Film Színház Muzsika, 1964. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-28 / 35. szám

nyitja az évad első társulati ülését és Ruttkai Ottó meg­tartja legrövidebb igazgatói beszédét. Szinte csak arra szorítkozik, hogy bejelenti a színház új tagjait. És Dem­ján Editet, Garas Dezsőt, Cs. Németh Lajost, Mensá­­­ros Lászlót köszönti az év­ad első tapsa. Aztán néhány szó a soron következő fel­adatokról, arról, hogy nem könnyű szezon előtt állnak a színház művészei, de nincs olyan feladat, amit hittel meg ne lehetne olda­ni. A fő problémát a Ka­maraszínház okozza. Kiég­tek az itt futó műsorok, ta­lán egyedüli kivétel az év­ad végén bemutatott "Agó­nia". Most szorgos próbák után itt lesz a Madách Színház első ezidei premier­je, Achard »Bolond lány«-a. A nagy színház az »Ahogy tetszik «-kel nyit... Az igazgató egy jól sike­rült »abganggal« zárja év­adnyitó beszédjét Úgy­mond: aki egy negyedórá­nyi mondanivalót másfél óráig mond el, az egyéb al­jasságokra is kész. Ruttkai Ottó néhány perc alatt így nyitotta meg a Ma­dách Színház 1964—65-ös évadját. VÍGSZÍNHÁZ Ezúttal nem húzzák fel a vasfüggönyt, most a színpa­don a színház társulata a közönség, s az igazgató és a főrendező szavát hallgat­ják. Napsütötte arcoké jó­kedvű találkozások, kérde­­zősködések, beszámolók. Voltaképpen nem is az első előadáson, hanem ezen a társulati ülésen kezdődik az új színházi évad. Nemcsak a tavalyiak első összejövete­le ez, hanem az új tagok bemutatkozása és barátko­­zása. Felsorolás következik, mindenkit külön megtapsol­nak. Földi Teri, Gyimesi Pálma, Spányik Éva, Szé­­csi Vilma, Balassa Gábor, Bárdi György, Bitekes Ti­bor, Dávid Kis Ferenc, Har­kányi Endre, Kozák Lász­ló, Miklósi György, Szoko­­lai Ottó, Tomanek Nándor. Azonkívül Kapás György rendező, Kemenes Fanny kosztümtervező és Rajnai Sándor szcenikus. Mi lesz? Miképpen lesz? Mit hoz reánk az új eszten­dő? Lenkei Lajos igazgató az üdvözlő szavak után el­mélkedéssel (ez az ő szava) folytatja. Arról­­beszél, hogy ebben a szezonban a szín­háznak új korszaka kezdő­dik. Márcsak azért is, mert a Vígszínház lett Budapest legnagyobb prózai színháza. Nemcsak azért, mert sok az átépítés és kényszerű köl­tözködés, hanem, mert a színház kamaraszínházzal gyarapodott Fontos tehát, hogy jól sáfárkodjanak a nézőtér bizalmával. Sok helyről érte a Vígszínházat bírálat — mondta Lenkei — csak a közönség részéről nem. Akadtak, akik rábe­szélték a színházat, hogy ne törődjön a közönséggel. Er­re azt feleli: »Azért va­gyunk, hogy a közönségnek játsszunk. Az üres színház a legkorszerűtlenebb szín­ház, még akkor is, ha tech­nikai berendezése a legmo­dernebb«. Csurka István »Csak akarni kell« című darabját nem a Vígszínházban játsz­­szák, hanem a Kamaraszín­házban, amely egyelőre, amíg a Bartók Színpad épít­kezései befejeződnek, s amíg alkalmasabb színház­termet nem találnak, az Ód­­ry Színpadon került tető alá. Ilyenformán az első vígszínházi bemutató Tolsz­toj Karenina Annájának az előadása lesz. Egyébként a végleges műsor felsorolá­sa minden ékes szónál töb­bet árul el a színház veze­tőinek elgondolásából. A sorrend még esetleg válto­zik, de a Karenina Annán kívül ezeket a darabokat mutatják­­be: Dürrenmatt: »Fizikusok«, Vercors: »Zoo«, Miller: »Bukás után«, Gáspár Margit: »Ha elmondod, letagadom« és Huszty Tamás: »Egyetlen törvény«. THÁLA SZÍNHÁZ »Miért kezdünk próbálni egyszerre két darabot?« — kérdezte Kazimir Károly főrendező a Thália Színház, évadnyitó társulati ülésén. Maga is válaszolt még rá. Először Sartre »Az ördög és a jóisten« című drámá­jának bemutatása mellett döntöttek. Sartre műve könyvalakban is megjelent. Az egzisztencialista hősies­ség problémájával foglalko­zik, írójának filozófiája — nem a mi filozófiánk. De Sartre drámáját minden­képpen játszani akarták, úgy, ahogyan megírta. Mi­lyen jó lenne — gondolták később a Thália Színház ve­zetői —, ha akadna olyan színpadi alkotás, amely színpadon válaszolna az egzisztencializmusnak! Ta­láltak ilyet, kettőt is! Az egyik: Stern szovjet író »Zi­vatarok között« című szín­műve, a másik Fagyejev »Tizenkilencen« című regé­nyének Gosztonyi János dramatizálta színpadi válto­zata. A második még nincs teljesen kész, így Stern mellett döntöttek. Mindkét mű­­ a kommunista hő­siesség kérdéseit feszegeti. Nos, szeptember 26-án mu­tatják be .Az ördög és a (Folytatás a 10. oldalon) NEMZETI SZÍNHÁZ. Both Béla igazgató a Nemzeti Színház színpadán megnyitja az U04/C5-öS évadot (Pinke félV.) MADÁCH SZÍNHÁZ. Demján Edit a Madách Színház új tagja a társulati ülés előtt Ádám Ottó főrendezővel beszélget

Next