Film Színház Muzsika, 1968. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-10 / 32. szám
Ismeri a szandi-mandit? A produkciós szoba ajtaja mögül alacsony kutya tápászkodik fel, amikor belépünk. Mulatságosan hosszú orrú, lógó fülű jószág, fajtájára nézve tacskó. Okos szemével, barátságosan nézegeti az ismeretlen arcokat. — Filmünk egyik főszereplője — mutat rá Gyarmathy Lívia rendező, aki első játékfilmjének forgatását készíti elő. — Nemcsak főszereplő, egy kicsit magán hordja a film stílusjegyeit is: szeretnénk, ha ez a most készülő film olyan bölcsen mulatságos, okosan ironikus, kedvesen groteszk lenne, mint ez a kutya ... A készülő film címe: „Ismeri a szandi-mandit?" Mert a szandi-mandit ismerni kell. A szandi-mandi a világszám. Valamikor, hajdanán, valószínűleg Sunday, Monday volt a címe, de a filmben már mint hamisítatlan szandi-mandi hangzik el. Tamássy Zdenkó úgy komponálta meg, ahogy a külvárosi kiskocsmák máshoz szokott zenészeinek keze alatt egy világszám felcsendülhet. Lassabbnak, talán lágyabbnak, és mindenesetre provinciálisabbnak. — A cselekményről tulajdonképpen nagyon keveset tudok mondani, mert filmünk elsősorban a helyzetek filmje. A két női főszereplő, a tizenhatéves gimnazista Júlia, és az elvonókúrát megjárt, sok munkahelyről kikopott harminc körüli vörös hajú nő, aki jó munkaerő, mégis mindenütt zavar támad körülötte, valójában csak arra szolgál, hogy rajtuk keresztül egy közeget mutathassunk be. Egy üzem, egy modern vegyipari gyár közegét, amelybe ez a két idegen belecseppen, és amelyet mi kicsit ironikusan, kicsit belülről szeretnénk bemutatni. Minthogy magam is évekig dolgoztam, mint vegyészmérnök, üzemben, közel áll hozzám ez a környezet, ez a világ, az üzemi élet apró örömei és bosszúságai, sztereotípiái, és az ebből fakadó kisebb-nagyobb konfliktusok ... — A színhely, ahol forgatunk, a százhalombattai olajfinomító új üzemrésze lesz — veszi át a szót Böszörményi Géza, a forgatókönyv társszerzője. — Magam is vegyészmérnök vagyok, de nemcsak mint műszaki embert, hanem mint egyszerű szemlélődőt is lenyűgözött ez a hatalmas, impozánsan modern üzem. — A film stílusát tekintve Tati a példakép — folytatja Gyarmathy Lívia —, de mi lényegesen kevésbé szándékozunk absztrahálni a helyszínt, stilizálni a figurákat, mint ahogy azt Táti teszi. A két főszereplő személyéről majd csak a próbafelvételek alapján döntünk, de már bizonyos, hogy néhány fontosabb szerepet kik fognak majd alakítani, így például Sztankay István egy nők után bolonduló, jóképű sofőrt alakít majd. Kiss Manyi egy minden lében kanál portásnőt, és játszik még a filmben Dayka Margit, Nagy Anna, és Gyenge Árpád is. Csik István A BESZÉLŐ KÖNTÖS. A török alvezír és a rendező a délutáni forgatás megkezdésére várnak (Gyenge Árpád, Temesvári Károly, Sarlai Imre és Fejér Tamás) Szürs uram, Kecskemét főbírája boldogan öleli magához kiszabadított feleségét (Zentai Ferenc és Császár Angéla) A kurucok a filmgyár autóbuszának árnyékában hűsölnek . Az örökös Palásthy György rendező még új filmjének, a ,,Hazai pályá”-nak utómunkálatait irányítja, de fél szemmel már a következő, szeptemberben induló produkcióra figyel, amelynek címe: „Az örökös”. — Egy mesés összegű amerikai örökség körül csapnak össze hősünk felett a hullámok. A film azt vizsgálja, hogy ma, a mi társadalmi rendszerünkben egy ilyen „megrázkódtatás" hogyan hat az emberekre, környezetükre, miképpen befolyásolja tetteiket. Egy felnőtt embernek huszonegynéhány év, néha egymásnak ellentmondó tapasztalataival a háta mögött kell egy súlyos kérdésben dönteni. A film műfaja vígjáték, sőt, mint a film alcíme is jelzi: konvertábilis komédia. Nem szatíra, csak affelé hajlik; a néző tehát nem önmagát, hanem mert erre nagyon hajlamos, másokat vél felfedezni a film enyhén torzító tükrében. Korábbi vígjátékaim közül a „Másfél millió”-val rokonítható, hasonló indíttatású, hangvétele tehát olaszos, szerelemmel, sok vidámsággal. A főszerepeket — úgy tervez-