Film Színház Muzsika, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-06-28 / 26. szám
vid királyának előadása a köini hamburgi egyesített ének- és zenekar tolmácsolásában, Wolfgang Sawallisch vezényletével. Eleven, kitűnő, szuggesztív előadás volt, ilyet még a bécsi közönség is ritkán hallott. Most tovább dolgozunk, legközelebb Kodály Zoltán vezényli énekkarunkat, amikor a Pathék Marconi vállalat megbízásából hanglemezben nem éppen otthonos műsikert aratott és hogy az Universal világkiadó egyik jelenlevő vezetője és több más számottevő szakértő egyértelműen kijelentette: most értették meg, hogy ez voltaképpen Bartók költői hitvallása és egyben életprogramja: „Csak tiszta forrásból .. — Az első szám, a Cantata Profana szorongásos izgalma után a Budavári Te Deum fanfárjai azután pillanatok alatt feloldották eddigi elfogódottságunkat. — Ahatalmas műsorban — a kitűnő szólisták mellett — a feladatok oroszlánrésze a kórusé volt, s büszkén mondhatom, az énekkar minden eddigi produkcióját felülmúlta, megfelelt a bizalomnak és én lelkes örömmel dolgozom vele tovább új feladatok megoldása érdekében. felvétel készül a Buda- — Nagy élmény volt vári Te Deumról, számomra Honegger: D. (S. V.) W. Sawallisch, a köini hamburgikórus karnagya I_______.. . gyakran hallgatjuk a Kossuth IUGYETTÜK A ZENÉT, és Petőfi India komoly zenei műsorait, amelyek mind színvonalban, mind technikai minőségben állandó fejlődést mutatnak. A szimfonikus, kamarazenei, népművelési és operaműsorok sok szép órát szereznek azoknak,akik szeretik a zenei alkotóművészet klasszikus és mai alkotásait. Kiváltképp sok örömet szerez az opera-rovat, amely dicséretes módon sorra ismerteti meg a hallgatókat olyan művekkel, melyek nem szerepelnek az Operaház játékrendjén. Elég, ha emlékeztetünk Donizetti „A csengetyű” c. kisoperájára, Csajkovszkij: „Cári menyasszony"-ára, R. Straus: „Ariadne Naxosban” c. remek egyfelvonásosára. — Itt említjük meg, hogy a minap megkezdődtek Erkel: „Hunyady László" c. dalművének felvételei, s rövidesen elhangzik Weber „Oberon”-ja, melyet 1914-ben játszottak utoljára Magyarországon. A Hunyady-ban Komor Vilmos vezényletével, Takács Paula, Udvant Tibor, Losonczy György, Orosz Júlia, Melis György és Külkey László énekelnek. BARTÓK, KODÁLY műveiből újabb felvételt készítettek Amerikában. Ezúttal a „Csodálatos Mandarin"-t és a „Páva variációk''-at vették fel mikrobarázdás lemezre a csikágói szimfonikusok zenekarának tolmácsolásában, Dorofi Antal vezényletével. * KIRIL KONDRASIN, hazánkban is vendégszerepelt, ismert szovjet karmester a londoni filharmonikusokat dirigálta az elmúlt napokban az Albert Hallban. Prokofjev I. Szimfóniáján kívül Csajkovszkij I. és Rachmaninov II. zongoraversenye szerepelt műsorán, Van Clibur közreműködésével. * AZ OPERAHÁZI IDÉNYZÁRÁS előtt még néhány vendégszereplésre került sor. Az „Álarcosbál” előadásán Hankiss Ilona, a debreceni Csokonai Színház tagja, nagy sikerrel lépett fel Oscar szerepében. A bratislavai Nemzeti Színház két tagjának szereplése is figyelmet keltett. Tibor Fresco, fiatal karnagy az Anyegin előadásán szuggesztíven és nagy hatással vezényelt, Csészényi Margit a másik bratislavai vendégszereplő poétikus és kellemes hangú Senta volt. Külön feljegyezzük, hogy Tóth Péter életteljesen, nagy hatással vezényelte az előadást.* OFFENBACHNAK, az operett legnagyobb klasszikusának „Fortunio dala” című operettjét sugározta legutóbb a rádió. A pompás kisoperett igen jól sikerült, élvezetes előadásban hangzott el Szécsi Ferenc rendezésében. Az operettet Innocent Vincze Ernő dolgozta át, a zenekart kitűnően vezényelte Fischer Sándor. A főszerepeket Házy Erzsébet Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár és Kishegyi Árpád énekelte, sőt a prózát is ők mondták nagyon jól.* FÁBRY EDIT_drezdai ária- és dalestjéről nagy elismeréssel ír a drezdai kritika. Olasz és német szerzőit művein kívül Bartók és Kodály dalait énekelte. 25