Film Színház Muzsika, 1965. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)
1965-07-16 / 29. szám
a hét filmjei Szovjet filmdráma: A kórterem NDK kémfilm: Fekete bársony A kórház csendes és nyugodt, messze esik a gyáraktól, a fontos hivataloktól, iskoláktól, mindattól, ahol ennek a filmnek a hősei egyébként élnek. S mégis... A film alkotóinak ez a »mégis lehetett a céljuk. Olyan mikrovilágot akartak teremteni, amelyben a mai szovjet társadalom sok fontos és valóságos problémája felismerhető. Egy volt katonának kiújult frontsebe miatt amputálják a jobb karját, és a tegnap még erős, életvidám férfi a holnaptól fél. Nem számított rá, hogy a háború ennyi év után még utánanyúl... Tyerehov tanár itt, a kórházban jön rá, hogy szép fiatal felesége nem állja meg a helyét az emberi felelősség vizsgáján. Novikov, az életveszélyes szívműtétre váró, a munkában célt és nyugalmat találó kommunista típusát hivatott képviselni, fia a mai szovjet ifjúságot, Prozorov, a negyedik beteg a személyi kultusz még meglevő maradványait... De túl zsúfolt ez a kórterem ... Hogy ennyi minden elférjen benne, az alkotók megelégedtek anynyival, hogy hőseik kész tételeket illusztráljanak. A film ezönnyi, valóban igaz kérdést villant fel, de megkopott, már kérdésnek is közhelyes álproblémákat is. Mert húsbavágóan izgalmas kérdés a mai ifjúság ideálkeresésében, ideálépítésében a felnőttek szerepe, de a »lelki posta színvonalán áll a »lehet-e idős férfi és fiatal nő között igaz szerelem?- kérdésének motiváció nélküli felvetése. A kórház csendes és nyugodt, csak a film alkotói által A bűnözés lélektana önmagában is izgalmas kérdés. Az emberek többségét érdekli. A bűnügyi filmnek pedig kimondottan komoly tábora van. És ne higgyük, hogy csak az ifjúság körében. A jól megkonstruált, figuráinak lélektani motiválásában következetes bűnügyi történet a sakkjáték módján pihentet és izgalmas élvezetet nyújt. Az új NDK filmről sajnos nem tudjuk elmondani sem egyiket, sem másikat. Pedig várakozásunkat a film első fele valóban felkelti. Anynyit hangoztatják a filmbéli nyomozók, hogy itt más fog kiderülni, mint amit eddig láttunk, hogy el is hiszszük. Aztán elmarad a végső váratlan fordulat és a néző bosszúsan hagyja el a vetítést. Úgy érzi, becsapták. Az NDK állambiztonsági szervek letartóztatják Gwendolest fényképészt, akinek Lipcsébe kellett volna utaznia, hogy valakinek átadjon két útlevelet, és egy Volkswagenre szóló autóengedélyt. Ezenkívül fényképeket kellett volna készítenie, egyobjektumról. A néző pillanatokon belül megtudja, hogy az útlevél Sibelka mérnöknek kell, hogy az objektum a lipcsei vásár különlegessége, egy távirányítású daru, majd azt is, hogy a mérnök a darut megrongálja a nyitás előtti napon, a műszaki próba alkalmával , és erről az eredményről kell fényképeket készítenie. Szokványos ipari szabotázs ... gondolná a néző, ha adott válaszokban érezhető kapkodás... A színészekre is gyakran ránehezedik az írói megoldatlanság, mégis néhány bensőséges, életteli alakítást láthatunk. Mindenekelőtt Tyerehov tanár alakítóját kell megjegyezni, Jurij Puzirjovot és a kedves és szép Zsanka Prohorenkot, egy ifjú nővérke apró szerepében. A forgatókönyv Aljosin azonos című színdarabjából készült. A magyar szinkron (szinkronrendező: Tóth Sándor) kifogástalanul azonosul a figurák alkatával. (Sz. E.) nem hallaná a nyomozók szájából, hogy itt többről van szó. Hiszünk a szereplőknek, várjuk a váratlan valamit. Aztán kiderül, hogy Sibelka félmunkát végzett, csak megrongálta a gépet, ahelyett, hogy tönkretette volna, és a nyitás előtti napon csinálta, ahelyett, hogy a nyitás napján óriási tömegek előtt demonstrálta volna acsodadaru csődjét. Ez a fordulat némi csalódással tölti el a nézőt. Mert hiába nagy a politikai jelentősége ennek a szabotázskísérletnek, ha nem hat a film utolsó, nagy fordulatának a váratlanságával. Gyakorlatilag nem derül ki semmi más, mint amiről már az elején szó volt. Ugyanilyen csalódást okoz Alexander Berg nyomozó figurája. A film írói: Fred Unger és Gerhard Bengsch, valamint rendezője, Heintz Thiel úgy exponálja a figurát — kicsi, köpcös, nem hasonlít a szokvány detektívre — hogy eleve sejtet valami különöset, emlékezésünk mély rétegeiből önkéntelenül előkerül Poirot úr, Sherlock Holmes és a többiek, akik a maguk szürkeségében, hétköznapiságában zseniális gondolkodók. Fred Delmare kitűnő színész, de a filmbeli nyomozó unalmas könyvfigurájával ő sem tud sokat kezdeni. A film indításában és befejezésében pedig nyilvánvalóan küszködik az erőltetett szituációval. (B. A.) Négyen a kórterem lakói közül: Goncsarov, Tyerehov, Prozorov. Novikov. (Vitalij Doronyin. Jurij Puzirjov. Jevgenyij Petrov. Andrej Popov) FEKETE BÁRSONY: Sibelka mérnök drámai jelenete feleségével (Günther Simon és Christa Gottschalk) 10