Film Színház Muzsika, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-28 / 48. szám
Erna asszony áldom, hogy az ő karrierje helyett a férje segítőtársa tegyen. Négy évvelelőtt comb nyaktöréssel vitték köbnen tudott fákra állni. De táalálatos szelleme, varázt- Intos egyéniségének tüze egy percre sem lankadt, s betegágyánál te fond érdeklődéssel figyelte zenei és kulturális életünk legapróbb nmz-Fiatal zeneszerzőink és művészeink állandóan köréje seregtettek és neki mutatták be elsősek új műveiket, új munkásságukat. tatást, ska«Uhlé,a Miindenki kapott tálé, aki valaha is közekébe került. De » külföldi nagyok tettearán-Klemperer, Richter és teenuhin. Kodály Zoltán jóformán lile, betegágya mellett itta években, ^ Mert hetegen g nek, égttő- Gyászolja őt az ország zenei társadalmi, a kis gyerekek te, akik már az óvodában és az általános iskolában az 3 népdalgyűjteményeinek legszebb gyöngyszemeivel ismerkednek, akik százával és évben, hogy születésnapján felköszöntsék, és akik egyegy szál virágot tettek sírjára. Gyászolják őt windisk, akik Kodály Zoltánt és a magyar «Ahová ragyogó «mének egy sugara elért, ott világosság, melegség, élet fakadt-----” Ezeket a megrendítő szavakat Kodály Zoltán írta feleségéről, amikor Emma asszony elment BMett. Emma asszony, akinek neve eggyé forrt a modern magyar zene történetével, aki múzsája, éltető lelke, ösztönzője és mindene volt Kodály Zoltánnak. Ő maga is rendkívüli zenei tehetség — egykor Bartóktól tanait — s amikor csaknem egy félévszázaddal ezelőtt Kodály Zoltán felesége lett. «. K 26 Budapesten első ízben egy breslaui operatársulat játszotta a ,Salome "-t. a Király Színházban Bartók Béla már ekkor (az operai bemutató előtt) felfigyelt a zenedrámára, megállapítván, hogy Strauss e művével megkapó, új szülőket hozott az operairodalomban ..Salome“ valóban nagyhatású mű, mely fényesen kiállta az idők próbáját Ezt tapasztalhattuk az újabb szereposztó premierjén is. A címszerepet ezúttal is Birkás Lilián alakította, akinek teljesítményei már részletesen méltattuk. A többi szerepeket új énekesektől hallottuk. Herodes nehéz szerepe Király Sándornak, Berodiásé Dósé Máriának jutott, Johannánt Metis György énekelte. — Herodes antik öltözetbe öltözött modern, neuraszténiás figura, aki gátlástalanul „kiéli“ indulatait. Király Sándor játékában igyekezett minél emberibbé és közvetlenebbé tenni a figurát és értékes kvalitásokról tett tanúságot. Dósa Mária hangban és megjelenésijén is kitűnik és méltó részese a sikernek. A legnagyobb elismeréssel és dicsérettel kell szólnunk Méla György Joehaaaán prófétájáról. Metis zengő hangja, átszellemült előadása oratóriumszerű hatásokat kelt. Felfigyeltünk Kenéz Ernő (Narraboth) és Komlóssy Erzsébet (apród) szép teljesítményére is. Az előadás karnagya Lukács Miklós volt. • Az „Aida“ színpompás tablójában is új szereplőket láthattunk. Szőnyi Olga Amneris szerepében is sokat igérően mutatta meg kiváló képességeit A király, Molnár Miklós és a főpap, Mészáros Sándor is értékes tényezői tesznek még az előadásnak. Czanik Zsófia Aidája megnyerő, érezhetően mindinkább a Urai szépségek felé vonzódik. Jámbor (Amonasro) emberábrázoló skálája is mindegyre szélesedik. Radamest Király Sándor énekelte. A zenekart Pless László vezényelte jó ritmusban. S. V. Négy arc a Sajóméból. 1—2. A két Berodás: Daily Rózsi és Dósa Mária. — 1 Ktr. Sándor (Herodes). —r. Metis György (Johanaan).