Film Színház Muzsika, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1962-08-31 / 35. szám
2 nini VI. évf. 35. sí. 1992. augusztus 31. Ara: 2,50 Ft. I még a színpadon hallatszik Prométheusz szava. A színész ma frakkban idézi fel a régi tartást, Prométheusz hősi szenvedélyét. Távolságot hangsúlyoz ez a tény, de tán közelítést is jelez, mert azt bizonyítja, hogy a prométheuszi magatartáshoz nekünk ma is közünk lehet. Mert Prométheusz tüzét immár évezredek visszhangozzák, századokon át kelt rezonanciát a prométheuszi magatartás: vállalni a harcot, a küzdést az emberért. Prométheusz bűne az istenek szemében, hogy isten létére az emberek mellé állt, felszabadította, úrrá tette, tűzzel ajándékozta meg az embert. Ezért sújtott le rá Zeusz haragja, így mondja a mitológia. Prométheusz sziklához szegezetten is erőt merít abból, hogy nem őt, hanem az embereket alázta meg Zeusz, ezért utasít vissza minden megalkuvásra szólító felhívást. Ebben a gesztusban, ebben a tartásban ott zeng diadalmasan az igazi hősiesség, az a mindent vállaló tiszta szenvedély, amely még akkor is vállalta a sorsot, ha tudja, a reménytelennel birkózik. Prométheusz szenvedélyében az emberi tartás ereje csap meg bennünket. Aiszkhülosz mondanivalója ezért oly modern ma is és ezért lehet a jelenig hatoló visszhangja. Hatásossá az teszi, hogy mélységesen emberi, példáját azért idézzük, mert a kothurnusos ágáló hősökkel szemben, az emberfeletti szférák világával szemben, az igazi embert hirdeti és keresi. Talán ezt az embert kell nekünk is megtalálnunk. Platón ellenséges indulatában a költészetet, a művészetet — az isteneket és hősöket dicsőítő himnuszok kivételével — ki akarja tiltani elképzelt államából mondván: az emberre káros minden ily profán lélekidézés. De a nagy drámaköltők mégis hatni tudtak, mert az ember azt igényelte, hogy katharzis élménye tegye tisztultabbá, szellemét, jellemét, gondolatát. Az embert kereste a görög néző éppúgy, mint a mai, az ember szenvedését és nagyságát — érezvén, hogy Prométheusz tüze nem hamvaszt, de erőt ad, megacéloz, tisztultabbá válunk lángjától. A CÍMLAPON Carol Lawrence, a „Pillantás a hídról" nálunk is bemutatásra kerülő filmváltozatában, Catherine szerepében A HÁTSÓ BORÍTÓN Alain Delon, a Lampedusa „Párduc" című regényéből készült film férfi főszereplője a hétfotósa