Film Színház Muzsika, 1966. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 4. szám

AZ ■»EINSTEIN« jeligéjű levél írójának nagyon tet­szett Dürrenmatt »­A fizikusok« című drámájában az Ein­steint alakító Tomanek Nándor. Arra kíváncsi, hol kezdte pályáját, mikor került Pestre? TOMANEK NÁNDOR 1951-ben kezdte a pályát a pécsi Nemzeti Színházban. 1962-ig volt a színház tagja, akkor a Petőfi Színházhoz szerződött, majd 1964-ben a Vígszínház tagja lett. Kiemelkedőbb szerepei: Anna Karenina — Kare­nin, Ványa bácsi — Asztrov, Sybill — Nagyherceg, Salemi boszorkányok — Proctor, R—34-as repülőjárat — Ádám Géza professzor, Ilyen nagy szerelem — Péter, Zoo — Eatons professzor. Jelenleg a Trójai nők Talthübiosz sze­repére készül, filmben pedig a most készülő »Fény a re­dőny mögött«-ben Borizos alezredest fogja alakítani. A képen: Várkonyi Zoltánnal és Szegedi Erikával A fizikusok egyik jelenetében, GIGLI TÖBB ALKALOM­MAL fellépett a régi Vá­rosi Színházban. Cavaradossi, Rodolph, a Mantuai herceg, Tu­­riddy, Edgar (Lammermoori Lucia), Roccardo (Álarcosbál) szerepében hallottuk. Volt olyan műsor is, amelynek első részében a Parasztbecsület ke­rült színre, a második részt pe­dig Gigli hangverseny­számai töltötték ki. Egy alkalommal, a Bohéméletben, Ada Sari a chi­cagói operastaggione tagja énekelte Mimit. Az előadásokat nagyrészt Dr. Dalnoki Viktor rendezte, aki akkoriban a Vá­rosi Színház főrendezője volt. Egyetértünk megjegyzésével: mi is sajnálatosnak tartjuk, hogy a régi Városi Színházra vonatkozó adatok csak hiányo­san maradtak fenn, és hogy még nem adták közre történe­tét. A »SZERZŐ ÉS RENDEZŐ« jeligéjű levélben olvas­tuk: Vajon a szerző beleszól-e a rendező és a színészek munkájába, ott van-e a próbákon? VAN OLYAN SZERZŐ, aki az olvasópróbától kezdve együtt él az előadással és van olyan, aki csak a főpróbán vagy a premieren nézi meg, hogy milyen lett műve a szín­padon, így volt ez régen is. Bárdi Ödön »A régi Vígszín­ház« című könyvében írja, hogy: Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Szomory Dezső nagyon értettek a rendezés művé­szetéhez és segítségüket nem nélkülözhette a színház. Kü­lönösen Molnárra áll ez, aki mint rendező, sőt, mint szí­nész is nagy sikereket arathatott volna — Herczeg Fe­renc megjegyzései mindig értékesek voltak... Szomory Dezső már nehezebb falat. Isten őrizzen mindenkit, aki egy betűt elsikkaszt a szövegből, vagy aki a szöveget egy, hajszálra más ritmusra, dallamra hangolja, mint ahogy ő elképzelte, eljátszotta. Képes volt elájulni, ilyen aprósá­gok miatt. Heltai Jenő, Lengyel Menyhért és Bródy Sán­dor nem igen vettek tevékenyen részt a rendezésben. • AZ »OPERABARÁT« jel­igéjű levél írója kéri, hogy közöljünk néhány adatot Benjamino Gigli magyar­­országi vendégszerepléséről. • T. I. EGRI OLVASÓNK írja: Láttam Bourvilt az Átkelés Párizson című film­ben. Tudom, hogy a legki­válóbb francia komikusok egyike. Szerepelt-e színpa­don is? • BOURVIL 1917-BEN szüle­tett, eredeti neve André Ralmbourg. Katona volt, ami­kor feltűnt, mint komikus és sanzonékes. Pályája elején vígjátékokban szerepelt, majd 1938-ban Párizsba szerződött. A második világháború után ő az egyik legnépszerűbb francia rádió- és operettsztár. 1945 óta filmezik. Sikert aratott többek között a Huszárok, Egyedül Párizsban, A normandiai odú, A három testőr, Átkelés Pári­zson, A világ minden aranya, A leghosszabb nap, A jó ügyek, A vörösnadrágosok című fil­mekben.