Film Színház Muzsika, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-17 / 20. szám

TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ NÓTASZÓ „Új módi a tévében, de nem kifogásolom, mert kelle­mesnek ígérkezik, hogy a legnépszerűbb fiatal táncdaléne­­kesek is fellépnek az általam nagyon kedvelt Nótaszában. s ez történt a múlt héten csütörtökön is. Poór Péter énekel­te - több más dal mellett - hogy Jaj de szépen muzsi­kálnak, Harangozó Teréz, hogy oda van a virágos nyár, Aradszky László pedig, hogy Száz forintnak ötven a fe­le. . . Eddig rendben is van a dolog. Csak nem tudtam­­megállapítani, hogy mi volt a helyszíne ennek a megifjí­­tott Nótaszónak? Valami kisvendéglő? Vagy éjszakai pin­ceklub? Egyáltalán nem tartom mellékes szempontnak, hogy egy helyszín felismerhető legyen; hogyan tudnánk magunkat különben beleélni a műsor hangulatába?"­ (Ró­zsahegyi Györgyné, XIII., Csanádi utca 6.) A Nótaszó szerkesztősége a következőkben válaszol: - Az a törekvésünk, hogy új előadókat keresünk a Nó­­taszó adásai számára, de ugyanakkor egyéb unalmassá váló konvenciókat is megújítsunk. A magyar nótákat a té­vében legtöbbször pódiumon, a prímás mellett állva adják elő az énekesek; szeretnénk ezt a merevséget mindjobban fellazítani. Az említett Nótaszó helyszíne egyébként egy feltételezett házibuli volt.­­ Ezek után várjuk, hogy - mindezért cserében - mikor halljuk népszerű nótaénekeseinket egy kivilágos kivir­­radtig tartó tánczenei showban. A „SZÉPSÉG” VÉDELMÉBEN ,,A Tv Galériája adásában találkoztam Ligeti Erika szobrai­val és plakettjeivel, és nagyon örülök, hogy így történt. Azok a kérdések és válaszok, amelyek a műsorban elhangzottak, érthetővé tették számomra, hogy a mai szobrászok is, és személy szerint Ligeti Erika, akarnak valamit a szobraikkal. Én ugyan csak a hagyományos, klasszikus szobrászatot sze­retem, de most legalább értem, hogy azért nem humbug, kóklerség, amit a maiak csinálnak. Egyet azonban nem ér­tek. Ott volt a Jam­es Dean- és a Szörényi Levente-plakett. James Dean­t az Édentől keletre című filmben láttam­ — kifejezetten szép volt, és a Szörényi is jóképű fiú. Miért nem ezt a tulajdonságukat ragadta meg a művész, hiszen a szob­rászat fő témája az emberi szépség és a lényeget is ezzel domborította volna ki, hiszen sikerükben ez lényeges szere­pet játszott?” (Kertész Olga, Budapest) James Dean legendás népszerűségének titka az volt, hogy mint színész, egy generáció nyugtalanságát, életérzését fogal­mazta meg. A szobrász ezt a tulajdonságát, a benne meg­testesülő életérzést akarta megfogalmazni. Ezt tartotta lénye­gesnek, mint ahogy Szörényi Leventében is azt az erőt ke­reste, amely a fiatalokra hatni tud. Jól sikerült plakettjei is bizonyítják, amit amúgy is tudunk: a színész, előadó művé­szetében nem a külső szépség a lényeg — bár az sem lé­nyegtelen . . . EZ IS FELFEDEZÉS . Kádár Erzsébet A besúgó című színművének tévé-válto­zatát hirdetik a Fáklya május 20-i műsorában. Új írónőt fe­dezett fel a televízió? Mert a nevével még nem találkoz­tunk . . (Nagy Erzsébet és Márta, Budapest) Kádár Erzsébet a Nyugat úgynevezett második nemzedé­kéhez tartozott, 1946-ban tra­gikus körülmények között hunyt el. Novellista volt, egy nehéz műfajnak igen jeles mes­tere. Akik ismerik kis terje­delmű életművét, a legnagyobb magyar nőíró, Kaffka Margit mellé helyezik. Első elbeszéléskötete, a Har­minc szőlőskosár 1944-ben je­lent meg; a Nyugat s a Magyar Csillag hasábjain napvilágot lá­tott novelláit gyűjtötte össze benne. Kádár Erzsébet második könyve, a Kegyetlenség tavaly látott napvilágot, s az értő ol­vasó, aki a hajdani tragikus, esztendőben nem figyelhetett föl erre a nagyszerű íróasz­­szonyra — most, halála után több mint két évtizeddel öröm­mel sorolta be a legkülönbek közé. Novelláinak zöme a dzsentri végső hullását ábrázolja, szinte valamennyi a gyermekkor tá­jain, Arad környékén játszódik. A besúgó című rövid színjátéka időben is, színtérben is másfe­lé visz: az 1770-es évek végének Velencéje a díszlet s benne az ötvenedik esztendején túl járó, az ..öreg*" Casanova, a zseniá­lis szoknyabolond hős. (Ké­pünk : Bárdy György Casano­va és Major Tamás a szenátor szerepében.) A felfedezés a tévéhez mél­tó szerep. S jól teszi, ha nemcsak az új ígéretes te­hetségeket, hanem a mél­tatlanul elfeledetteket is fel­fedezi. A műsor margójára BELESZÓLÁS A NYOMOZÁSBA ,.... Kérem írják meg, hogy be van-e fejezve A gyilkosság a műteremben című krimi? Ha igen, akkor miért járatják velünk a bo­londját, mi ez az országos pályázat a megoldásra? Ha viszont nincs befejezve, ak­kor hogyan tudják a folyta­tást már május 24-én mű­sorra tűzni? Nem szeretem, ha becsapnak!” (Farkas Mária, XIV. Lumumba u. 7.) „Miként fogja a követke­ző adásba bekapcsolni a Scotland Yard felügyelője a három helyes megfejtőt? Hogyan illeszkedik majd be — mondjuk — egy Cegléd környéki tanyavilágbeli magyar tévénéző a film an­gol milliomosainak közegé­be?” (Klein István, Bp.) Bozó Lászlótól A gyilkos­ság a műteremben című krimi szerzőjétől kértünk választ a két kérdésre. — Nem csaptunk be sen­kit. A befejező résznek csu­pán a vázlatát írtam meg. Ennek alapján próbálunk a színészekkel. Minthogy ez egy logikai játék, melynek egyetlen megoldása van, nem tartjuk ildomtalannak, ha abba a televíziónézők sokaságát is bekapcsoljuk Olyannak szántuk ezt a műsort, mint egy országos keresztrejtvény-pályzatot. Hogy öncélú? Minden játék öncélú! — A második kérdésre: az utolsó gyilkosságot — talán emlékeznek rá — a filmen belül az angol televí­zió is közvetítette. A három magyar nézőt, mint „szem­tanút” idézzük majd be. A három néző, három állás­pontot képvisel s ezeket ta­núvallomásként dolgozzuk fel. Ha a kriminek vége lesz, akkor a megidézett né­zők ottmaradnak a stúdió­ban s nyilvánosan fogjuk őket ünnepelni. Egyébként a második folytatásnak egyetlen fix pontja van, amit, bevallok őszintén, már a darab megírása előtt pa­pírra vetettem. Az utolsó két mondat. De ezt a két mondatot már nem árulha­tom el... A végzetes tévé­közvetítés (Darvas Iván és Latinovics Zoltán) 29

Next