés lelki gyönyörűségére ez a szép műfordítá­s#s-kötet. Ivousse ln»bé. a 16. században élt lyoni költőnő a Szerelmi még tiszta, bensősé­­ges, elbájoló hangjait rendítette meg U «ro­­n«*ttjében. Keret az­ egységes alaphangú, de vál­tozatos hangulatú ciklussal J Petrarca méltó kö­­letőjeként tette halhatatlanná nevét. A magyar kiadás Irányi Viktor hű, tartalomhoz­ és for­mához tökéletesen­ simuló fordításaival párhu­zamosan, az eredeti szöveget is adja. A szép versek és szép könyvek kedvelői könyvtárak finom díszét kapják az elsőrendű nyomdai mű­gonddal gyönyörű famentes papíron kiállított, Hi­ncz Gyula festő­mű­vész Ízléses borítólapjával díszített bibliofil kiadásban. Erkel Ferenc halála után ötven évvel fedeztek fel néhány Er­kel-zenem­ű­vet A közelmúlt napokban ne­vezetes Erkelesen tényben V­.. reKzmaiK.­t­ rádióban néhány, Erkel Fereene hn­­iátfl■ után fit­ven esztendővel felfedezett Erkel-művet Imá toltunk, amelyek méltán sorakoznak Erkel eddig? Is­mert remekművei mellé. Kein kisebb jelentőségű en­nél az a másik Erkel-i ese­­mény, hogy most volt szá­zadik esztendeje amink, hogy Erkel Ferenc a Har­­tay Endre egykori Nemzeti Színházi igazgató által Köl­csey Ferenc Himnuszára kiírt pályázaton a közön­ség ítélete alap­ján zenéjé­­re­ az elsír díjat nyerte el és így lett etiből a mű­véből :­ magyar nemzet imádsága. Ami Erkel Ferenc most fellelt ismeretlen mű­­veit í­­­leli, úgy értesülünk, hogy Papp Viktor­, a kiváló zene­iró,­tohhedin­agáival nem ke­­vesebb, mint hat új Erkel­­mnyi kézirat­ára bak!pont. És pedig: három, zongora kompozícióra, egy hegedű­­zongora műre és két­ ének­zongora szerzeményre. Ezeket a szinte felbecsül­hetetlen értékű Erkel ,új­donságokat Dohnányi Ernő, Zanhurrezky Ede és Hosser Emire mutatták be a rádió­ban. De ezen­­a hangverse­nyen Erkel Ferencnek egy teljesen befejezett, ismeret­len operájáról is szó volt, sőt hallottunk is arriról rész­leteket. Ennek a szintén na­gyon nevezetes Erkel-ope­rának a történetéhez szoro­san Im/z/nta río/­nak azok a feljegyzések, amel­yeiket dr. Major Ervin, a jeles zene­tudós nemrég megjelent és Erkel Ferencnek erről az eddig ismeretlen operájá­ról szóló tab­uhn-árnya ma­gá­ba­n foglal. I lmomulja eb­ben Major Ervin, a­ogy a pontosan száz éve is94zben­ bemutatott Hunyadi Lászlói és a jóval később színre került Rerik bán megszüle­­té­se közötti tizenhét esz­tendei folyamán kellett, hogy Erkel ezzel az új operájá­val foglalkozzék, amire egy Erkel halála után öt hónap­pal megjelent zenei hír (IRiKI nov. 14-én) hívta rád a közfigyelmet. A­­Zenelap eme híre így szólt: Erkel Ferenc zenei ha­­gyatékában több apróság között egy teljesen­ befe­jezett dalmű zongora­kivonatát találták, am­­­lyet az agg mester sú­lyos betegsége miatt már nem­ h­angszerelhe­­tett meg. Ezt a musn­kát, — mint halljuk fiai, Sándor és I­yala fogják elvégezni. A dal­mű szövegét Jókai Mór írta, a címe: Kemény Simon. Sőt megemlékezik erről a készülő operáról, maga Jókai is, mégpedig abban az üdvözlő beszédében, amellyel Erkel Ferencen öt­venéves karnagyi jubileu­mán (VI8­. XII. tit­ánn­ kö­szönti, többek között így: »... ünnepelik zeneköl­­tőnl, most is egy új zenemű alkotásában lelkesül, mely­­hez valamikor ifjú fötü­l én írtam a