Film Színház Muzsika, 1963. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-05 / 1. szám

Marcello Mastroianni Marcello Mastroianni­­ nem kedvelt téma a nagy nyugati hetilapok örökké éhes pletykarovatai számára. Arról néha még szó esik, hogy nagyon szeret — félelmes sebességgel — autót vezetni, de arról soha, hogy mennyi a pénze, mire költi, s ki a nőideálja: a I6 éves sze­génylány vagy a 40 esztendős milliomosnőt Mastroianni — aki pedig sok üres szépfiút, kedves vagányt alakított filmen és szín­padon is az emberek tudatában úgy él, mint komoly és sze­rény intellektuel, mint a nyugati értelmiség egyik értékes típu­sának képviselője. A 30 esztendős színész, (egy Fontana Lim­­bert kisemberek fia) fémgyári hivatalnokból lett film-nevezetesség é s egy bűnügyi történetbe nem visz több értelmet, mint azt a sze­repe elviselni képes. De valamit minden szerepében megőriz abból a művészi és emberi méltóságból, ami az ugrásra kész fotóriporterek számára is tabuvá teszi magánéletét. . Ez a színész a szerepei fölé nőtt, nem társasági sztár, akitől csak ,,szenzációs” butaságok ternek ki, hanem olyan valaki, akitől az olasz nézők legjobbjai tanácsot vár­nak. Szerepeiben ha csak módja van mindig őszintén és igényesen igyek­szik megoldani a leckét, amit az édes és keserű élet ad fel a sodró­­■dásba és sodortatásba belenyugodni nem akaróknak. Jeanne Moreau és Marcello Mastroianni a „La Notte" című filmben asmit Bandiu Az idősebbek emlékeznek még,­­ ha másképp nem, Chaplin híres filmje, „Mon­sieur Verdoux” alapján,­­ az IS 20-ban elítélt gyilkosra, Landrura. Ez a férfi tizenegy asszonynak ígért házasságot, majd valamennyit elégette vi­déki házának tűzhelyében, (miután a hölgyek már reá­hagyományozták vagyonukat). Nos, Landru hírhedt figurá­jából ismét film készült, Fran­­coise Sagan írta a forgató­­könyvet, a film rendezője, Claude Chabrol. Françoise Sagan így nyilat­kozott: — Az egyik alapvető prob­léma számunkra az volt, hogy megoldjuk azt az erkölcsi kér­dést, miért éreznek a nézők és főleg az asszonyok még ma is bizonyos cinkos szimpátiát Landru iránt? Nos, ennek dön­tő oka szerintem az, hogy Landru megjelenése idején Franciaországnak elege volt a hősiességből, a könnyekből. Landru, ez a cinikus, szemte­len, jókedvű, vidám fickó, nem csinált mást magánéletében sem, mint előzőleg a háború­ban. Ott, Chabrol és én elha­tároztuk, hogy Landr­­éd, Urai filmet A képen a háziai (Charles Denner) Kétféle­­ az új hullámról az óceánban?­ Erről elmélkednek a francia filmkritikusok. „A legújabb francia filmrendezők nyilván rendkívül tehetségesek, de jóformán semmi mondanivalójuk nem akad” — írja egyikük, ak­­i csak Michael Cacoyannis, a görög származású rendező új Elektra-filmjét ítéli meg másként. „A klasszikus tragédia döbbenetes szépségét, az örök, mély emberi érzéseket — ál­lapítja meg — Irene Pa­pas, a főszereplő csodá­latosan szólaltatja meg, méltón a nagy műhöz. Jobbra: Irene Papas, mint a Hírnök, Aigis­­thos halálának elbeszé­lése közben. Úgy látszik, nem min­denki tagadja az új hul­lám törekvéseit. Mint lapzártakor jelentik: ez idén is kiosztották a pá­rizsi Filmakadémia Kris­­tálycsillag-díjait. A díj­kiosztó ünnepségen Georges Auric, a jeles zeneszerző elnökölt. A kitüntetést négy művész nyerte el: Francois Truffaut, — az új hul­lám egyik közismert képviselője — a „Jules és Jim” című filmjéért; Louis Bunuel a „Viridi­­ana” című­ filmjéért; Jeanne Moreau, a ,,Ju­les és Jim”-ben alakí­tásáért é­s Albert Fin­név, a „Szombat este, vasárnap reggel” c. filmben nyújtott alakí­tásáért kapott díjat. PM14M41­4 SIUAGBA AZ ŐRÜLTEK BÍRÓSÁGUL Moszkvai tudósítónk jelenti: Nemsokára viszontláthatjuk a nagyszerű Desdemonát, Irina Sikobcevát, az egyik legszebb szov­jet filmszínésznőt. Most fejezte be „Az­érültek bírósága" című film forga­tását. Partnerei Vaszilij Livanov és Viktor Hedrjakov. MONICA Wm, Michelangelo Antonioni nagy sikerű filmjeinek ki­tűnő női főszereplője, egy film for­gatása közben. Vándorló téma. 1Chometh'w,Smit mag­yar film témája az angol és szovjet filmeseket is megihlette. Az angol verzióról egyelőre nem sokat tudunk, de a „Szovjetszkij Kkran” című lap már képes be­számolóban ismerteti a készülő szovjet változatot. A hitleri fasisz­ták és a kijevi Dinamo legendás futballcsapata között az 1942-es év nyarán lejátszott élet-halál mérkő­zést most Jevgenyij Karelov ren­dező sípjelére Ogyesszában ismé­telték meg. Már csak néhány mű­termi felvétel van hátra és a Mos­film Stúdióban elkészül a film.

Next