Film Színház Muzsika, 1964. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-15 / 20. szám
Forr, alakul még minden. Külföldi vendégjátékról is szó van. A végleges, a befejezett tényekről majd legközelebb. 1966-ban újjáépül a József Attila Színház Az eredetileg művelődési háznak épült József Attila Színházban meglehetősen mostoha körülmények között játszanak és öltöznek a művészek. Most úgy hallottuk, hogy ez ügyben változás történik. — A nyolcadik színházi évadot fejezzük be az idén — mondja Fodor Imre, a József Attila Színház igazgatója —, a szokáshoz híven zenés vígjátékkal. Maugham megzenésített színművét, az »Imádok férjhezmenni«-t mutatjuk be Váradi Hédivel, Darvas Ivánnal, Bodrogi Gyulával és Horváth Gyulával a főszerepben. Miközben már az új évad előkészítésén dolgozunk , itt említem meg, hogy három fiatal művésszel, a Debrecenből hozzánk szerződött Tóth Judittal, Bárány Frigyessel és a szolnoki színháztól átjött Horváth Gyulával bővül társulatunk — készül a színház teljes rekonstrukciójának terve. Két év múlva, 1966- ban kezdődnek meg az építkezések s befejezése után a nézők alig ismernek majd rá a régi József Attila Színházra. Modern színpadot, zsinórpadlást, öltözőket, a közönség számára dohányzót, várótermeket építünk, korszerű világítási és színpadtechnikai gépi berendezéseket kapunk. Mindezt úgy oldjuk majd meg, hogy közben csak néhány hónapra kell bezárni a színházat. Felújítjuk a régi nézőteret is és a színház impozáns főbejárata átkerül majd a Róbert Károly körútra. Az asztalon tervrajzok, számok halmaza, amelyeknek nyomán néhány esztendő múlva a József Attila Színház Budapest egyik legszebb színháza lesz. Tervek, siker közben a Vidám Színpadon A Vidám Színpad pénztárablakán tábla: »Minden jegy elkelt«. Estéről estére zsúfolt házaik előtt játsszák az évad utolsó műsorát, a »Több nyelven beszélünk«-et. Erre az évre már nincs gond, nem készülnek új bemutatóra. Hogy mi lesz jövőre? Ez még kialakulatlan. Most még semmi biztosat nem tud Fejér István igazgató. — Egyelőre örülünk a sikernek — mondja. — A magyar kabaré történetében ez az első eset, hogy egy egész est programját egy szerző — Róna Tibor — írta. Ha lehet, szeretnénk ezt a módszert folytatni, mert a jelek szerint kitűnően bevált. Pillanatnyilag Komlós Jánossal tárgyalunk a jövő szezon egyik műsoráról. Megszólal a telefon. Fejér István felveszi a kagylót. Felfigyelünk erre a mondatra: — Dehát akkor ki fog nálunk konferálni? Fejér István kissé idegesen ül vissza a helyére. A telefonbeszélgetésről érdeklődünk. — Kellér Dezsőről volt szó. A következő évadra a Thália Színházhoz szerződik. — Más változás? — Egy évi operettszínházi szereplés után visszatér hozzánk Alfonzó. Rájött, hogy mégiscsak ez az ő igazi műfaja. — S milyen tervek vannak az éjszakai előadásokról? — Feltétlenül folytatjuk. A közönség — úgy hisszük — megkedvelte az ilyen jellegű bemutatókat. Persze, az az előfeltétel, hogy kuriózumokat találjunk, olyan darabokat mutassunk be, amelyeket másutt nem találhat meg a »csemegéket« kedvelő közönség. Az őszi évadban előreláthatólag Heltai Jenő »Naftalin« című darabjának zenés változatát játsszák majd az éjszakai órákban. „Mikro -musical”- terv a Kis Színpadon Hunyadi Sándor »Lovagias ügy« című vígjátékát próbálják a Kis Színpadon. Virág urat, a félszeg, az állásáért rettegő kispolgárt (Kabos Gyula híres szerepét) Bilicsi Tivadar játssza, Gizikét, a titkárnőt pedig Csala Zsuzsa kelti életre. A többi főszereplő: Gálcsiky János, Kása András, Fejes Teri, Vas Mari. Kalmár Tibor rendezővel beszélgetünk a próba szünetében. — Sok problémánk van ezzel a színházzal — magyarázza. — Úgy gondolom, hogy a produkcióink általában tetszenek a közönségnek, sokat nevetnek, sokat tapsolnak, de meggyőződésünk, ha kimennek a színházból, tovább már egyiküket sem foglalkoztatja, amit itt látott. És be kell vallani azt is, hogy az utóbbi években egyetlen olyan darabot sem mutattunk be, ami »megmozgatta« volna a színészeket, ami megfelelő feladat lett volna számukra. Ezen akarunk most változtatni. Szeretnénk, legalábbis részben, a megszűnt Petőfi Színház feladatkörét is átvenni. Természetesen figyelembe vesszük a mi színészegyüttesünk készségét, stílusát, énektudását. Csak olyasmire vállalkozunk, amihez megfelelő erőnk van. A »Lovagias ügy«-et nem dolgoztuk át, csak »zenésítettük«. A muzsikát Csallak Béla szerezte, a dalszövegeket Szenes Iván írta. Ennek az utolsó, évadvégi bemutatónak a sikere vagy sikertelensége határozza meg jövő évi műsorpolitikánkat. Ha a közönség elfogadja ezt az új műfajt, amit én pillanatnyilag nem tudok másképpen meghatározni, mint »mikro-musical«, akkor jövőre színre hoznánk a »Volpone« zenés változatát Kazal Lászlóval a címszerepben, és esetleg a »Tévedések vígjátéka«-inak mikro-musical változatát. TÓTH JUDIT Debrecenből a József Attila Színházhoz szerződik KALMÁR TIBOR rendezi Hunyadi Sándor »Lovaglás ügy című színművét a Kis Színpadon. (Vas Mari, Kósa András, Fejes Teri és Kalmár Tibor) IS