Film Színház Muzsika, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)

1960-09-16 / 38. szám

egen vártuk — bár már régen itt volt közöttünk. Hangját ezernyi hanglemez őrzi az ottho­nokban, a kultúrházak­­ban, felcsendült sokszor a rádióban. „Robeson énekel” — mondtuk ilyen­kor, s úgy hallgattuk a csodálatos hangot, hogy magunk előtt láttuk őt is,­­ s ezernyi gondolat for­dult meg fejünkben. Da­lai eszméket idéztek: hangja nyomorúságos múltról, harcos jelenről és napfényes, boldog jö­vőről zengett. „Robeson énekel” — mondtuk és úgy éreztük, hogy az em­beriség dalol. S most ott állt a szín­padon, a fényszórók fé­nyében ott ahol már any­­nyi világnagy művész ál­lott, énekelt. Ám az ezer­nyi szempár hűvös érdek­lődése helyett most a nézőtérről a szeretet su­gárzott a szemekből fe­ Délelőtti napsütésben a Kossuth Lajos téren auto­gramot ad két kis buda­pesti diáknak ... (MTI Fotó : Friedmann _ Endre felv.) Balról, a Ferihegyi repülőtéren virágfüzérrel díszítik fel a kedves vendéget, jobbról: Paul Robesont budapesti lá­togatása alkalmával Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese fogadta Az operaházi díszelőadás szünetében Robeson Marosán Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával beszélget . Paul Robeson az Országos Béketanácsnál a hazánkban tanuló néger fiatalokkal találkozott

Next