Film Színház Muzsika, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 1. szám
Mint ahogy a küszöbön álló új esztendőtől, az új esztendőt beharangozó szilveszteri műsortól is a rendkívülit, a soha nem voltat, a jókedv teljességét várja évről évre a hallgató. Tehát évről évre — nem csekély gondja a műsorszerkesztésnek, hogy a humor - s zemmel újsütetű humor — válogatottját állítsa össze, megostromolva vele a felfokozott hallgatói várakozást. A műsorszerkesztés és a rendezés nem múlhatja felül minden ilyen alkalommal önmagát és lehetőségeit, de már akkor is dicséretes munkát végez, ha el tud távolodni egyes megmerevedett régi megoldásoktól. Ez alkalommal ilyen új (és kétségtelenül szerencsés) megoldás volt, hogy a műsort Rátonyi Róbert konferálta végig. Kedvesegyénisége derűt, közvetlenséget, felszabadultságot sugárzott, s ami ugyancsak nem lebecsülendő: néha a Szepesiét is felülmúló robbanékonysága, szuggesztív lendülete a megszokottól lényegesen eltérő, lüktető, élénkítő ritmust adott az előadásnak. Lehet, hogy a szerkesztők ez idén végre figyelembe vették az auditív figyelőképesség határait — ezért tértek el a műsor időtartamát illetően a megszokottól, két és fél órára korlátozva a „hagyományos" három és fél órát. A műsor egészét áttekintve feltétlen elismerés elsősorban a prózai számokat illeti: különösen Kellér Dezső szellemes, mesterien szerkesztett, valóban szatirikus atmoszférát teremtő A papa helyezkedik c. jelenetét, amelyben Salamon Béla remekelt, és igen meggyőző figurát formált Viola Mihály és Bikády György. Chaplint alapötletet aknázott ki igen mulatságosan az Összeveszítő tárgyalás - ebben Benedek Tibor nevéhez fűződik a legemlékezetesebb alakítás, és átlagon felül sikerült az Óesztendő és Ötesztendő lírai találkozása (Feleki Kamill és Mécs Károly), amely azt bizonyította, hogy még a szilveszteri műsorban is meggyőzőbb lehet a lírai derű, mint a minden hatás latbavetésével, minden áron erőszakolt kacagtatás. A zenés számok közül kedves és megkapó volt a zárószám (ebből is kiemelkedett Honthy Hanna), jól sikerült Psota Irén, Kazal László, s nem utolsósorban a Vidám fiúk műsorszáma. A legtöbb aktuálissal ez idén is az összekötőszöveg ajándékozott meg (Róna Tibor sok találó, megfigyelésre épült színes írása). A kidolgozott színészi alakítások Horváth Tivadar rendezői kezét dicsérik. Mindent összevetve: ha az idei szilveszteri műsor nem is ragadott magával, ahogy szerettük volna, nem léptünk át miatta borúlátóan az Öt esztendőbe, s mert a humorban a legnehezebb igazán újat nyújtani, ez nem éppen lekicsinylendő erény. T. T. B. U. E. K.1961. BEMUTATÓ a Debreceni Csokonai Színházban Balassi Bálint „Szép magyar komédia” című - eddig még elő nem adott - színjátékát mutatja be Pongrácz Zoltán zenéjével. Mocsár Gábor átdolgozásában a Debreceni Csokonai Színház kamaraszínháza. A rendező Szász Károly. Képünkön: Bárány Frigyes, Kőrössy Anni, Véselyi Margit, Szász Károly, Gerbár Tibor, Hankiss Ilona és Sárközi Zoltán az olvasópróbán. Január végén mutatja be egyébként a színház Mesterházi Lajos „Pesti emberek” című színművét, Kazimir Károly rendezésében, Bulla Elma vendégszereplésével.