Film Színház Muzsika, 1961. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-06 / 40. szám

j beszélgetés 13által (3ajóssal * MAGYAR ZENEMŰVEK MAGYAR SZÓLISTÁKKAL* szerző darabját csak ak­kor voltak hajlandók elő-­­ adni, ha már másutt si­­kere volt a szóbanforgó írónak. Új szerzőnek né- "K ha a dramaturg legjobb szándéka ellenére se si- -K került keresztülvinnie a bemutatót, kivált, ha ha­­­jl­­adó szellemű darabokról volt szó. S ez még világ-­­ sikerekkel is előfordult. Shaw „A hős és katona”, v­­vagy Lenormand „Don Juan utolsó éjszakája” című darabját például le­­ akarták tiltani, s magam voltam fültanúja, hogy -­ egy kultuszminiszter (Kle­­belsberg) a színházban -it agitált három kritikust a darab ellen. Az egyik­­ Pünkösti Andor volt, mondanom se kell, ő a­­ véleményét írta meg. A másik kettőre nem em­­lékszem.­­ Elmondja, hogy minden darabot megnéz, most is for- ▼ dit, s jelenleg a televízió­­játék dramaturgiája foglal- v­­koztatja, erről szóló tanul-­­ mánya hamarosan megjele­nik.­­ — Remélem, a színház visszatér az igazi drámá­­hoz — mondja befejezé­sül, mikor a mai polé- ^ miákról esik szó. — Nem szeretem az „epikus szín- ^ házat” — ez lehet ér­­dekes kísérlet, csábító forma, de azt hiszem, n­­nem helyes nyom, mert ez a film és a televízió -K feladata, melynek a szín­ház csak gyér verseny­­társa lehet, így, szerin­tem, a színház mégiscsak ^ visszatér — a drámához. S ebben - nem kétséges - ^ segít majd Bálint Lajos is, ötvennyolc színházi évvel a háta mögött, új feladatokkal a további esztendőkre. (demeter) +­ ­ kü&flá&do+L A Liszt-Bartók emlékévben Európában sok­helyütt tűzik műsorra a két mester alkotásait. Berlinben Bartók „Caritata Profana”, Kodály „Psalmus Hungaricus”, Sugár „Hősi ének’’ című művét veszi magnetofonszalagra a rádió. Párizs­ban pedig Liszt Koronázási miséje hangzik fel. Mindkét helyen magyar szólisták működnek köz­re. A jelentős vendégszereplés két résztvevőjével, Tiszay Magdával és Werner Máriával beszélget­tünk. — A berlini rádió november közepén veszi fel a három nagyszabású magyar művet. A rádió ze­nekarát és kórusát Forrai Miklós vezényli, a programban közreműködő szólisták: Simándy Jó­zsef, Bartha Alfonz, Faragó András, Szecsődy Irén és jómagam, — tájékoztat bennünket Tiszay Magda. — A Hősi ének című oratóriumot német nyelven tolmácsoljuk. — Liszt Koronázási miséjét a Mátyás-templom­ban a nyáron vették fel hanglemezre — mondja Werner Mária oratórium- és dalénekesnő. — A felvétel kitűnően sikerült, híre eljutott Francia­­országba is. Néhány hete érkezett a meghívás, hogy a jubileumi ünnepségsorozaton magyar szó­listákkal adják elő a hatalmas kompozíciót. A francia rádió zenekarát és kórusát a magyar szár­mazású, hosszú ideje Franciaországban működő Louis Soltész vezényli; közreműködő magyar part­nereim: Szőnyi Olga, Réti József és Faragó And­rás. A próbák hosszabb időt vesznek igénybe, ezért már október 8-án Párizsba indulunk. (­dia­) Dokumentumfilm-terv­­nszticl 16 partektet Libero Bizarr! olasz do­­kumentumfilm-rendező és Gigi Martello producer Bu­dapesten időzik. A Hurv­­arofilm Vállalattal folytat­nak tárgyalásokat arról, hogy magyar segítséggel egy-egy, egyenkint 15 per­ces dokumentumfilmet ké­szítenek­ Lisztről, illetve Bartókról. A felvételek egy részét Magyarországon for­gatják, ezért néhány nap múlva megérkezik és be­lekapcsolódik a munkába Mario Carbone operatőr is. Bizarri elmondotta, hogy Olaszországban mindkét magyar zeneszerzőt nagy tisztelet övezi s szeretne újszerű filmeket készíteni róluk, helyesen ábrázolva emberi nagyságukat. Bi­zarri és Martello egyéb­ként már több közös do­kumentumfilmet készített, legutóbb Kanadában, azt megelőzően pedig a Szov­jetunióban. Az 1961. szeptemberében lezajlott dokumentum film­fesztiválon, Bergamo-ban. Bizarri első díjat nyert az érdekes egyéniségű olasz festőművész, Renato Guttuso munkásságáról szóló filmjével. Tavaly pe­dig Velencében, a zsűri különdíját nyerte el ,,A­­olto della guerra” cí­mű filmjével, amely Georg Grosz művészetét mutatta be, (b­­.)

Next