szöveget. A darab hőse: Kemény Simon, a cí­me: Immerud­atuc Mb. Sajnost azonban, ennek a telje­sen befejezettjtk, jel­­zett operának a­ zongora ki­­vonatára, máig sem akad­tak rá, de most minden rem­ény megvan arra hogy előkerül­jön. Erkel Ferenc egykorú fényképe Üsse kő: hadd szerepeljen egyszer Miklós Lívia a „reklámszínésznő" is riportban Ez a kedves és törekvő színésznő, aki most itt ül előtt­ünk, többől szereltes a képeslapsiklus­, mint talán Bajor Gizi, Mih­áti, Sze­­letzky és Tolnay együtt­véve. A neve: Miklós Li­vin és h­étről-hétre úgyszól­ván valamennyi képeslap­­tan a legkülönfélébb hir­detésekről és reklám­közlíe- m­én­yekk­ől mosolyog az ol­vasóra szőke sí kicsi! Ké­nyes Alicera­ emlékeztető arca. Igen, Miklós Eivia az első magyar szabadalma­­zott reklám­színésznő, m­ert ha már tudnák hölgyeim és uraim, külföldön mar­sok olyan színésznő van, ak­i félig és elsősorban mint reklámszínésznő szerepel. — Magam sem­­ talánt. — mondja Miklós Ervia, am­i­­kor a fentiekről beszélge­tünk vele — hogy tulajdon­­­kép­pen hogyan is kezd érnik az egész. Egyszer az­ egyik nagy cég felkért arra, hogy h­irdetéseib­en­ és plakátjain az én arcképemet közöl bested i­s egészen tisztességes honontrimnot kínált fel. Az ajánlatot elfogadtam, a fényképeim elborították a­­hirdsifeosztottokat és a ké­peslapokat. Azután jött a következő cég, amely hason­ló kérést intézett hozzám. E­gyszer csak azon vettem­ mi igazi észre, hogy már tizenöt-húsz cég reklám­szolgálatában állok, a kád­súrozóportól a sifelszerelé­­sig és a cipőkrémtől a sza­badalmazott hajcsavarig. Egészen jól jövedelmezett ez az üzletág. Ma viszont már ott, tartok, hogy sok­­szor i­ngyen is elmegyek ilyen reklám­célra, elkapott a gépszij és nincs jó hetem, ha nem látom viszont vala­n­elyik ki­in’Stapiton a fény­képemet. — Vezet kimutatást ar­­ról, hogy hányszor jelent meg a fényképe* már a kü­lönféle lapokban? — Szerintem legalább nyolcezerszer. Inír ez a szám nem pontos s inkább többről lehet szó, mint ke­vesebbről. Na, de azért nem kell azt gondolni, hogy nem buzog Mikséin Líviában holmi ko­moly színésznői ambíció* is és a temérdek re­klám­fény­kép közepette néni arról álmodik, hogy milyen jó volna egyszer, mondjuk ,fiú­­n­ál eljátszani__ — Hell persze, hogy nem a reklámszereplés az életcé­lom, — csap le szavainkra amikor a fenti gyanúnkat közöljük vele — per­sze, hogy szeretnék filmen és színpadon is érvényesülni! Különösen­ a filmen szeret­nék szerepeket kapni, azt mondják, hogy igen jó film arcom van. Egyébként a pó­diumon máris komoly sike­reim vannak ,énekelek, tán­colok és a közönség sasi vesén fogad­ja fel sejtéseimet. L­eg­utóbb is a Ma­gyar Műve­lődés Hágában, amikor Csányi Igaziéival léptem fel, nénit akartak leengedni minket a színműírói, négy­szer kellett megismételni a számunkat, p pedig az untellék­szám voltunk és máskor ilyenkor a közönség csap­­kodja a székeket és tódul a ruhalárk­at. Nem azért mon­dom, di’ igazán nagy sike­rünk volt, és csak úgy tom­bolt a közönség__ — Mondja kedves Miklós művésznő, — kérdjük végül — a férjhezmen­és nem sze­repel a programján? Összecsapja a kezét és úgy felel: — Hát ráérek a sok rek­­lámfényképezéstöl­...

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék