Film Színház Muzsika, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-09 / 23. szám
Petőfi drámája a Körszínházban 1844. Petőfi Sándor így ír "Levél egy színész barátomhoz« című versében, keserűen-bölcsen a saját komédiás tapasztalatairól: "Jut még eszedbe a fiú? kivel Együtt cepelted a vándorbotot, Mely koldusbotnak is beillenék, Midőn a sorsnak fényes kedve nincs. És ez nem ép oly ritkaság Színészre nézve . ..« Nos, egy esztendő múlva, 1845-ben a nemrég még vándorbotot cipelő fiú benyújtotta a Nemzeti Színháznak drámáját. Címe: a "Tigris és hiéna«. A lektorok gondolkodtak. Végül is hogy bemutatóra nem volt remény, Petőfi Sándor maga visszavette darabját. Most, 1967 nyarán a Körszínház azt a feladatot tűzte ki, hogy egy évszázad és két évtized elmúltával bemutatja e művet, melyre a színészek, mint színházi eseményre készülnek. A »Tigris és hiéna« témáját az Árpádházi királyok történetéből veszi. Könyves Kálmán halála után vagyunk, aki öccse, a pártütő Vászolytól való félelmében megvakíttatta őt és fiát, Bélát, e darab egyik szereplőjét. Béla gyenge kormányzása alatt igen sok egymást keresztező hatalmi törekvésnek lehetünk tanúi. A dráma főszereplője tulajdonképpen Fred szláva királyné, aki kegyencétől, Sámsontól két fiút szült, Boricsot és Sault. A két férfi jelleme az Antigonéban említett Eteoklészhoz és Folyneikészhez hasonlítható. Borics kész arra, hogy Galicia felől megtámadja Magyarországot, Saul pedig meg akarja védeni a földet és szerelmes Vak Béla feleségébe, Ilonába. — Petőfi nagy lelkesedéssel készült e dráma megírására, — mondja Kazimir Károly rendező még a próbák megkezdése előtt. — Az 1100-as és 1200-as évekről szóló krónikákat már aszódi diák korában olvasgatta. Rövid idő, tíz esztendő adatott neki az alkotásra. Én úgy érzem, halálával igazolta minden versét, minden művét. Gazdagon élt és megragadta a színház bűvölete is. Ha kellett, színész volt, de olykor szerényen a kellékes, vagy a bútoros szerepére is vállalkozott. Amikor elhatároztuk a dráma bemutatását, még a világirodalom klasszikus oeuvrejében jártasak is felütötték fejüket. Hogy-hogy? Petőfi Sándor darabot is írt? Igen. S azt is milyen kevesen tudják, hogy volt egy másik színműve, egy betyártörténet, a »Zöld Marci". Ez Egressy Gábor jutalomjátéka lett volna, de sajnos, a költő utólag megsemmisítette. — Ősbemutató a »Tigris és hiéna • Magyarországon ? — A drámát 1883-ban bemutatták Kolozsvárott, E. Kovács Gyula rendezésében. Mindössze három alkalommal játszották. Jelentőségét tekintve, tulajdonképpen egyenértékű az ősbemutatóval. — Milyen dramaturgiai munka előzte meg a próbákat? — Ez a munka csak a bemutatón fejeződik be. De így tudnék felelni: nem átalakítói, hanem restaurátori munkát végeztem. Közben sokat gondolkoztam, mi lehet a darab kulcsa. Petőfi Sándor köztársasági érzelmű volt, Vak Bélát ugyanakkor elnéző, jó királynak ábrázolja. Végül is a "Vak" szó adta meg számomra a megoldást. Szimbólumnak tartom ezt a vakságot. Lehet, Béla jószándékú, de mégsem képes úrrá lenni a körülötte csapkodó viszályokon. Természetesen segítséget nyújt számomra, hogy e dráma kitűnő színészi szerepeket kínál. S elsősorban az az öröm, hogy Fred szláva királynő szerepére egy olyan neves színésznő kínálkozott, mint Sulyok Mária, Boricsot Mécs Károly játssza, Saul szerepére Nagy Attila készül, Judit Papp Éva. A magyar királyi pár Koltai János és Pécsi Ildikó. Sámson alakítója Szirtes Ádám. — Az előadás színhelye? — A BNV Lengyel Pavilonja. Többen tréfásan említették, hogy ez nem is körszínház voltaképpen, hanem négyszögű. Én azt tudom erre felelni, hogy minden körben elvben benne foglaltatik egy képzeletbeli négyszög. Lényeg, hogy megtaláljuk a kapcsolatot a közönséggel, tegyük értelmi és érzelmi részeseivé az előadásnak. — A Körszínház jövőre lesz tízesztendős. Kánikulában, hideg Jégszínházban, vagy a Lengyel Pavilonban olyan klasszikus darabokkal kísérleteztünk, amelyekre azt mondták: nem megy be a közönség nyáron. Mi is néha egy-egy fáradtabb pillanatban azt hittük, reménytelen a munkánk, s végül mégis létrejön a bemutató. A premier-dátum július 14. Izgatottan készülök a bemutatóra, érzésem szerint nagy érdeklődés előzi meg és mi bizonyára érdekes tapasztalatokat nyújthatunk Petőfi drámájának későbbi sorsa számára. Százhuszonkét évvel tehát a »Tigris és hiéna« megírása után bemutatja a Körszínház Petőfi művét. Nagy Judit Kazimir Károly Rajkay György színpadtervét vizsgálgatja Ilona királyné (Pécsi Ildikó) és Saul (Nagy Attila) még a próbák megkezdése előtt, Petőfi naplójegyzeteiről beszélnek (Laczkovich és Koncz felv.)