Film Színház Muzsika, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-03 / 9. szám

nem vagyok egészen bi­zonyos,­­hogy az előadás mindenben segített-e, vagy néhol inkább mélyítette a darab hibáit. Kazimir Károly ugyan élvezetes, jól pergő, mu­latságos és kellemes elő­adást teremtett, eszmei­leg tisztázottam, jó sze­repanalízissel. Cselényi József színpadképe ki­tűnő, jelképes és reális egyszerre, s jó teret ad a történésnek. De véle­ményem szerint, a ren­dező is eltúlozta a kabaré­jelleget, engedte, hogy egyik-másik színész rá­játsszon a csattanókra, sikeres „bemondásokat” addig ismételnek, amíg végül is megunjuk („hogy fogja sajnálni a két ma­gyarszakos . ..”, vagy a gebines autóvásárlási köz­leményei), általában ke­vesebb több volna a pointe-zuhatagból, s itt nemcsak a szövegről, ha­nem a beállításokról is szó van. Mesterházinak a lapunkban megjelent cikke szerint a darab pró­báit közös alkotómunka jellemezte. Ez örvende­tes , jó, ha a szín­ház segít az írónak. Ám nem tudom megállapítani: az ismétlések a példány­ban szerepelnek-e, vagy a házi siker alapján szü­lettek, de néha elural­kodnak a játékban. S fe­lesleges az olyan ezerszer lejátszott, funkciónélküli kabaréjelenet, mint a bürokrata portásé a mun­kásszálláson. Páger Antal szenvedéi­l­­lyel, nagyvonalúan s a tőle ismert kivételes ere­detiséggel formálja meg az írót. Képes arra, hogy egy-egy gesztussal, tétova lépéssel megtöltse a szín­padot, s szövegnélküli gondolatokat kifejezzen. Kár, hogy olykor ő is megismétli egy-egy — bármily pompás — gesz­tusát. Bulla Elma színé­­szileg megint csak többet ad a figuránál: remek karaktert formál, őszinte, elegáns játékkal. Szakáts Miklós igen jó „ellenpont” — s ezt a tétel-jelleget hiteles játékkal ellensú­lyozza. Az epizódfigurák jobban sikerültek íróilag, mint a főalakok; vala­mennyi kitűnő ember­­ismeretről és pontos meg­figyelésekről vall. Tordy Géza ígéretes tehetsége a kis szerepben ezúttal is magával ragad, Mészöly Júlia főiskolai hallgató a második felvonásra küzdi le a nagyon is megérthető elfogódottságot, Prókay István egyetlen jelenete megrázó, Bilicsi Tivadar joviális, ravaszka plébá­nosa pompás figura, Pándy Lajosról nyugod­tan használhatjuk az is­mert jelzőt: kabinet-ala­kítás, kitűnő és pontos figura, az életből ellesve. Sütő Irén, Szatmári Ist­ván, Mádi Szabó Gábor, Nagy István, Láng Jó­zsef, Bakos Gyula, Kol­­tay Gyula érdekesen ele­venítettek meg egy-egy reális írói megfigyelést. Mesterházi Lajos szín­műve siker, éspedig okos siker, elgondolkoztató és kellemes színház. S eddig kissé szegényes évadunk derekán ez igen örvende­tes esemény. Demeter Imre A tanár mulat... (Pándy Lajos) (Rékai felv.) Lent balra: A buzgárt ven­déglőben (Pándy Lajos, Sőtö Irén, Páger Antal, Bakos Gyula, Láng József és Bili­­csi Tivadar) (MTI Foto : Bartal felv.) Lent középen: A munkás­szálláson (Páger Antal és Tordy Géza)

Next