Film Színház Muzsika, 1964. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-07 / 6. szám
_ TURNÉN . . . Komlós Péter ■ hegedűművész, az Operaház koncertmestere nagyszabású hangversenykörúton járt a Német Demokratikus Köztársaságban. Hat zenekari és három szólóesten lépett fel. — Emszter Dezső európai körútja során márciusban három alkalommal lép fel az Operaházban: a Don Carlosban II. Fülöpöt, a Rózsalovagban Ochs bárót, a Varázsfuvolában Sarastrot énekli. _ »HÓVIHAR» — ez a címe Leonyid Leonov drámájának, amelyet Elbert János fordításában próbál a Vígszínház. Rendező: Várkolnyi Zoltán. A főbb szerepeket Bulla Elma, Olty Magda m. v., Sulyok Magdllós Korvin Lajos »De még mekkora ábránd» címmel harcos bírálatot írt az »Élet és Irodalom« hasábjain Jean Renoir »A nagy ábránd« című filmjéről, annak televízióbeli bemutatója alkalmából. Hogy véleménye szerint e film (a brüsszeli »tizenkét legjobb film« egyitte) — »ma már szót sem érdemel*", sebaj, ezt Renoir valahogy majd csak kibírja__Hogy véleménye szerint a nézők elsöprő többsége, nem azzal ül készüléke elé, hogy »ne lássuk csak, hogyan is tudott rendezni ez a Renoir« — ebben még bizonyára igaza is van. S hogy e sorozat elindításában eképpen elmarasztalja televíziónkat, amelynek illetékesei nyilván inkább dicséretet várna, Tábori Nóra, Benkő Gyula, Csákányi László, Páger Antal, Pálos György is Pándy Lajos játssza. Március 18-án lesz a premier. _ az Állami Budapesti TÁNCEGYÜTTES február végén négy-öthetes franciaországi turnéra indul. A vendégjáték műsorán a táncegyüttes előadásában több Liszt, Bartók- és Kodály-műre készült koreográfia is szerepel. A koreográfiákat Molnár István tervezte. Az Állami Budapest Táncegyüttes a múlt héten Heves megye legjobb termelőszövetkezeteinek adott műsort. tak e rég óhajtott terv megvalósításáért — reméljük nem lesz akadálya a sorozat folytatásának... De — hogy egyetlen téves adatra építve egész bizonyítási rendszert dolgozzon ki a film »leleplezésére«, olyan vulgarizálással, amellyel újra találkozni igazán nem jelent örömet — nos, ez már semmiképp sincs rendben. Hollós Korvin ugyanis »tételes hazugságnak« nevezi e filmet, mert az a »néhai Briand Streesemann féle, kispolgári fogantatása, naivul utópisztikus francianémet békeillúzió — hivatalos sugalmazásra készült — A debreceni Csokonai Színház február 16-án mutatja be Király Dezső—Vécsey ErnőAz igazi» című zenés vígjátékát, melynek főszerepeit Tóth Judit, Bárány Frigyes, Körössi Annie és Sarlai Imre játssza. A darabot Szász Károly rendezi. _ PRÓZAI MŰVEK A PRÁgai tavasz műsorán. 1964-ben a Prágai Tavaszon első ízben kapnak helyet prózai művek is. Mint a versenyrendezőség közli, a május 12-én kezdődő fesztiválon színre kerül Shakespeare több drámai műve, az operák és balettek közül elsősorban azok, amelyek Shakespeare-témára íródtak: Verdi: Falstaff, Hanus: Otello, Prokofjev: Romeo és Julia, Foerster: A velencei kalmár, valamint Smetana befejezetlen operája, a »Viola». _ SZERVÁNSZKY ENDRE m oratóriumot írt Pilinszky János verseire »Sötét mennyország» címen. Az új mű a Rádióban kerül bemutatásra. _ PÉCSETT IS — »HAMLET*. “ Szeged után a Pécsi Nemzeti Színház is a legnagyobb Shakespeare-tragédia bemutatóra készül. Dávid Kiss Ferenc, a színház fiatal tagja játssza a dán királyfit. A bemutató dátuma: február 14. propagandája volt a maga idejében«. Szeretném felhívni Hollós Korvin figyelmét (és megóvni a »történelmileg és politikailag nem eléggé képzett magyar nézőket« hasonló tévedéstől), hogy a szóbanforgó film igencsak nagy késéssel tehetett eleget az említett »hivatalos sugalmazásnak«. »A nagy ábránd« ugyanis nem a húszas években készült, ahogy Hollós Korvin feltételezi (»csaknem négy évtizede készült« — írja), hanem 1937-ben, amikor Franciaországban éppen a Népfront - kormány volt uralmon, Streesemann már sok éve meghalt és Németországban egy Göbbels nevű miniszter tiltotta meg ennek a filmnek bemutatását. Renoir filmje ettől természetesen még telve lehet tévedésekkel, hamis ábrándokkal és erre még felhívni a figyelmet — ha felfedezi valaki — állampolgári kötelesség. De legalább annyi fáradságot tegyen meg ennek érdekében, hogy a bizonyításhoz nem csalóka emlékezetéből előidézett — sajnálatosan téves — adatokra támaszkodik, hanem ellenőrzött tényekre. Különben ugyanis csak bakot lőhet, ami vadászati idényben sem dicsőség... Hát még vadászati tilalom idején. Bán Róbert Az eltévesztett ábránd... A FRIEDRICHSTADT PALASTBAN, az NDK fővárosának, Berlinnek legnagyobb revüszínházában estéről estére nagy sikerrel szerepel Balogh Edina, magyar táncosnő. ELLENVÉLEMÉNY A TV »BÉCSI VER» címmel Strauss-estet készít elő. A képen egy jelenet aCigánybárókból: Mosfalvy Róbert és Házy Erzsébet (Fotó: Varga Zoltán) 2/ Csathó Kálmán Lapzárta után kaptuk a szomorú hírt: nyolcvxmharmadik évében meghalt Csathó Kálmán, a kitűnő író, a Nemzeti Színház valamikori főrendezője. Számos sikeres és népszerű színművet írt a két háború között, ezek, éppúgy mint regényei és elbeszélései anekdotázó talentumról, joviális kedélyességről vallanak. Félévszázados kapcsolatát a magyar színházművészettel maradandó művekben írta meg; az elmúlt években jelent meg az Ilyeneknek láttam őket és a Régi Nemzeti Színház, mindkettő történeti hiesél, sajátos írói megfogalmazással beszél művészről és emberről, a magyar színjátszás egy jelentős korszakáról. Idős kora ellenére nagy alkotó kedvvel, fiatal frisseséggel dolgozott; ekkor írta legjelentősebb műveit. A régi Nemzeti Színház életének egyik utolsó tanúja és részese távozott el Csathó Kálmánnal.