­­Klasszikus drámakedvelő« jeligére. A Shakespeare fellépé­sét megelőző két évtized (1570— 1590) drámatermése óriási, de a legtöbb darabról csak puritá­nok vagy klasszikusok szidal­maiból tudunk. Keveset nyom­tattak ki, ennek jó része elve­szett. A színházi írót a színé­szek is lenézték és kizsákmá­nyolták. Honoráriuma egyszer s mindenkorra öt-hat font volt, ami körülbelül megfelelt egy fényes jelmez árának. A Sza­murájhűség jeligéje: A No­­rio Nanjo és Naoyuki Suzuki forgatókönyve alapján Tadashi Imai rendezésében készült Sza­murájhűség eredeti címe: A szamuráj kegyetlenség történe­te. — T. H. Budapest. Rodin A calais-i polgárok című szob­rának témáját ugyanabból a forrásból merítette, ahonnan Georg Kaiser német író azonos című drámájáét: a történelem­ből. A calais-i polgárok az ön­feláldozó hazafiság drámája. Cselekménye a XIV. század­ban, a százéves angol—francia háborúban játszódik. — H. N. Budapest. A Rómeó és Júliát Szegeden, 1961. szeptemberé­ben mutatták be. Rómeót Mécs Károly, Júliát Pap Éva játszot­ta. Az előadást Szendrő József rendezte. — Érdeklődő jeligére. María Dizié, a Katona József Színházban bemutatásra kerülő Dundo Maroje című vígjáték szerzője, a XVI. században élt. Fontosabb drámái: Tirena, Fösvény, Mese Stanacról, Man­dé. A Dundo Marojet a jugo­szláv Drámai Színház vendég­játéka során mutatta be a Nemzeti Színház 1956-ban, ere­deti horvát nyelven. — Chap­lin jeligére. Annak a filmnek a magyar címe, amelyben Chaplin egy rendőrt alakított, ez volt: a Csendes utca, avagy Charlie, a rendőr. Eredeti cí­me: Easy street. Ez a film, ugyanúgy, mint a nagy komi­kus többi tizenkét egyfelvoná­­sosa, 1916—1917-ben készült. — G. Zsuzsanna, Esztergom. A sebesült szovjet katonát, Gri­­sát, Cs. Németh Lajos játszot­ta. — Színészképgyűjtő jeligé­re. Alain Delon-film a közel­jövőben nem jön. Ann-Marga­­ret 1941-ben született Stock­holmban. Családi neve Olsen. Las Vegasban kapta első revü­­szerződését, majd tv-énekesnő lett, most a Columbia Film­gyár sztárja, Hollywoodban. — D. O. Budapest: A híd című nyugatnémet film forgatóköny­vét Michael Mansfeld és Karl- Wilhelm Vivier írta, Manfred Gregor azonos című regénye alapján. A film végén lejátszó­dó, tragikus kimenetelű cselek­mény a forgatókönyv szerint 1945. április 27-én játszódik. — M. István, Budapest. Latinovits Zoltán a Szegénylegényekben kettős szerepet alakít. A Ka­­kastollas I.-et, vagyis egy zsandárt, és Veszelka Imrét. A »lefokozás« jól megrendezett, hátborzongató színjáték, amelyre azért volt szükség, mert tudták, hogy Veszelka is a sáncban van, de nem talál­ták, ugyanis a volt negyven­­nyolcas szabadcsapatosok ele­ven falként védték. FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA Művészeti hetilap. — Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: Hámori Ottó. Szerkesztő: Demeter Imre Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Sala Sándor Szerkesztőség és kiadóhivatal: vn„ Lenin körút 9—II. Telefon: 221—293, 221—265 Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza .653243 Athenaeum Nyomda. Felelős vezetőffMMHHHlíra igozgató Terjeszti a Magyar Pol Index. 25 285 TÁNC­ÉS MŰVÉSZLEMEZEIT MEGVÁSÁROLHATJA: Könyv- és zeneműbolt, XIfl., Szt. István krt. 26. Rózsavölgyi Zeneműbolt, V. , Martinéni tér 5. Zeneműbolt VI. , Népköztársaság útja 45. Erkel Könyvesbolt VII. , Lenin körút 52. Zenei Antikvárium, V., Múzeum körút 17. Könnyűipari Könyves­bolt, VH., Baross tér 22. és az Állami Könyvterjesztő Vállalat megyei boltjaiban 31

Next