Film Színház Muzsika, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-28 / 48. szám

Erna asszony áldom­, hogy az ő karrierje helyett a férje segítőtársa te­gyen. Négy évvel­­előtt comb nyaktöréssel vitték köb­nen tudott fákra állni. De t­áalálatos szelleme, varáz­t- Intos egyéniségének tüze egy percre sem lankadt, s beteg­ágyánál te fond érdeklődés­sel figyelte zenei és kulturá­lis életünk legapróbb nmz-Fiatal zeneszerzőink és művészeink állandóan köré­je seregtettek és neki mu­tatták be elsősek új mű­veiket, új munkásságukat. tatást, ska«Uhlé,a Miin­denki kapott tálé, aki vala­ha is közekébe került. De » külföldi nagyok te­ttearán-Klemperer, Richter és teenu­­hin. Kodály Zoltán jóformán lile, betegágya mellett itta években, ^ Mert hetegen g nek, égttő- Gyászolja őt az ország ze­nei társadalmi, a kis gyere­kek te, akik már az óvodá­ban­ és az általános iskolában az 3 népdal­gyűjtemény­einek legszebb gyöngyszemeivel is­merkednek, akik százával és évben, hogy születésnapján felköszöntsék, és akik egy­­egy szál virágot tettek sírjára. Gyászolják őt windisk, akik Kodály Zoltánt és a magyar «Ahová ragyogó «mének egy sugara elért, ott vilá­gosság, melegség, élet fa­kadt-----” Ezeket a megren­dítő szavakat Kodály Zoltán írta feleségéről, amikor Em­ma asszony elment BMett. Emma asszony, akinek neve eggyé forrt a modern ma­gyar zene történetével, aki múzsája, éltető lelke, ösz­tönzője és mindene volt Ko­dály Zoltánnak. Ő maga is rendkívüli zenei tehetség — egykor Bartóktól ta­nait — s amikor csaknem egy félévszázaddal ezelőtt Kodály Zoltán felesége lett. «. K­ 26 Budapesten első ízben egy breslaui operatársulat játszotta a ,Salom­e "-t. a Király Színházban Bartók Béla már ekkor (az operai bemutató előtt) felfigyelt a zenedrámára, meg­állapítván, hogy Strauss e művével megkapó, új szülőket hozott az operairodalomba­n ..Salome“ valóban nagyhatású mű, mely fényesen kiállta az idők próbáját Ezt tapasztalhattuk az újabb szereposztó premierjén is. A címszerepet ezúttal is Birkás Lilián alakította, akinek teljesítményei már részletesen méltattuk. A többi szerepeket új énekesektől hallottuk. Herodes nehéz szerepe Király Sándornak, Berodiásé Dósé Máriának jutott, Joh­annánt Metis György énekelte. — Herodes antik öltözetbe öltözött modern, neuraszténiás figura, aki gátlástalanul „kiéli“ indulatait. Király Sándor játékában igyekezett minél emberibbé és közvetlenebbé tenni a figurát és értékes kvalitásokról tett tanúságot. Dósa Mária hangban és megjelenésijén is kitűnik és méltó részese a sikernek. A legnagyobb elismeréssel és dicsérettel kell szólnunk Méla György Joehaaaán prófé­tájáról. Metis zengő hangja, átszellemült előadása orató­riumszerű hatásokat kelt. Felfigyeltünk Kenéz Ernő (Nar­­raboth) és Komlóssy Erzsébet (apród) szép teljesítmé­nyére is. Az előadás karnagya Lukács Miklós volt. • Az „Aida“ színpompás tablójában is új szereplőket lát­hattunk. Szőnyi Olga Amneris szerepében is sokat igérően mutatta meg kiváló képességeit A király, Molnár Miklós és a főpap, Mészáros Sándor is értékes tényezői tesznek még az előadásnak. Czanik Zsófia Aidája megnyerő, érezhetően mindinkább a Urai szépségek felé vonzódik. Jámbor (Amonasro) emberábrázoló skálája is mindegyre szélesedik. Radamest Király Sándor énekelte. A zenekart Pless László vezényelte jó ritmusban. S. V. Négy arc a Sajóméból. 1—2. A két Be­rod­­ás: Daily Rózsi és Dósa Mária. — 1 Ktr. Sándor (Herodes). —­r. Metis György (Joh­anaan).

Next