Film Színház Muzsika, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1962-02-02 / 5. szám

olykor érdekes színeffek­tusai nem feledtethetik az egyéni hang és a sú­lyosabb mondanivaló hiányát. Hogy ezek után a hang­verseny mégis nagy él­ménnyel ajándékozta meg a közönséget, legnagyobb­részt a zenekar játékának köszönhető. Ez az együt­tes kétségkívül a világ legtökéletesebb zeneka­rainak egyike, akár az egyes csoportjaiból egy­séges hangzótestet for­máló tökéletes hangzás­beli egyensúlyt, akár vo­násainak fényét, erejét, technikai kiműveltségét, akár nagyszerű fa- és réz­fúvósait, akár az egész zenekar lenyűgöző mű­vészi fegyelmét tekint­jük. Hála a nagyszerű ze­nekari játéknak, a kar­mester portréja is élesebb vonósokkal rajzolódott elénk. Hadd említsük a sokszor hallott Dvor­­zsák-szimfóniát, melynek zárótételében olyan szó­lamokat emelt ki — tel­jes joggal —, melyek sok előadásban elsikkadnak. A teljes szimfónia elő­adását — akár csak az Anyegint idéző Csajkov­­szkij-fantáziát — a biz­tos, logikus felépítés, a romantikus színgazdag­ság jellemezte. Hogy mindez — együtt a zene­kar már ismertetett eré­nyeivel — mennyire ma­gával ragadta a közön­séget, azt a ráadások sora bizonyítja. Sibelius, Ha­­csaturján és Wagner egy­­egy művével valóságos pót-koncert” csendült fel, legnagyobb örömére a hallgatóságnak, mely a nagyszerű zenekart újból hallani akarta. Bónis Ferenc Arvid Janszonsz és Mihail Vajman a Zeneakadémián (Kertész Gyula felv.) Gajane: Ugray Klotild Az Erkel Színházban szombaton este először táncolta Gajanet Ugray Klotid. Hacsaturján tánc­játékának címszerepe nem a leghálásabb feladat, a legszebb zenei részletek nem Gajane figuráját jel­lemzik, a koreográfia sem őt teszi csillogóvá, hanem például Nune alakját for­málja vonzóvá. Ugray Klotild tehetségét és fel­­készültségét fémjelzi, hogy a halványabb figu­rát is egyéni, új voná­sokkal rajzolta meg. ökonómikusan, színesen építette fel a balerina a szerepét, a dolgos, szerel­mes lány alakjának be­mutatásától a durva lel­kű, részeges, Gikoval való összeütközés drámai csúcspontjáig. Az előadás többi sze­replője közül Havas Fe­renc, Bozsó Árpád, Dé­vényi Edit és Perlusz Sándor nyújtott kiemel­kedő teljesítményt, s di­csérettel említjük Tóth Péter karmester friss tempóit. (cs.) LAj magyar zeneművek Szokolay Sándor mondja: — A Rádió kérdésére eleketro­­nikus zenét komponálok a „Menekülés” című díjnyer­tes lengyel rádiójátékhoz. El­ső ilyen irányú kísérletem a negyvenperces zenei anyag. Másik készülő munkám „Má­gikus dalok” cmű ciklus szoprán szólóra, kamara­­együttesre. Kürthy Éva mu­tatja be szóló­estjén március­ban a Bartók-teremben. Ugyancsak készülő művem a Zenebona című billentyűs hangszerekre írt szvit. (Csembaló, cseleszta, zongo­ra, harangjáték, billentyűs xilofon) a humoros karakter­darabok sorozatát feleségem­mel, Sesztay Sárival ketten szólaltatjuk meg. * A londoni Filmharmonikus Zenekar Klemperer vezény­letével Mendelssohn, Schu­mann és Mozart műveket játszott hanglemezre. A fel­vételek között szerepel Men­delssohn Skót és Olasz szim­fóniája. A lemezek már for­galomba kerültek. 22

Next